Bontott ajánlat kezelése

Kérdés: A postai úton beérkezett ajánlatra az ajánlattevő nem írta fel a felhívás szerinti szöveget, miszerint az ajánlat az iktatóban nem bontható fel, hanem azt a címzett részére kell továbbítani felbontás nélkül. Emiatt az ajánlatot a beérkezést követően a postázóban felbontották, majd azt így, nyitott állapotban kaptuk meg. Mit tehetünk ebben az esetben? Mi lesz az ajánlat sorsa?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az ajánlat benyújtásával, az ajánlat érvényességével, illetve az eljárás eredményével összefüggő közbeszerzési kérdéseket és szabályokat érinti.A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati (ajánlattételi), több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Nem megfelelően lezárt ajánlat kezelése

Kérdés: Az ajánlat nem megfelelően lezárva érkezett. Ilyenkor mi a teendő? Tanúk jelenlétében lezárhatom úgy, hogy meg sem nézem, mi a tartalma?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlat átvételét követően az ajánlatkérőnek nincs lehetősége a beérkezett ajánlatot formai szempontból rendezni. A beérkezett ajánlat nem fog megfelelni a formai követelményeknek, azonban ez a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Hiánypótlás központi e-mail címre

Kérdés: Mennyire célszerű élni azzal az ajánlatkérő által biztosított lehetőséggel, hogy a hiánypótlás elektronikus úton is megküldhető egy központi e-mail címre jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható pdf-fájlként? Ha az ajánlatkérő a felhívásban a fenti fájlformátumon kívül másról nem rendelkezik, van további követelmény az ajánlattevővel szemben? Elegendő a levelezőrendszerben a kérési/olvasási visszaigazolás beállítása? Vagy az ajánlatkérő feladata, hogy tájékoztasson az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről? Ezzel szerepét veszti az eredeti példány megléte, irányadósága?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek főszabályként írásban kell dokumentálnia eljárását a Kbt. alábbi rendelkezései szerint.A törvény 35. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha a törvényből más nem következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Kötelező megjelölés hiánya az ajánlat csomagolásán

Kérdés: Pótolható-e az a hiány, hogy az ajánlaton, illetve annak csomagolásán nem tüntettük fel a "Határidő előtt nem bontható fel!" megjelölést? Vagy emiatt érvénytelen az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályok a hatályos Kbt.-ben alapvetően azt szolgálják, hogy a hiányosan benyújtott ajánlatok hiányai orvosolhatók legyenek, és minél több érvényes ajánlat kerülhessen összehasonlításra, értékelésre.Ezzel vannak összefüggésben az érvénytelenségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Ajánlat dokumentációnak nem megfelelő feliratozása

Kérdés: Ha nem a dokumentációnak megfelelő feliratozással érkezett az ajánlat, az ajánlattételi határidő előtt felbonthatjuk? Kell-e értesítenünk az ajánlattevőt, ha még lenne ideje a javításra?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szempontjából releváns rendelkezés a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése, amely szerint az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati (ajánlattételi), több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi és részvételi felhívásban, valamint a dokumentációban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Ajánlatkérő által előírt formai követelmények köre

Kérdés: A Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez az ajánlatkérő által előírt formai követelmény megjelölés pontosan mit takar, meddig terjed ez a korlát? Ha például az ajánlatkérő előírja, hogy egy nyilatkozatot, vagy egy szerződéstervezetet az ajánlatban cégszerűen aláírva kell benyújtani és az ajánlattevő nem e szerint jár el, akkor ez ebbe a kategóriába tartozik még? Vagy az ilyen ajánlat már érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A formai követelmények hiánypótoltatása minden esetben az ajánlatkérő kötelezettsége. Ettől nem tekinthet el, még akkor sem, amikor egyértelmű, hogy előírt formai követelményeit az ajánlattevő nem fogja pótolni, gondolunk itt elsősorban az oldalak számozására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Hibajavítás összefűzött ajánlat esetén

Kérdés: Ha hibát akarunk kijavítani az ajánlatban, de nincs időnk újra összeállítani azt, hogyan, milyen formában van lehetőség a már összefűzött ajánlatban a hiba kijavítására?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben két kötetben helyezi el az ajánlattevő, megfelel a formai követelményeknek, még akkor is, ha az egy oldal, és annak fedőlapja nem feltétlenül igényelt volna külön kötést. Ha azonban csak mellé helyezi az ajánlattevő a hiba javítását tartalmazó dokumentumot, emiatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Nyilatkozattétel az ajánlattevő vállalkozásának típusára

Kérdés: A felhívást nem kkv-k számára írták ki. Miért kell akkor nyilatkoznom arról, hogy milyen típusú vállalkozásnak minősülök?
Részlet a válaszából: […] Ez a kötelezettség független attól, hogy milyen eljárásrendben kerül az eljárás kiírásra. A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése értelmében a kkv-nyilatkozat tartalmi követelmény, előírása kötelező, benyújtása az érvényes ajánlattétel, illetve részvételre jelentkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Ajánlatra vonatkozó előírások 2012-től

Kérdés: Mennyiben változtak az ajánlatra vonatkozó Kbt.-szabályok 2012-től?
Részlet a válaszából: […]  A vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 60. §-a tartalmazza azalábbiak szerint:– az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati(ajánlattételi), több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi és részvételifelhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Kizáró ok a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben

Kérdés: Hogyan kezeljük, amikor egy kizáró ok nem a Kbt.-ben, hanem egy másik törvényben jelenik meg, jelesül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben?
Részlet a válaszából: […]  Valóban, a kérdés releváns, hiszen az alacsony keresetűmunkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló2011. évi XCIX. törvény nem módosította a Kbt.-t, hanem a munkaügyiellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.
1
2
3
4
6