Találati lista:
421. cikk / 1079 Tervezési szolgáltatások egybeszámítása
Kérdés: Hogyan kell a különféle tervezési szolgáltatásokat egybeszámítani a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésére tekintettel? Hogyan értelmezzük a műszaki-gazdasági funkcionális egység fogalmát a tervezési szolgáltatások esetében? A korábbi gyakorlat szerint a szolgáltatás hasonlósága alapján egybeszámítottuk az adott évben jelentkező valamennyi magasépítési tervezési szolgáltatást. A Közbeszerzési Hatóság részekre bontás tilalma alkalmazásához kiadott útmutatója azt írja, hogy a szolgáltatások esetében nem a hasonlóság a vizsgálat elsődleges szempontja, hanem az egy közös cél, vagyis ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódó valamennyi tervet (engedélyes, kiviteli), még ha ezek elkészítése nem is egy időben merül fel, egybe kell számítani. De ha egy adott évben több különböző építési beruházáshoz kell kiviteli terveket beszereznem, amelyek nyilvánvalóan nem egy közös cél megvalósítását szolgálják, akkor e tervezési szolgáltatások becsült értékét a szolgáltatás hasonlósága miatt már nem kell egymással egybeszámítani?
422. cikk / 1079 Referenciaigazolás megfelelősége
Kérdés: Az ajánlatkérő előírta az előző három évben teljesített (befejezett teljesítéssel), összesen 2 darab, egyenként legalább 12 hónapra szóló, egyenként egy településen belüli, egyenként legalább nettó 15 000 m2 területre vonatkozó referenciaigazolást. Elfogadható-e 2 darab referenciaigazolásnak, ha az ajánlattevő a 2 darab referenciaigazolást ugyanarra az objektumra nyújtotta be, csak külön-külön az egymást követő évre vonatkozóan?
423. cikk / 1079 Felhívás és dokumentáció a Kbt. 122/A. §-a szerinti feltételes eljárásban
Kérdés: Nettó 38 M Ft értékű, uniós támogatásból megvalósuló építési beruházással kapcsolatban szeretnék feltételes eljárást lebonyolítani. Az eljárást a 122/A. § alapján, három kkv meghívásával, hirdetmény és tárgyalás nélkül szeretném megvalósítani, melynek oka a 122/A. § által kínált 15 napos ajánlattételi határidő. Ekkor ugyanúgy kell összeállítanom a dokumentációt és a felhívást, mintha hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárást folytatnék, csupán a 122/A. § alapján kimarad a tárgyalás, minden más a fenti eljárás szerint történik?
424. cikk / 1079 Eredménytelenné nyilvánítás ajánlati ár mértéke alapján
Kérdés: Építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárást indítottunk ajánlatkérőként a Kbt. 122/A. §-ában előírtak szerint (a becsült érték 148 000 000 HUF). A nyertes kiválasztásánál az összességben legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontját alkalmaztuk: vállalási ár (súlyszám: 65); garancia időtartama (súlyszám: 35)/min. 36 hónap, a 120 hónapnál magasabb értékekre is a maximális pontszám kerül kiosztásra/adható pontszám részszempontonként: 1-100; bírálati módszer: lineáris arányosítás. A beérkezett ajánlatok közül kettő nettó 150 M Ft alatti árat tartalmaz, de az összességében legelőnyösebb ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás minimális mértékben meghaladja ezt az értékhatárt. A Kbt. rendelkezései alapján a szerződés jogszerűen az összességében legelőnyösebb ajánlatot adóval nem köthető meg, de megköthető-e a második helyezettel, vagy az egész eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani? Utóbbi esetben milyen indoklással?
425. cikk / 1079 Becsült érték és az ajánlattevő árbevételének vizsgálata
Kérdés: Reális-e az ajánlatkérő részéről, hogy egy egymilliárdos volumenű munkát egymilliárd forint árbevétel alatti cégeknek hirdet meg? Mi vezérli az ajánlatkérőt a kiírás során arra, hogy két darab eljárásra bontott félmilliárdos munkából kizárjon egymilliárd feletti céget? Jogilag lehet-e, illetve Önök szerint egyáltalán van-e értelme előzetes vitarendezést kérni ehhez hasonló ajánlatkérés esetén?
426. cikk / 1079 Becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb árajánlat elfogadása
Kérdés: Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb ajánlatot, az ajánlattevő megfelelő indoklása esetén, ha az ajánlati ár nagyobb a fedezetnél?
427. cikk / 1079 Végleges ajánlatok benyújtása tárgyaláson
Kérdés: A továbbiakban – 2014. március 15-ét követően – nem kérhetünk a tárgyalás során végső ajánlatot? Ha nem, akkor ez miből következik, és miért nem lehet mindezt megtenni? Ez idáig nagyon gyakran terveztük eleve úgy a tárgyalásokat, hogy ott helyben adták át ajánlataikat az ajánlattevők, és a tárgyalást követően bontottuk fel az ajánlatokat. Erre lesz a továbbiakban lehetőség?
428. cikk / 1079 Szerződéskötés lehetősége a második legkedvezőbb ajánlat nevesítésének hiányában
Kérdés: Két ajánlat esetén, ha a kiírásban nincs nevesítve a második legkedvezőbb ajánlat, de csak két ajánlat van, a nyertes visszalépésekor megkötik-e a szerződést a második ajánlattevővel? Mi a helyzet akkor, ha azért lesz a második előnyben, mert az első helyezett referenciája utólag nem megfelelőnek minősül?
429. cikk / 1079 Ajánlattevő tájékozódási kötelezettsége
Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdésében foglaltak teljesítését kell-e valamilyen módon igazolni az ajánlatkérő felé? Mi a gyakorlati szerepe a Kbt. hivatkozott előírásának?
430. cikk / 1079 Ajánlatkérő iratminta-készítési kötelezettsége
Kérdés: Ajánlatkérőként kötelesek vagyunk minden, a Kbt. és a 310/2011. kormányrendelet szerinti nyilatkozattételhez szükséges mintanyilatkozatot közzétenni a dokumentációban?
