Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott értékelési részszempont tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Eljárás műszaki tartalomnak meg nem felelés esetén

Kérdés: Az eljárásban két értékelési szempontot értékelek: árat és mintautat. Többváltozatú ajánlat nincs megengedve. Egyik ajánlattevő az egyik mintaútra két megoldást ad különböző árakkal. Ebben az esetben a teljes ajánlat érvénytelen, vagy csak a mintaútra kell nulla pontot adni? Lehet-e reparálni a kérdést a tárgyalás során?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevőkkel, amelyek nem felelnek meg a szerződés műszaki leírásában rögzített kötelező követelményeknek.Függetlenül attól, hogy nem csak tárgyalásos eljárásra vonatkozhat a kérdés, a fenti esetben már a tárgyalás előtt érvénytelenné nyilvánítja a teljes ajánlatot egy olyan műszaki tartalom miatti megfeleléshiány miatt, ami egyértelműen nem volt az ajánlatkérő igénye. Az alternatív ajánlattétel lehetősége behatárolja a műszaki tartalom kialakítását, és amennyiben valamely ajánlattevő ezt nem veszi figyelembe, úgy érvénytelen ajánlatot tesz. Nem lehet részletkérdésként kezelni az alternatív megoldást, hiszen az ajánlatkérő nem kezelheti azt, mivel az eljárást megindító hirdetményében nem jelezte, és nem odázhatja el úgy a kérdést, hogy egy egyébként értékelhető szempontra azért ad nulla pontot, mert azt nem a hirdetménynek megfelelően tették meg. Önmagában ez az utóbbi tény elegendő az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján, mivel ez tartalmi és semmilyen módon nem formai kérdésnek minősül, hiszen a hirdetmény egyik legfontosabb feltételrendszerének nem felelt meg az érintett gazdasági szereplő. Felmerül, hogy hiánypótlás keretében lehetett volna[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4332

2. találat: Minőségi paraméterek meghatározása a gyakorlatban

Kérdés: Sok esetben az értékelési szempontok kialakításánál (főleg szolgáltatás és építési beruházás során) gondot okoz az ún. "minőségi paraméterek" előírása a legjobb ár-érték arány kapcsán. A jótállás megajánlása általában nem elfogadott, pedig a hétköznapi életben is sokszor ez alapján részesítünk előnyben bizonyos megajánlásokat, és a jótállás, mint olyan, jellemzi is az elvégzett munka minőségét. Építési beruházásnál ez fontosabb lenne, mint például a megengedett "előteljesítés" versenyeztetése. Kényszermegoldásként gyakran előnyben részesítjük a képzettebb szakembereket (ami valójában nem javít a minőségen.) Van-e kialakult gyakorlat a témában?
Részlet a válaszból: […]amelyek között az ár vagy költség is szerepel - a)-c) pontok.A legjobb ár-érték arányt a 76. § (3) bekezdése a következőképpen értelmezi:A legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok vonatkozhatnak különösen az alábbiakra:- minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, valamennyi felhasználó számára való hozzáférhetőség, hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása és egyéb szociális, környezetvédelmi és innovatív tulajdonságok, forgalmazási feltételek, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka;- a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettsége, képzettsége és tapasztalata, ha a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára - a) és b) pontok.A fenti értelmezési környezetbe ennek megfelelően sem a jótállás, sem a kötbér nem illeszkedik. Leggyakrabban műszaki paramétereket, teljesítési időpontot adnak meg az ajánlatkérők, továbbá előtérbe került a 76. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, személyzet minősége szempont. Mivel a műszaki paraméterek meghatározásánál nagyon vigyázni kell, hiszen akár aránytalanságot is előidézhet, az igen-nem válaszok pedig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4016

