Érvénytelen ajánlattevő iratbetekintése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] ...nemcsak az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevővel szemben, a másik ajánlattevő jogos érdekét sértheti, ha az ajánlatkérő az érvényesség vizsgálata során elmulasztotta a kizáró ok fennállását megállapítani. Másik példa lehet a hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...fel, hanem az ajánlatkérő látja annak szükségességét, hogy az érintett forgalmazók kizárólagos forgalmazók legyenek, úgy olyan érvényességi feltételt támaszt, mely nincs összhangban a Kbt. alapelveivel (Kbt. 2. §), hiszen szükségtelenül korlátozza a versenyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Közbeszerzés mellőzésével kötött szerződés

Kérdés: Most szereztünk tudomást arról, hogy egy általunk ismert ajánlatkérő 2 évre szóló szerződést kötött a tavalyi évben olyan tárgyban, amire eddig mindig közbeszerzési eljárást indított. Érvényes a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 137. §-a rendelkezik a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződések érvényességi kérdéseiről. A 137. § (1) bekezdése alapján a főszabály az, hogy a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötött szerződés semmis.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Szerződés késői aláírása

Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a szerződés az írásbeli összegezés - ha az összegezés javítására kerül sor, és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a módosított összegezés - megküldése napját követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Szakember mint szerződéskötési feltétel

Kérdés: Egyik eljárásunkban szerződéskötési feltételként szabott az ajánlatkérő olyan végzettségű szakembert, akivel ugyan az eljárás során rendelkeztünk, de hirtelen elhagyta a céget, amit igazolni is tudunk. Találtunk is olyan alvállalkozót, akinek a munkavállalói nem pontosan ugyanolyan megnevezésű végzettséggel rendelkeznek. Sajnos az ajánlatkérő nem akarja egyenértékűként elfogadni a meglévő végzettségeket, az nem okoz neki gondot, hogy az alvállalkozó biztosítaná a szakembert. Elfogadható-e, ha gyorsan elvégeztetjük a tanfolyamot, de akkor a dátum későbbi lesz, mint az eljárást lezáró döntés időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeit a szerződéskötésre rendelkezésre álló időszakban teljesíti, nem pedig az eljárás során, hiszen ez nem az ajánlat érvényességének feltétele volt, hanem a szerződés megkötéséé. Éppen ezért nem érdemes szerződéskötési feltételekkel akadályozni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Második helyezett választásának lehetősége

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a túl magas árat megajánló ajánlattevő ajánlatára vonatkozó indokolást nem akarja elfogadni, akkor lehetséges az értékelési szempont szerint soron következő ajánlattevőt kihirdetni nyertes ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...kell-e alkalmazni jelen esetben. Álláspontunk szerint, mivel a Kbt. nem kapcsolja össze a felvilágosítás sikertelenségét az ajánlat érvényességével, az ajánlat érvényes marad ugyan, de a közbeszerzési eljárás – az ajánlatkérő döntésétől függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Kettős hiánypótlás tilalma

Kérdés: A kettős hiánypótlás tilalmába ütközik-e, ha az ajánlattevő hiánypótlásban benyújt egy iratot, ami azonban épp érvényességét vesztette, mire a hiánypótlási határidő beállt?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő az 1. felvilágosításkérés, hiánypótlási felhívás keretében már becsatolt honossága szerinti engedélyt csatolta, amely érvényességi ideje a 2. hiánypótlás teljesítésének idején már lejárt, illetve magyar nyelvű fordításban olyan engedélyt csatolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Túl magas ár vizsgálata felvilágosításkéréssel

Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó alapelvet. Másik lényeges körülmény, hogy ez a vizsgálat, ellentétben az aránytalanul alacsony árral, nem az ajánlat érvényességével összefüggő döntéshez kapcsolódik, hanem a közbeszerzési eljárás eredményességéhez.A Kbt. azonban azt is előírja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Alvállalkozók bevonása

Kérdés: Ajánlattevőként szeretnénk ajánlatot benyújtani egy önkormányzati tenderen. Az ajánlatkérő előírta, hogy jelöljük meg a szerződés teljesítésében közreműködő, tervezett alvállalkozóinkat a Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján. Tárgyalunk a potenciális alvállalkozókkal, de még nem tudjuk megadni név szerint, kiket is vonunk be, mert ez a tárgyalásaink eredményétől függ. Elegendő lehet az érvényes ajánlattételhez, ha csak a 10% feletti alvállalkozóinkat jelöljük meg?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az alvállalkozók még nem ismertek, ebből következően az ajánlattevőnek nem is kell nevesíteni őket az ajánlatban. Ez az ajánlat érvényességét nem érinti.Jelen esetben az ajánlattevőnek az a) és a b2) pontokat kell figyelembe vennie az ajánlattétel során,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Alacsony ár indokolása nemzeti eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre irányuló nemzeti közbeszerzési eljárásban árindokolást kért az egyik ajánlattevőtől az ajánlati árára. Az ajánlatkérő az árindokolást elfogadta, és végül ezt a céget hirdette ki nyertes ajánlattevőnek, cégünk a sorrendben a második helyen áll. Megtámadhatjuk az ajánlatkérő döntését az árindokolás elfogadása miatt, vagy nem lehet vitarendezni, mert nemzeti szinten nem kötelező indokolást kérni?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb aránytalan vállalások vizsgálata, a Kbt. 72. § szerinti eljárási cselekmények elvégzése szükségszerűen az ajánlat érvényességével összefüggő döntéssel zárul. A Kbt. 80. § (1) bekezdése alapján pedig az ajánlattevő jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.
1
2
3
21