Ajánlat érvénytelenné minősítése alaki okok miatt

Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatok formai követelményei között az ajánlatkérő folyamatos oldalszámozást írt elő. Az ajánlat elbírálása során ajánlatkérő kizárhatja-e az eljárásból az ajánlattevőt azért, mert ajánlatának oldalain csak az írott oldalakat számozta be, az üres hátoldalakat nem, és ezzel az ajánlatkérő álláspontja szerint nem teljesítette az ajánlat benyújtására előírt feltételeket, így ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint a folyamatos oldalszámozás az írott oldalakra vonatkozik, az üres oldalakra nem. Amennyiben tehát az ajánlattevő az ajánlatát úgy készíti el, hogy az oldalak laponként követik egymást, és azokat megfelelően beszámozza, az ajánlat nem tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége

Kérdés: Közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérő a tevékenysége során elért bevételekből történő árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetén – amennyiben az összeghatár a közbeszerzési értéket eléri – kötelezett-e közbeszerzési eljárás lefolytatására?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a Kbt. értelmezésében nem a forrás határozza meg az eljárási kötelezettséget, hanem a fentiekben ismertetett feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Ajánlatkérői kör kiterjesztése támogatott beszerzések esetén

Kérdés: Uniós források esetén milyen értékhatároknál, melyik rezsim szerint kell eljárni, illetve milyen támogatás esetén kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha a beszerző egyébként egy korlátolt felelősségű társaság?
Részlet a válaszából: […] ...használt épület kivitelezése – azaz építési munkái.Amennyiben tehát egy korlátolt felelősségű társaság esetében a felsorolt feltételek fennállnak, közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia a közösségi rezsim alá tartozó beszerzései esetén.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevői létszám felső határát. Az így kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott további tárgyalás során az ajánlatkérő a feltételeit már nem módosíthatja, az ajánlattevők pedig a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Ajánlatkérői mulasztás következménye

Kérdés: Ha saját mulasztás miatt késve, de muszáj határidőre beszerezni az árut vagy kivitelezni egy beruházást, és már csak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás fér az időbe – mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...amiatt volt eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, feltéve hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, és minderről az ajánlatkérő haladéktalanul tájékoztatja – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...támasztja – egyebek mellett – az ajánlatkérőkkel szemben, hogy irreális, a közbeszerzés megvalósításához szükségtelen feltételeket ne vegyenek figyelembe úgy, hogy ezzel csupán egyetlen ajánlattevő maradhat versenyben.Rátérve a Kbt 8....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Közbeszerzés értékének feltüntetése

Kérdés: Határozhat-e meg értékhatárt (becsült értéket) ajánlatkérő a hirdetmény után megvásárolt dokumentáción belül – kivált akkor, ha fedezethiány miatt egyszer már eredménytelen eljárást újból (azonos műszaki tartalommal) meghirdeti?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattétel elősegítése érdekében is – dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Igazolások benyújtásának határideje, igazolások pótlása

Kérdés: A pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumokat a közbeszerzési eljárás mely szakaszában kell az ajánlattevőknek benyújtaniuk?
Részlet a válaszából: […] ...elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak különösen tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra. Az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Alternatív ajánlattétel lehetősége

Kérdés: Melyek a feltételei az alternatív ajánlat előterjesztésének? Az eljárás folyamán van-e lehetősége az ajánlattevőnek arra, hogy az eredeti ajánlata mellett egy másik variációt is előterjesszen?
Részlet a válaszából: […] Alternatív (többváltozatú) ajánlat megtételére kizárólag abban az esetben van lehetőségük az ajánlattevőknek, ha azt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában lehetővé tette. A tárgyalások folyamán nincs lehetősége az ajánlattevőnek arra, hogy az eredeti ajánlatának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Kizárólagos jog értelmezése

Kérdés: A Kbt. szerint kizárólagos jogot gyakorlónak minősül-e az az egészségügyi intézmény, amely az OEP által finanszírozottan végzi a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...egy meghatározott tevékenység folytatására. Kétségtelen, hogy az egészségügyi szolgáltatásra a személyek (szervezetek) csak bizonyos feltételek mellett jogosultak (szakvizsga, egészségügyi feltételek biztosítása stb.), azonban a Kbt. megfogalmazásából látható, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
1
209
210
211
217