289 talált cikk az esélyegyenlőség kifejezésre

Kérdés: Az ajánlati felhívásnak a szerződést biztosító mellékkötelezettségek című pontja a következőt tartalmazza: "Teljesítési biztosíték: összege a nettó szerződéses ár 10 százaléka a Kbt. 53. § (5) bekezdése a) pontja szerinti formában az ajánlattevőként szerződő fél választásának megfelelően." Mit jelent a felhívásban ez a megfogalmazás?

Kérdés: Szabályos-e az, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők által feltett kérdésekre adott válaszokat úgy küldi meg minden ajánlattevőnek, hogy abból nem derül ki, ki volt a kérdező?

Kérdés: Bizonyos ajánlati elemeket (például: terméklista) a papíralapú formátum mellett kérheti-e benyújtani az ajánlatkérő elektronikus formában is?

Kérdés: A dokumentációban szerepel egy olyan nyilatkozat, amiben fel kell sorolni az ajánlott termékeket annak megjelölésével, hogy az adott termék nemzeti elbánásban részesül-e vagy sem. Honnan lehet tudni, hogy egy termék nemzeti elbánásban részesül? Mi szabályozza ezt a kérdést? Továbbá kérdésünk, hogy ha egy adott, az ajánlattevő által ajánlott termék nem részesül nemzeti elbánásban, ez közbeszerzési szempontból milyen következményekkel jár?

Kérdés: A Kbt. a kizáró okok hiányára vonatkozó, közjegyző által hitelesített nyilatkozatra vonatkozóan időbeli korlátot nem ír elő. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban szintén nem írt elő időkorlátot, ennek ellenére hiánypótlásban kéri a három hónapon belüli hitelesítéssel ellátott nyilatkozat csatolását. Kérdéseim: 1. Kérhető-e utólagosan hiánypótlás olyan kérdéskörben, amely előírását, pontosítását az ajánlatkérő előzetesen elmulasztotta? 2. Ha az első kérdésre igen a válasz, akkor a kizáró okok nemlegességére vonatkozó nyilatkozat megtételének időpontjára, vagy csak annak közjegyzői hitelesítésére vonatkozik az időkorlát?

Kérdés: Ha az ajánlattevő a kiegészítő tájékoztatás megadása – kiküldési ideje – után vásárolja meg a dokumentációt, mikor kapja meg a kiegészítő tájékoztatást a Kbt. 56. §-ának rendelkezésére figyelemmel? Illetve: ebben az esetben is meg kell adni részére a más ajánlattevő kérdésére a dokumentáció megvásárlása előtt megadott információt?

Kérdés: Kell-e és milyen sorrendben számozni a kiegészítő tájékoztatást, illetve kell-e arról az ajánlatkérőknek valamifajta nyilvántartást vezetniük? (Esetleg külön-külön vagy összesítve?)

Kérdés: Cégünk építési beruházások terén, ajánlattevőként több mint egy évtizede jelen van a közbeszerzési piacon. Az ajánlatkérőknek építési beruházások esetén, a műszaki-szakmai alkalmasság igazolását a Kbt. 67. §-ának (2) bekezdése alapján kell előírnia. Tárgyi törvényi szakasz e) pontja alapján a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek képzettségének ismertetésekor az épületgépész és a villanyszerelő felelős műszaki vezető vonatkozásában egyre gyakrabban fordul elő, hogy kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek megjelölését írják elő. A felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultságot, így a névjegyzék vezetését, illetve a névjegyzékbe vételt a 244/2006. Korm. rendelet szabályozza. A 244/2006. Korm. rendelet 1. melléklet I. rész 5. és 6. szakaszai – ezek vonatkoznak az épületgépész, illetve a villanyszerelő felelős műszaki vezetőre –, cb) és cc) pontjai szerint középfokú szakmai végzettség vagy mestervizsga megléte és az előírt szakmai gyakorlati idő megléte esetén nem névjegyzékbe vételi követelmény a felsőfokú végzettség. Kérdésünk ezek után, hogy a kizárólag felsőfokú végzettségű felelős műszaki vezető megjelölésének előírása nem sérti-e a Kbt.-nek az 1. § (2) bekezdésében megfogalmazott, az eljárásokban az ajánlatkérőket az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítására kötelező alapelvét?

Kérdés: Alkalmatlanná nyilvánítható-e az ajánlattevő (illetve 10 százalék feletti alvállalkozója) arra hivatkozással, hogy az ajánlattétel évét megelőző két évben – külön-külön – nem rendelkezett legalább nettó – áfa nélküli – 1 milliárd forint árbevétellel? Nem ütközik ez a Kbt. alapelveibe?

Kérdés: Hirdetmény nélküli egyszerű eljárás esetében kizárható-e az az ajánlattevő, aki annak ellenére, hogy az ajánlatkérő csak három ajánlattevőnek adott ajánlattételi felhívást, mégis közös ajánlattevőként jelenik meg?