Kettős hiánypótlás tilalma

Kérdés: Szakember alkalmassági követelményként történő előírása során a beadott dokumentumok, nyilatkozatok, EKR-űrlapok, önéletrajz stb. teljesen ellentmondásosak abban, hogy XY mint természetes személy fogja rendelkezésre bocsátani a kapacitásait, vagy Z cég lesz a kapacitást biztosító szervezet, és XY fog Z cég által biztosítottan személyesen eljárni. Hiánypótlást követően sem felel meg tartalmilag a megállapodás a kapacitások rendelkezésére bocsátásáról. A kettős hiánypótlás tilalma miatt az ajánlatkérő szerint nem írhat ki újra hiánypótlást. Mit lehet tenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...felvilágosításkérésbe burkoltan próbálják meg ismételten hiánypótoltatni.A kettős hiánypótlás/felvilágosításkérés tilalma azt feltételezi, hogy az ajánlatkérőnek még egyszer „ugyanazt” kellene a hiánypótlási felhívásban kérnie vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Termékcsere és szerződésmódosítás

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az előre nem láthatóság vizsgálata jogi szempontból releváns-e egyenértékű termékkiváltás esetén? Továbbá egyenértékű termékkiváltás esetén objektív indokokkal kell-e alátámasztania a termékcsere szükségességét?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...lehetővé teszi, mert szerződési rendelkezésként a Kbt. 141. § (4) bekezdés d) pontja beiktatásra került a szerződésbe (a konkrét feltételrendszerrel együtt), akkor az ajánlatkérőként szerződő félnek azt kell ellenőriznie, hogy a termékcsere keretében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Szerződés hatálya

Kérdés: A szerződés hatályának „jelentős” kibővítésére van valamilyen mutató, százalékos meghatározás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt esetet. A rendelkezés szerint a szerződés – a 141. § (6) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, illetve módosulhat, ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Referencia igazolása

Kérdés: Építési beruházás esetén van-e lehetőség arra, hogy az előírt referenciaigazolást az ajánlattevő más, a szerződés teljesítését hitelt érdemlően alátámasztó dokumentumokkal – például szerződéssel, teljesítésigazolással (TIG), műszaki átadás-átvételi dokumentumokkal – helyettesítse, ha a korábbi ajánlatkérő/megrendelő időközben megszűnt, nem elérhető, vagy más okból nem szerezhető be tőle referenciaigazolás? Ilyen esetben milyen dokumentumok fogadhatók el a referencia és annak műszaki tartalma, mennyisége, valamint szerződésszerű teljesítése igazolására?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...fogadhatja el, azt nem válthatja ki más olyan dokumentummal, mely tartalmában ugyan kapcsolódik a teljesítéshez, de nem meríti ki azokat a feltételeket, melyet az adott referencia igazolásához szükségesek.(Kéziratzárás: 2026. 11....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Összeférhetetlenség

Kérdés: A Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályok megsértését valósítja-e meg az ajánlatkérő, ha egy közbeszerzési eljárásban ugyanazon személyt választja ki három feladatra, ezáltal ugyanaz a személy a tervező, a műszaki ellenőr és a bírálóbizottsági tag is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...fajta ágazatszakmai összeférhetetlenség részben hasonlít a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályokra, mert szintén azt feltételezi, hogy ugyanaz a személy két funkcióban nem képes pártatlanul végezni a tevékenységét (mert például önmagát ellenőrizné)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálatának terjedelme

Kérdés: Mennyi alátámasztó iratot kérhet az ajánlatkérő az árindokláshoz? Például kérhet bérkartont, alapanyag-árajánlatot, alvállalkozói szerződést? Ha az alvállalkozó nem járul hozzá az ajánlata, szerződése árindokláshoz történő becsatolásához, azt el kell fogadnia az ajánlatkérőnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az ajánlattevő megtagadja üzleti titokra vagy egyéb indokra hivatkozva, úgy szembesülnie kell ajánlata érvénytelenítésével. Feltételezzük ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő a szükséges dokumentumokat kéri, akár felsorolva a benyújtható megalapozó dokumentumokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Környezetvédelmi követelmények

