230 talált cikk az érvényesség kifejezésre

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásaink során rendszeresen elfordul, hogy az ajánlattevők az összegezés megküldését követően a Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján iratbetekintést kérnek a konkurens ajánlattevők ajánlataiba. A Kbt. 45. § (1) bekezdése nem köti a betekintési jogosultságot sem a betekintő ajánlatának érvényességéhez, sem a betekintő ügyfélképességéhez (azaz van-e a betekintés alapján reális esélye az eljárás eredményét a saját javára módosíttatni), pusztán az ajánlat teljes körű átvizsgálását zárja ki, és előírja, hogy a betekintést kérő nevezze meg a feltételezett jogsértést. Esetünkben a problémát egyrészt a feltételezett jogsértés megnevezésének pontossága jelenti. A jellemző megfogalmazás, hogy a műszaki ajánlatban megajánlott termékek meg nem felelését vélelmezi a kérelmező. A feltételezett jogsértés megnevezése ezzel formailag megtörténik, de mégis általános. A másik probléma az, hogy ha az előbbit az ajánlatkérő elfogadja, akkor a betekintés feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértéke a teljes szakmai ajánlat átvizsgálása (az üzleti titokká nyilvánított tartalom kivételével). Ez bár forgalmilag nem az ajánlat teljes egészében történő átvizsgálása, de a szakmai ajánlat a teljes ajánlat kb. 90%-át jelenti. Kérjük szíves véleményüket, hogy az ilyen jellegű iratbetekintési kérelmek elutasítására látnak-e jogilag megalapozott lehetőséget.

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban egy ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amely alapján új összegezést bocsátottunk ki. Az új összegezéssel szemben egy másik ajánlattevő vitarendezéssel élt, és kérte az előző összegezés visszaállítását. Kérdésünk, hogy hány napig és hányszor lehet összegezést módosítani?

Kérdés: Árubeszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásban 30 termékre kértünk ajánlatot. Az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban rögzítettük, hogy a terméktáblázatban megjelölt típusú termékek mellett elfogadunk azokkal egyenértékű más terméket is. Abban az esetben, ha az ajánlattevő nem az általunk megjelölt, hanem azzal egyenértékű más típusú terméket ajánl meg, a táblázatban fel kell tüntetni az ajánlat tárgyát képező termék pontos típusát, azonosító adatait, melyből ellenőrizhető az előírás szerinti termékkel való egyenértékűség. Előírtuk továbbá, hogy a termékek műszaki adatlapját az ajánlathoz csatolni kell olyan adattartalommal, melyből az ajánlatkérő le tudja ellenőrizni, hogy az adott eszköz megfelel-e a műszaki leírásban foglaltaknak. Mit tehet az ajánlatkérő, ha a műszaki adatlapon közölt adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a megajánlott termékek egyenértékűsége? Hiánypótlásnak és felvilágosításkérésnek van helye ezzel kapcsolatban? Vagy esetleg kiadhatunk egy általunk összeállított műszaki táblázatot a műszaki paraméterek megjelölése mellett, hogy azt töltsék ki az ajánlattevők?

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszer felállítását kezdeményeztük. Az egyik részvételi jelentkezés a részvételi határidőt követően érkezett. A beérkezett részvételi jelentkezést érvénytelenné kell nyilvánítani, vagy a részvételi szakasz lezárását követően úgy kell tekinteni, hogy a gazdasági szereplő már jelentkezett a dinamikus beszerzési rendszerbe?

Kérdés: Árubeszerzési szerződés kiterjedhet-e a garanciális időn túli szervizelésre is (karbantartás, javítás)? Amennyiben nem, az ajánlat érvényességnek feltétele lehet-e az, hogy az ajánlattevő vállaljon köztelezettséget a garanciaidőn túli szervizelés meglétére?

Kérdés: Építési beruházás tárgyában indított nemzeti közbeszerzési eljárásban a közbeszerzést európai uniós forrásból finanszírozzuk. Az ellenőrző szerv utóellenőrzés keretében kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő esetében az alkalmassági követelmény igazolására – a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja szerint – a felhívás feladását megelőző három lezárt üzleti évre vonatkozóan a közbeszerzés tárgyából (útépítés/felújítás) származó árbevételről szóló nyilatkozatot kértünk, a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ehelyett a 2019., 2020., 2021. évi adatokról nyilatkozott, és nem bocsátottunk ki hiánypótlást, hanem összegezést követően szerződtünk is vele nyertesként. Az ellenőrző szerv jelzése alapján 2024 decemberében bekértük a hiányzó 2022. évi adatokat is, amelyek igazolták, hogy a nyertes ajánlattevő változatlanul megfelel az előírt alkalmassági követelménynek. Szerintünk ez így rendben van, hiszen a hiánypótlási felhívás kibocsátásának elmaradása nem alapozhatja meg egy ajánlat érvénytelenségét. Mi az Önök véleménye?

Kérdés: Árindokolás keretében az ajánlattevő módosította az ajánlatát úgy, hogy az egyik elírást kijavította és két sort felcserélt, ami egyébiránt valóban segít abban, hogy az egyes elemek ne legyenek aránytalanok. Megtehette-e ezt az ajánlattevő egy olyan eljárásban, ahol ő van egyedül, tehát ha aránytalan az ár, akkor egyben az eljárás is eredménytelen lesz?

Kérdés: Kötelező bírságot kiszabnia a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött adásvételi szerződést?

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban benyújtott közbeszerzési ajánlatok bírálata során milyen egyéb dokumentumok vehetők figyelembe az ajánlat érvényességének a megállapításához? Alapítható-e olyan dokumentumra egy ajánlat 73. § (1) bekezdés e) pont szerinti érvénytelensége, amelyet nem az ajánlattevő nyújtott be, hanem amelyre az ajánlatkérő internetes „keresőtevékenysége” eredményeként talált rá?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásunkban az egyik ajánlattevő olyan közjegyző által hitelesített nyilatkozatot nyújtott be a kizáró ok fenn nem állására, amelynek keltezése 2022. évi. Elfogadhatjuk ezt a nyilatkozatot a kizáró ok igazolására?