Nettó ár figyelembevételének esete

Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] ...ugyan, de ettől függetlenül nettó árat bruttó árral hasonlítössze, nem jogszerű, mert közbeszerzési alapelvet sért (az ajánlattevőkesélyegyenlősége biztosításának alapelvét sérti eljárása). [Bár olvasónk konkrétan nem jelezte, hogy mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Ajánlattevő kiválasztása közjegyző előtti sorsolással

Kérdés: A kiírás szerint az ajánlatkérő öt jelentkezőt fog felhívni ajánlattételre. (Tárgyalásos eljárásról van szó.) A kiírás azt is tartalmazza, hogy az öt ajánlattevőt a benyújtott referenciák figyelembevételével választja majd ki a jelentkezők közül, és egyenlő érték esetén közjegyző jelenlétében sorsolást tart. Nem sérti ez az eljárás az esélyegyenlőség alapelvét? Van-e erre az eljárásra egyáltalán lehetősége az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] Erre vonatkozóan nem tartalmaz szabályozást a közbeszerzésitörvény. Amennyiben két ajánlattevő azonos értékkel szerepel, de az ajánlatkérőegyértelműen öt ajánlattevőt enged a második szakaszba továbbjutni, akkor arészvételi felhívásban foglaltakat nem írhatja felül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Kiegészítő tájékoztatás mellőzése

Kérdés: Rendelkezhet-e úgy az ajánlatkérő, hogy egyáltalán nem nyújt kiegészítő tájékoztatást?
Részlet a válaszából: […] ...erről a körülményről írásban tájékoztatni;– a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az nesértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát azajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlati és teljesítési biztosíték a Kbt.-ben

Kérdés: Az ajánlati felhívásnak a szerződést biztosító mellékkötelezettségek című pontja a következőt tartalmazza: "Teljesítési biztosíték: összege a nettó szerződéses ár 10 százaléka a Kbt. 53. § (5) bekezdése a) pontja szerinti formában az ajánlattevőként szerződő fél választásának megfelelően." Mit jelent a felhívásban ez a megfogalmazás?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a befizetés igazolásánakmódját az ajánlati felhívásban meg kell határozni.A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségénekbiztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének (Kbt. 76-77. §-ok) akövetkező bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlatkérő válaszai a kérdezők megjelölése nélkül

Kérdés: Szabályos-e az, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők által feltett kérdésekre adott válaszokat úgy küldi meg minden ajánlattevőnek, hogy abból nem derül ki, ki volt a kérdező?
Részlet a válaszából: […] ...között. Azt afontos szabályt rögzíti, hogy a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogyaz ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét, emellett a kiegészítőtájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni az ajánlattevőkszámára. Ezekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlati elemek elektronikus formában

Kérdés: Bizonyos ajánlati elemeket (például: terméklista) a papíralapú formátum mellett kérheti-e benyújtani az ajánlatkérő elektronikus formában is?
Részlet a válaszából: […] ...a további résztvevők kötelesek biztosítani, illetve tiszteletbentartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát, az ajánlattevőkesélyegyenlőségét, valamint az egyenlő bánásmód elvét.Az ajánlatkérő az elektronikus cselekmények gyakorlása, azelektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Nemzeti elbánásban részesülő termékek

Kérdés: A dokumentációban szerepel egy olyan nyilatkozat, amiben fel kell sorolni az ajánlott termékeket annak megjelölésével, hogy az adott termék nemzeti elbánásban részesül-e vagy sem. Honnan lehet tudni, hogy egy termék nemzeti elbánásban részesül? Mi szabályozza ezt a kérdést? Továbbá kérdésünk, hogy ha egy adott, az ajánlattevő által ajánlott termék nem részesül nemzeti elbánásban, ez közbeszerzési szempontból milyen következményekkel jár?
Részlet a válaszából: […] ...nemzeti elbánásban nem részesülő ajánlattevő feltételnélkül kizárható az eljárásból, azaz vele szemben nem érvényesül azesélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelménye. A Kbt. alapelvekről szólószabályozása ennek tudatában értelmezendő.A törvény 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Nyilatkozatok időkorlátjai

Kérdés: A Kbt. a kizáró okok hiányára vonatkozó, közjegyző által hitelesített nyilatkozatra vonatkozóan időbeli korlátot nem ír elő. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban szintén nem írt elő időkorlátot, ennek ellenére hiánypótlásban kéri a három hónapon belüli hitelesítéssel ellátott nyilatkozat csatolását. Kérdéseim: 1. Kérhető-e utólagosan hiánypótlás olyan kérdéskörben, amely előírását, pontosítását az ajánlatkérő előzetesen elmulasztotta? 2. Ha az első kérdésre igen a válasz, akkor a kizáró okok nemlegességére vonatkozó nyilatkozat megtételének időpontjára, vagy csak annak közjegyzői hitelesítésére vonatkozik az időkorlát?
Részlet a válaszából: […] ...ennek közlését, úgy az utólagos pontosítás a felhívásjogszerűtlen módosításának minősül. Amennyiben az ajánlatkérő az esélyegyenlőséget sértő módonír elő többletkötelezettséget az ajánlattevők számára, úgy törvénysértést követel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Kiegészítő tájékoztatás a dokumentáció beszerzési idejének függvényében

Kérdés: Ha az ajánlattevő a kiegészítő tájékoztatás megadása – kiküldési ideje – után vásárolja meg a dokumentációt, mikor kapja meg a kiegészítő tájékoztatást a Kbt. 56. §-ának rendelkezésére figyelemmel? Illetve: ebben az esetben is meg kell adni részére a más ajánlattevő kérdésére a dokumentáció megvásárlása előtt megadott információt?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentációt később megvásárló részére isesélyegyenlőséget biztosító módon kell megadni minden releváns információt,amit a többi potenciális ajánlattevő tudomására hozott az ajánlatkérő. Erre utal a Kbt. 56. §-ának (4) bekezdése, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Kiegészítő tájékoztatások nyilvántartása

Kérdés: Kell-e és milyen sorrendben számozni a kiegészítő tájékoztatást, illetve kell-e arról az ajánlatkérőknek valamifajta nyilvántartást vezetniük? (Esetleg külön-külön vagy összesítve?)
Részlet a válaszából: […] ...kell erről a körülményről írásban tájékoztatni;– a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az nesértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát azajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
1
16
17
18
29