Többváltozatú ajánlattétel

Kérdés: Véleményük szerint többváltozatú ajánlattételnek minősül, ha egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során benyújtott szakmai ajánlatban az ajánlattevő olyan gyártói cikkszámot jelölt meg, amely nem az általa megnevezett termék cikkszáma?
Részlet a válaszából: […] Az első vizsgálandó kérdés, hogy az ajánlatkérő lehetővé tette-e a többváltozatú (gyakorlatban: "alternatív") ajánlattételt. A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban tünteti fel, hogy engedélyezi-e (vagy előírja-e)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Aláírási címpéldány

Kérdés: Ajánlatkérőként a közbeszerzési dokumentumokban előírtuk az aláírási címpéldány csatolásának kötelezettségét. Az egyik ajánlatban az ajánlattevő nem csatolta azt, ugyanakkor az ajánlat nem tartalmazott egyetlen olyan nyilatkozatot sem, amelyen aláírásnak kellett volna szerepelnie. Ajánlatkérőként helyesen járunk el, ha hiánypótlási felhívásban felszólítjuk az ajánlattevőt az aláírási címpéldány csatolására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 66. § (1) bekezdése alapján az ajánlatot a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania.A Kbt. 69. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.

Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek valóban jogában áll eredménytelenné nyilvánítani egy eljárást, amennyiben a beérkezett ajánlatok mindegyike meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások közül valóban létezik olyan jogalap, mely lehetővé teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.

Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek joga van hirdetmény nélküli eljárást indítani, amennyiben a sikertelen nyílt eljárást követően nem változtat időközben lényegesen a feltételeken, és nem kizáró ok vagy alkalmassági probléma miatt történt az ajánlatok érvénytelenítése, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

A műszaki egyenértékűség fogalmának értelmezése

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma, és eltekinthet-e az ajánlatkérő egyenértékűségre való hivatkozással a saját maga által meghatározott méretkövetelményektől?
Részlet a válaszából: […] A kérdés komplexebb, mint amilyennek első látásra tűnik. Kiindulásképpen tisztázandó, hogy mit is jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma. Erre nézve a Kbt. 3. § 30. pontja nyújt eligazítást. E jogszabályhely szerint a műszaki egyenértékűség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása

Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből adódóan vélhetően nem az előminősítési eljárásra gondol a kérdező – amely közszolgáltatók esetében lehetséges, de valójában dinamikus beszerzési rendszer, és előminősítési rendszernek felel meg –, hanem a kétszakaszos eljárásra utal.Fontos feltétel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Aránytalanul alacsony ár indokai

Kérdés: Aránytalanul alacsony ár esetében mit kell indokolni? A részletes ártáblázatot, opciót, vagy csak az árat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 72. §-ának (1) bekezdése értelmében az értékelési szempontként figyelembe vett ár, költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme vonatkozásában szükséges az aránytalanul alacsony ár vizsgálata. Így nem csupán a végleges ár, hanem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Egyoldalú szerződésbontás érdekmúlás miatt

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként már megkötött, határozott idejű szolgáltatási szerződést felmondhatja-e az ajánlatkérő pusztán azért, mert nem kívánja tovább a szolgáltatást igénybe venni? Ha igen, milyen jogkövetkezményei lehetnek az egyoldalú szerződésbontásnak?
Részlet a válaszából: […] Természetesen a felek a megkötött szerződés értelmében megszüntethetik együttműködésüket, és akár egyoldalú, akár kétoldalú szerződésmegszüntetéssel is meghozhatják ezt a döntést.Gyakori félreértés, hogy a Kbt. 143. §-ban foglalt, a szerződés megszüntetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Ajánlattétel egyedüli ajánlattevőként konzorciumi indulást követően

Kérdés: Annak ellenére, hogy az előzményi eljárásban konzorciumként tett ajánlatot egy ajánlattevő, a hirdetmény nélküli eljárásban egyedüli ajánlattevőként jelent meg. Ez jogszerű?
Részlet a válaszából: […] A közelmúltban lefolytatott, 330/2019. számú jogorvoslati ügy hasonlít a kérdésben szereplő esethez, ahol a jogkérdés valóban az volt, hogy a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban az ajánlatkérő köteles volt ajánlattételre felhívni minden olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben

Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
Részlet a válaszából: […] Alábbiakban a Közbeszerzési Döntőbizottság D.94/2019. számú ügyét elemezzük, és vonjuk le az esetből következtetéseinket. Előrebocsátjuk, hogy ebben az esetben a jogkérdés valójában nem csak a megfelelő fájlformátum volt, azaz nem lehet az esetet minden szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.
1
2
3
6