Referenciakövetelmények előírásának korlátja

Kérdés: Kérhet-e az ajánlatkérő a felhívás feladását megelőző öt évre visszamenőlegesen referenciát?
Részlet a válaszából: […] A standard referenciális követelmények előírásának korlátját a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet tartalmazza.A kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Egy éve alakult szervezet referenciája

Kérdés: Egy éve alakultunk, és közbeszerzési eljárásban szeretnénk indulni. A kiírás szerinti, a kiírást megelőző 36 hónapra nem tudunk referenciát felmutatni. Mi a megoldás ebben az esetben az alkalmasság igazolására? Indulhatunk így a tenderen?
Részlet a válaszából: […] A referenciaigény nem helyettesíthető más módon, mint erőforrást nyújtó szervezet által adott referenciával. Ennek módja az, hogy a referenciát kibocsátó gazdasági szereplő vállalja, hogy a referenciát rendelkezésre bocsátja, továbbá a szerződés teljesítésében is részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

122/A. § alkalmazása önkormányzati ajánlatkérő által

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérőként a Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése szerinti 20 százalékos szabályt alkalmaznánk olyan összetett építési beruházásunkra, amely a 600 millió forintos becsült értéken belül 145 millió forint értéket képvisel. Jól értelmezzük, hogy ez esetben alkalmazhatjuk a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során a közbeszerzés becsült értékének kiszámítására, valamint a részekre bontási tilalomra vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni. A Kbt. 18. §-a e kérdésekben az alábbiak szerint rendelkezik:– tilos a közbeszerzési törvény, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Részekre bontás tilalma

Kérdés: Ajánlatkérő több ingatlanára (de nem valamennyire) üzemeltetési szerződést kíván kötni közbeszerzési eljárás keretében. A szerződés tárgya: fűtési és légtechnikai rendszerek, elektromos hálózatok, felvonók, tetőszerkezet, külső és belső fa- és fémszerkezet karbantartása és üzemeltetése, valamint rovarirtás. Az eljárásban nem szereplő ingatlanokon minimális mértékben előfordulhat a fenti munkák közül egyik vagy másik. Jól gondolom-e, hogy ezeket nem kell hozzászámítanom a Kbt. szerint lefolytatott eljárás értékéhez? Ez a feltevésem a KH által kiadott útmutatón alapszik, amely szerint a szolgáltatások keretében azok a beszerzések tekinthetők tartalmilag egységesnek, amelyek azonos szakterülethez vagy szakmához tartoznak. A különböző ingatlanokra vonatkozó azonos szakterülethez tartozó szolgáltatásokat sem kell egybeszámítanom, miután ezek az ingatlanok olyan távol fekszenek egymástól, hogy egyébként sem kötnék egy szerződést ezekre a munkákra? Ha egy szerződésben szeretném megrendelni, akkor egybe kellene számolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során a Kbt. 2013. július 1-jén hatályba lépett módosítására kell figyelemmel lennünk. A módosítás során a jogalkotó megváltoztatta a korábbi megközelítést, és a beszerzések egybeszámítása helyett az egybetartozó közbeszerzések részekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérőkkel kapcsolatos gyakorlati kérdések

Kérdés: Mit jelent a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérők státusza? Ki számít önálló ajánlatkérőnek a Kbt. 6. §-ában előírtakon túl? Egy költségvetési szerv esetében, amely több nagy egységből áll (az egységek vezetői kötelezettségvállalónak tekinthetők az egység számára biztosított keret terhére vállalható kötelezettség tekintetében), az egyes egységek bejelentkezhetnek-e külön-külön is ajánlatkérőként? Ha igen, az egybeszámítás a költségvetési szervre vagy az egységekre érvényes? A Közbeszerzési Hatóság hivatalból hogyan tudja például azt ellenőrizni, hogy megfelelő eljárást bonyolított-e le a szerv, vagy a statisztikai összegezésben valamennyi eljárása szerepel-e, illetve jogorvoslat esetén kivel szemben jár el?
Részlet a válaszából: […] A kérdés tulajdonképpen egy kérdéscsokrot tartalmaz, amelyre megpróbálunk tematikusan válaszolni.Az ajánlatkérő státusz vonatkozásában: a Közbeszerzési Hatóság által vezetett nyilvántartás a közbeszerzési ajánlatkérő nevét, címét és azt a törvényi hivatkozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

46/2011. Korm. rendelet hatálya alatti ajánlatkérő döntési jogköre

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ki dönt a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérő kötelezettségvállalója, vagy az NFM? Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő észleli, hogy az egyik ajánlattevőt ki kell zárnia olyan okok miatt, amelyek nem hiánypótoltathatók, vagy az ajánlattevő nem tudta pótolni azokat. A kizárásról való értesítéssel meg kell-e várnom az NFM jóváhagyását, és az összegezésben kell kihirdetnem a kizárást, vagy köteles vagyok 3 munkanapon belül értesíteni az ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, és a beszerzés a kormányrendelet 4. § (1), (2) és (5) bekezdésének hatálya alá tartozik, akkor az előzetes megküldés az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Referencia igazolása alvállalkozóval

Kérdés: Referencia igazolható alvállalkozó igénybe­vétele útján?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság igazolása körében hangsúlyos kérdés az ajánlattevő korábbi referenciájának bemutatása. A 310/2011. kormányrendelet 15-17. §-ai szerint mindegyik beszerzési tárgy körében lehet referenciaelvárást megfogalmazni. Áru- és szolgáltatásbeszerzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Ajánlatok számának függvényében meghatározott szerződéskötési időpontok

Kérdés: Lehet-e eltérő szerződéskötési időpontokat megjelölni a dokumentációban azon az alapon, hogy több ajánlatot nyújtottak be, vagy csak egyetlen ajánlat érkezett a kiírásra? (Utóbbi esetben korábbi szerződéskötési időpontot jelölt meg az ajánlatkérő, mint akkor, ha több ajánlatot nyújtottak be.)
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötés tervezett időpontját már nem kell megadni a dokumentációban. Az ajánlatkérőnek arra kell ügyelnie, hogy a szerződést a Kbt. 124. §-ának (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül kösse meg oly módon, hogy az első 10 napban szerződéskötési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Referencia alapját képező szerződések

Kérdés: Referenciaként csak olyan munka nyújtható be, melyet közbeszerzési szerződés alapján végzett el az ajánlattevő? Vagy lehetőség van arra, hogy egy "civil" partner adjon referenciát a közbeszerzési eljáráshoz?
Részlet a válaszából: […] A műszaki-szakmai alkalmasság körében előírt referenciaelvárásra vonatkozó tartalmi feltételeket a 310/2011. kormányrendelet határozza meg. Árubeszerzés esetén ez a közbeszerzést megelőző 3 év legjelentősebb szállításainak, építési beruházás esetén a közbeszerzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Alvállalkozói kör a Kbt.-ben

Kérdés: Alkalmazható-e a Kbt. 4. §-ának 2. b pontja a következő esetben is? Forgalmiadat-elemzés a feladat, aminek alapja (de nem célja) a forgalomszámlálás. A forgalomszámlálás – értelmezésünk szerint – ebben az esetben alapanyag (alapadat), tehát alkalmazható a fenti paragrafus. Helyesen értelmezzük a törvényt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra vonatkozik, hogy az alvállalkozó definíciójának kivételi körébe belefér-e a forgalmiadat-elemzés. Az alábbi definíció igen általánosan, de kiemel egyes csoportokat, ahol az építési beruházások felülreprezentáltak. Ebbe a körbe tartozik az alapanyag-eladó is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.
1
41
42
43
108