287 talált cikk az esélyegyenlőség kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő biztosította a teljes hiánypótlás lehetőségét. Egy alkalmassági feltétel vonatkozásában mi csatoltunk ugyan dokumentumot, de az nem felelt meg, a másik ajánlattevő nem csatolt semmit. A másik ajánlattevőt az eredeti felhívás szövegével azonosan hívták fel a hiányzó irat pótlására, nekünk alaki kötöttségeket határoztak meg. A két dokumentum ennek megfelelően eltért egymástól. A mi ajánlatunkat érvénytelennek nyilvánították, a másik ajánlattevőét nem. Jogszerű ez az eljárás?

Kérdés: Ajánlatkérőnk előírta legalább 1 fő megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazását a közbeszerzési eljárásban kötött szerződés teljesítésében. Ezt milyen jogszabály alapján teheti meg, illetve lehet-e ilyen feltételt szabni a kiírásban?

Kérdés: Kötelező-e ajánlati biztosítékhoz kötni az eljárásban való részvételt?

Kérdés: A hiánypótlási felhívást az azzal nem érintett ajánlattevőknek is ki kell adni?

Kérdés: Hogyan orvosolható, ha a kiírásban tárgyi tévedés van? (A kritérium termékre vonatkozik, de a kiíró eljárásra vonatkoztatja, ami egyébként a vonatkozó jogszabály szerint nem is lehetséges.)

Kérdés: A hirdetménymintának azt a részét, amely a szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződések különleges feltételeire vonatkozik, mindenképpen ki kell tölteni? Ha nincs ilyen, a nemlegességet jelölni kell? Ha igen, mi a következménye annak, ha ez elmaradt, és a hirdetmény megjelent?

Kérdés: Írásbeli tájékoztatás esetén a kérdésről is tájékoztatni kell a többi ajánlattevőt, vagy csak az ajánlatkérő válaszáról?

Kérdés: Van-e lehetőség az ajánlattételi határidő alatt a dokumentáció kiegészítésére?

Kérdés: Jogszerű-e, ha a kiírásban az eredményhirdetés és a szerződéskötés időpontja meghatározásakor az ajánlatkérő az időpontokat "előreláthatólag" határozza/jelöli meg?

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."