Kérdés: A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet módosítása szerint az uniós értékhatárt elérő eljárások előkészítésekor az energiahatékonysági szabályok vizsgálata kötelező. A Korm. rendelet 14/B. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő kizárólag olyan terméket szerezhet be, amely az adott termékkategória tekintetében jellemző két legmagasabb energiahatékonysági osztály valamelyikébe tartozik. Az ajánlatkérő a fenti előírás alapján csak a ténylegesen a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékeket szerezhet be, vagy a „jellemző” kitétel a jogszabályban arra utal, hogy az adott termékkategóriában a piacon jellemzően elérhető két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékek beszerzése is jogszerű? A jellemző kategória az „EPREL” felületen elérhető adatok alapján megjelenő darabszám viszonyában is értelmezhető, ezáltal adott esetben az alacsonyabb kategóriába eső, de nagyobb darabszámot tartalmazó energiahatékonysági osztály is relevanciával bír?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...említhető a beszerzés tárgyának, a műszaki leírás, az alkalmassági követelmények, az értékelési szempontok, a szerződésteljesítési feltételek és az igazolási módok meghatározása, a nemzeti elbánás elvének alkalmazása, mint eszközök.Összességében az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Rövid ellátási lánc értékelési szempont alkalmazása

Kérdés: Alkalmazható-e a közétkeztetésben előírt rövid ellátási lánc mint értékelési szempont más beszerzési tárgyakra is a közbeszerzésben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...piacszervező szervezet, elismert termelői szervezet, elismert termelői csoport.”A Korm. rendelet 4. §-ában kötelezően előírja ennek a feltételnek az alkalmazását, majd lehetővé teszi a további vállalás értékelési szempontként történő rögzítését...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Kiegészítő tájékoztatás kérése DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben újraversenyeztetés során mikor kell megadni a kiegészítő tájékoztatást? A Kbt. erről nem rendelkezik, ezért feltételezhetően a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmazni.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. valóban nem tér erre ki, ugyanakkor az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet kifejezetten szabályozza a kérdést az alábbiak szerint:„20. § (14) Dinamikus beszerzési rendszerben történő beszerzés esetén a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) bekezdése szerint a közös ajánlattevők közül a részvételi/ajánlattételi határidő lejárta után valamelyik tag kiválása esetén a fennmaradó tagok akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha (i) továbbra is megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek, és (ii) a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével. Amennyiben a bírálati szakaszban egy konzorciumi tag kizáró ok hatálya alá kerül, és kiválik a konzorciumból, a benn maradó tag(ok) pedig úgy kívánják pótolni az alkalmassági feltételeknek való megfelelést, hogy a kiváló taggal korábban előszerződéses jogviszonyban álló, ugyanazon kapacitást nyújtó szervezetet vonják be – ez a megoldás minősülhet-e úgy, hogy a benn maradó tagok „továbbra is megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek” a Kbt. 35. § (7) bekezdése értelmében? Amennyiben a benn maradó tag a kiváló konzorciumi tag munkavállalóját (pl. az alkalmasság igazolásában vagy értékelésben szerepet játszó szakembert) veszi át, és így pótolja az alkalmassági feltételnek való megfelelést, ez a megoldás megfelelőnek tekinthető-e a Kbt. 35. § (7) bekezdése alkalmazásában? Ha a benn maradó tag(ok) a kiválást követően is önállóan – a fenti 1–2. pontban vázolt megoldásoktól függetlenül – megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek, milyen tipikus körülmények alapozhatják meg mégis a versenytársak hátrányát, azaz a verseny tisztaságának sérelmét a Kbt. 35. § (7) bekezdése alkalmazásában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jogszabályi rendelkezés értelmében az ajánlattevőknek kell megfelelniük az alkalmassági feltételeknek, továbbá a változás nem járhat a verseny tisztaságának sérelmével.„35. § (7) A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.
1
2
3
…
234