289 talált cikk az esélyegyenlőség kifejezésre

Kérdés: A beszerzés közösségi rezsimben folyik. Előírható-e, hogy a szakembereknek anyanyelvi szinten kell beszélniük a magyar nyelvet?

Kérdés: Az új kizáró oki szabályok hatálybalépése hogyan értelmezhető?

Kérdés: A dokumentáció megvásárlása után úgy találtuk, hogy az egyik bírálati szempont sérti az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot. Ezzel kapcsolatban kérdést tettünk fel az ajánlatkérőnek, amelyet az meg is válaszolt. Álláspontunk szerint a válasz nem fogadható el, mert az egyenlő bánásmód nem teljesül, hiszen csak egy cég van, amely megkaphatja a pontokat speciálisan csomagolt és kiszerelt termékére, az összes többi nem (azt a tényt, hogy csak egy ilyen cég van, az ajánlatkérő nem is vitatta). Kérem véleményét, hogy jogi úton jó eséllyel támadható-e?

Kérdés: A kiírás szerint igazolnunk kell, hogy bizonyos gépekkel társaságunk rendelkezik a szerződés teljesítéséhez. Ezek olyan különleges gépek, amelyeket nyertesség esetére természetesen beszerzünk, és a szerződés megkötésekor azok már rendelkezésünkre fognak állni, azonban mi minősül ebben az esetben hitelt érdemlő igazolásnak? Megrendelés csatolása a gépek vonatkozásában visszaigazolással a szállító részéről? Nyilatkozat, hogy rendelkezésre áll majd a géppark? És ha a szerződés időszakára béreljük a gépet, esetleg előbérleti szerződés? Ehhez kapcsolódóan kérdezzük: ugye nem szükséges, hogy a gép cégünk tulajdonában legyen, bérelheti is azt?

Kérdés: Kizárólagos jog fennállása esetén hogyan biztosítható a verseny és az esélyegyenlőség? És miért nem biztosít az ajánlatkérő lehetőséget részajánlat tételére, ha nyilvánvaló, hogy ez a kizárólagos joggal érintett beszerzési tárgy mellett lehetséges lenne a többi beszerzési tárgy vonatkozásában?

Kérdés: Általános, hogy az ajánlatkérők pozitív mérleget kérnek a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásához. Ez – az egyébként Kbt. adta lehetőség – nem ütközik az esélyegyenlőség alapelvébe?

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. legutóbbi változása szerint, ha az APEH mulasztási bírsággal sújt, nem lehetek ajánlattevő? Akkor sem, ha megfizetem?

Kérdés: A Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése szerint az 1 milliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára az ajánlatkérő fenntarthatja az eljárásban való részvétel jogát. Kérdésem: melyik évet kell figyelembe venni az árbevétel tekintetében? Az ajánlatkérő fenntarthatja a jogát arra, hogy bármelyik évet vizsgálja? (Például 2006-2007. években kevéssel meghaladta az árbevétel az 1 milliárd forintot, a 2008. évi lényegesen alatta volt, így előre nem tudom megítélni, hogy tehetek-e ajánlatot, megvásárolhatom-e a dokumentációt stb.)

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás vonatkozásában a dokumentáció tartalmazhat-e a Kbt.-ben meghatározottaktól eltérő szabályokat?

Kérdés: Változott-e április 1-je után az építési beruházásokra vonatkozó szabályozás?