Többtárgyú beszerzés hirdetménye

Kérdés: Ha egy beszerzés többtárgyú – szolgáltatásbeszerzés és építési beruházás –, feladhatom azt egy hirdetményben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő több tárgyat szeretne egy szerződés keretében beszerezni, ennek megfelelően kell minősíteni az adott beszerzési tárgyat. Tehát ha többségi részben szolgáltatás a beszerzésen belül tervezett érték, akkor szolgáltatásnak fog minősülni a beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Beszerzett anyagok egybeszámítása

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság in house szerződés keretében kapta meg egy uniós támogatásból megvalósuló projekt kivitelezési feladatait. A gazdasági társaság a projektből bizonyos építési beruházási feladatokat alvállalkozókkal végeztet el, ezeket az alvállalkozókat közbeszerzési eljárás keretében választja ki. Az építési beruházás más részeit azonban saját maga végzi el, ezzel kapcsolatban pedig jelentős anyagköltsége merül fel. A beszerzett anyagok jellemzői: rendkívül heterogének, jellemzően nem szerezhetők be egyetlen gazdasági szereplőtől, értékük egyenként nem haladja meg az árubeszerzés közbeszerzési értékhatárát, összesen azonban igen. A kérdés, hogy a beszerzett anyagok értékét közbeszerzési szempontból egybe kell-e számítani? A beszerzett anyagok ugyan nem hasonlóak egymáshoz, ugyanakkor egy projekt keretében kerülnek felhasználásra, egy helyszínen.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban nem érintjük az in-house kiszervezés korlátait és a projekt kivitelezése során történő alkalmazhatóságát.Induljunk ki tehát abból, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ajánlatkérőként jár el, melynek során saját teljesítést is felmutat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Együttes megfelelés alvállalkozóval

Kérdés: Mely esetben lehetséges az együttes megfelelés az alvállalkozóval a műszaki alkalmasság területén?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozóval történő együttes megfelelés kifejezést a közbeszerzési szabályrendszer még az erőforrást nyújtó szervezeti státusz bevezetését megelőzően alkalmazta. Jelenleg nincs olyan lehetőség, hogy az ajánlatkérőnek együttesen kelljen megfelelnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Vételi opció a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk a közbeszerzésben vételi opció alatt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésben vételi opció alatt vételi jogot értünk. Erre a Kbt. már a becsült érték meghatározásánál utal, mikor a beszerzési tárgy meghatározása során mennyiségileg vagy időintervallumban kívánja az ajánlatkérő kiegészíteni – saját döntésétől függően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

10 százalék alatti alvállalkozó megjelölése

Kérdés: A teljesítéshez alvállalkozót kívánunk igénybe venni, de a közreműködés mértéke 10 százalék alatti lesz. Meg kell neveznünk ezt az alvállalkozót? A kiírásban ezt kérte az ajánlatkérő.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében minden olyan gazdasági szereplő – néhány kivételtől eltekintve, ilyen például az építőanyag-eladó – alvállalkozónak minősül, aki/amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében részt vesz.A Kbt. 55. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Dokumentációban közölttől eltérő feltételek a szerződésben

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződést biztosító mellék­kötelezettségek tekintetében súlyosabb feltételeket emelt be a végleges szerződésbe (a feltételeket egy melléklet tartalmazza), mint amelyek a dokumentációban lévő szerződésben szerepeltek, és amelyeket mi a nyilatkozatunkkal elfogadtunk. Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A szerződésre, szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 49. §-a tartalmazza.Eszerint az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében – dokumentációt, versenypárbeszéd esetén ismertetőt köteles készíteni, a hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Egybeszámítás további felújítás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő 2011-ben közbeszerzési eljárást folytatott le leromlott állapotú műemlék épülete földszinti részének felújítására. A felújítást követően az épületet használatba vette, az új funkciót kapott. Az ajánlatkérő tervezi az épület további helyreállítását, a tetőtér és az épületet övező udvar felújítása képezi a munkák 2. ütemét. Ilyen időtávlatban, illetve ilyen műszaki tartalom esetén fenn áll-e az egybeszámítási kötelezettség, ha a két beruházás ugyanazon épületen történik?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntéséhez az építési beruházás becsült értékére és a részekre bontási tilalomra vonatkozó közbeszerzési rendelkezéseket kell figyelembe venni, mely rendelkezéseket a Kbt. 16. §-ának (1)–(3) bekezdései tartalmaznak az alábbiak szerint:– az építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Beruházások egybeszámítása

Kérdés: Ha a megrendelő ugyanazt az építési tevékenységet (épületenergetikai korszerűsítés: fűtésszerelés, hőszigetelés, nyílászárócsere) szeretné megrendelni, ugyanazon forrásból, akkor az eltérő helyrajzi számon (esetleg másik településen) lévő építmények esetében egybe kell-e számítani a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény a részekre bontás tilalma mellett kifejezetten az építési beruházásokra vonatkozóan segítséget nyújt a kérdés megválaszolásához az alábbiak szerint:– az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Felolvasólap és költségvetés pótolhatósága építési beruházásra irányuló beszerzéseknél

Kérdés: Építési beruházások esetén a végleges ajánlatok megtételekor a felolvasólapot és a költségvetést kell benyújtani. Hiánypótoltatható-e a felolvasólap, ha nem nyújtották be azt? Annak hiányában érvényessé nyilvánítható-e az ajánlat a költségvetési főösszesítő alapján? Másrészt, amennyiben csak a felolvasólap kerül benyújtásra, hiánypótoltatható-e a költségvetés? Harmadrészt (építési beruházás esetén), amennyiben a végleges ajánlat keretében benyújtott költségvetés hibás, alkalmazható-e rá a Kbt. 67. §-ának (8) bekezdése és milyen körben?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlásra vonatkozó szabályok értelmében, a Kbt. 67. § (7) bekezdésének b) pontja alapján, amennyiben a részletes költségvetésből kiderül a végső ajánlat mértéke, úgy a felolvasólap pótolható, hiszen tartalmilag – amennyiben csak az ár volt az értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Teljesítésigazolás kiadásának megtagadása

Kérdés: Mit tegyünk, ha az ajánlatkérő kifogástalan teljesítés esetén nem adja ki a teljesítésigazolást, és emiatt – a szerződés értelmében – nem állíthatjuk ki a számlát?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 130. §-a értelmében az igazolást az ajánlatkérőnek ki kell adnia az alábbiak szerint:– az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb az ajánlattevőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
1
40
41
42
108