3. találat: Értékelési szempontokra vonatkozó szabályok az új Kbt.-ben

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő köteles a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok alkalmazására. Az ajánlatkérő csak akkor választhatja a leg­alacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontját, ha az ajánlatkérő igényeinek valamely konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja. Az ajánlatkérő nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében. E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vagy támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetében a támogatás feltételrendszere egyes beszerzési tárgyak tekintetében az alkalmazandó értékelési szempontrendszerre és módszerre vonatkozó részletes szabályokat határozhat meg.Az Európai Unió Bíróságának döntései egyértelműen megjelentek az irányelvekben is, így az értékelési szempontok meghatározásával kapcsolatos újdonságként jelenik meg a szerződés tárgyához történő kapcsolódás figyelembevétele az értékelési szempontrendszer kialakítása során.Fentieknek megfelelően a 76. § (6) bekezdésének rendelkezése értelmében az értékelési szempontoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:- a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk;- nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk;- biztosítaniuk kell a 2. § (1)-(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását;- az értékelési szempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága. A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak értékelése esetén, ha az eljárásban e körülményekhez alkalmassági feltétel is kapcsolódik, egyértelműen el kell különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást (alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezenfelül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket; e) nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését - a)-d) pontok.A fenti szabályok közül a szerződés tárgyához kapcsolódás nehezen értelmezhető új elem, melyről további részletszabályok is szólnak az alábbiak szerint.A 76. § (6) bekezdés a) pontjának megfelelően az értékelési szempontok akkor tekintendők a szerződés tárgyához kapcsolódónak, ha azok az adott szerződés alapján megvalósítandó építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz bármely módon és azok életciklusának bármely szakaszában kapcsolódnak, ideértve azokat a tényezőket is, amelyek- az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás elő­állítása, nyújtása vagy a vele való kereskedés konkrét folyamatához kapcsolódnak; vagy- az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás életciklusának valamely másik szakaszában megvalósuló valamely folyamathoz kapcsolódnak; még akkor is, ha ezek érdemben nem határozzák meg az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás végeredményének tulajdonságait.A szociális szempontok között külön kiemelik a munkanélküliek foglalkoztatásának szempontjait - 76. § (7) bekezdés a)-b) pontok.A 76. § (8) bekezdésének további idevonatkozó rendelkezése, miszerint az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának vagy nyújtásának folyamatához kapcsolódóan értékelhető különösen a munka nélküli vagy tartósan munka nélküli rétegek foglalkoztatásának megajánlott mértéke, valamint az adott szerződés teljesítésének keretében munkanélküliek képzését célzó intézkedések végrehajtása.Az értékelési szempontrendszer kialakítása során a módszer és a súlyszámok, pontszámhatárok megadása mellett kivételes esetben a szempontok csökkenő fontossági sorrendben történő megadása is elegendő, mely szintén új elem a hazai szabályozásban, és ez idáig csak a nemzetbiztonsági eljárásokban alkalmazták.A 76. § (9) és (10) bekezdése rendelkezik a fentiekben említett kérdéskörről, a következő tartalommal:- ha az ajánlatkérő nem egyedüli értékelési szempontként alkalmazza a legalacsonyabb ár szempontját, vagy a 78. § szerinti módszerrel meghatározva a legalacsonyabb költség szempontját, köteles meghatározni a) a legalacsonyabb költséget vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontokat, és az azok súlyát meghatározó - az értékelési szempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám), b) ha az értékelési szempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát, c) az ajánlatok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3749

4. találat: Vállalások értékelésének meghatározhatósága

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítő 96. számában (KÉ 18.765/2006.) jelent meg a Fővárosi Bíróság ítélete, amely szerint az ajánlatkérő nem határozhatja meg, hogy mely vállalásokat értékel maximális pontszámmal, illetőleg azt sem, hogy mely vállalásokat tekint kirívóan aránytalannak, lehetetlennek, túlzottan magasnak vagy alacsonynak. Lehet-e olyan kiírást tenni, hogy például 60 hónap vagy a feletti jótállás vállalását maximális pontszámmal értékeli az ajánlatkérő annak érdekében, hogy ne érkezzenek kirívó megajánlások a nyerés érdekében?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségvállalás tekintetében indokolást köteles kérni az érintett ajánlattevőtől, és az indokolás alapján kell döntenie abban a kérdésben, hogy a vitatott ajánlati elem teljesíthető-e, megalapozott-e, vagy nem teljesíthető és nem megalapozott. Előbbi esetben el kell fogadnia az ajánlatot, utóbbi esetben pedig érvénytelennek kell azt nyilvánítania. A rendelkezésre tekintettel ugyanakkor az ajánlatkérők által szokásosan alkalmazott megoldás az értékelési részszempontok körében, hogy előre meghatározzák, mely értékeket veszik figyelembe az értékelés során. Példaként: az ajánlatkérő értékelési részszempontként határozza meg a jótállási idő hosszát egy építési beruházásnál, és meghatározza továbbá azt is, hogy az értékelés szempontjából - ahogy a kérdésben is felvetették - maximum 60 hónapot vesz figyelembe. Ebben az esetben azok az ajánlatok, amelyekben az ajánlattevő 60 hónapot vagy annál hosszabb jótállási időt vállalt, ugyanannyi pontot kapnak. A Fővárosi Bíróság hivatkozott ítélete szerint ez torzítja az értékelést és az értékelési pontszámok kiosztását, ezért a leírt ajánlatkérői[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. április 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1303