Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott hiba tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Árlista hibájának javítása

Kérdés: A bontást követően észleljük, hogy a részletes árlistánkba hibás tétel került. Két tételt felcseréltünk, azaz az egyik nagyon magas, a másik nagyon alacsony lett. A két termék árát más-más mennyiséggel kellett kalkulálni, tehát a csere a teljes ajánlati árat is változtatja. Nem a mérték érdekes, mert nem különösebben fontos a két termék, hanem az elv. Lehet ezt javítani? Milyen módon? Ha az egyik tétel így marad, aránytalanul alacsony lenne az ár. Javíthatjuk ezt a szerződés aláírása után?
Részlet a válaszból: […]érinti, így hiánypótlás keretében a csere nem kezelhető. Amennyiben a végső árat a hiba nem befolyásolná, úgy ezt a megoldást alkalmazhatná az ajánlatkérő.A 71. § (8) bekezdése szerint a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:- nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és- annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja - a) és b) pontok.Ha azonban a szerződést már aláírták, azt az ajánlat tartalmának megfelelően kell aláírni, az összegezés eljuttatását követően nincs lehetőség a hibák javítására. A szerződés megszületését követően, amennyiben arra van lehetőség, módosíthatják a felek a szerződést. Mivel az ajánlati ár értékelési szempont volt, és az esetleges módosítás így olyan elemet érintene, ami értékelésre került, kevés az esélye annak, hogy az ajánlattétel során bekövetkezett hibát az ajánlattevő a szerződésmódosításra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4163
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Eljárás az ajánlat (részvételi jelentkezés) informatikai szempontú hibája esetén

Kérdés: Ha nem olvasható az ajánlat, amit az ajánlattevő elektronikusan benyújtott az eljárás során, akkor, ha emiatt az ajánlat érvénytelen lesz, nem lesz két ajánlatom, ami az eljárás eredményességéhez kell. Ez a helyzet tehát - ha jól értelmezem - vezethet az eljárás eredménytelenségéhez?
Részlet a válaszból: […]illetve nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az ajánlatkérő - ha a közbeszerzési dokumentumokban eltérően nem rendelkezik - csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a dokumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be, és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni - Korm. rendelet 11. §-ának (2) és (3) bekezdése.A fentiek alapján az alábbi három eset lehetséges:- ha a dokumentum nem felel meg az informatikai formai követelményeknek, de olvasható, azaz megjeleníthető - az ajánlat (részvételi jelentkezés) hiánypótoltatható;- ha a dokumentum nem felel meg az informatikai formai követelményeknek és nem olvasható, azaz nem megjeleníthető - úgy tekintendő, mintha az ajánlatot (részvételi jelentkezést) nem nyújtották volna be;- ha a dokumentum megfelel az informatikai formai követelményeknek, de nem olvasható, azaz nem megjeleníthető - felhívás kiadása a szoftver megnevezésére, majd ezt követően úgy tekintendő, mintha nem került volna a dokumentum benyújtásra.A fenti három esetből a második és a harmadik esetben - amennyiben nem olvasható a dokumentum - feltétlenül szükséges annak igazolása, hogy amit hiánypótlásban benyújtana az ajánlattevő (részvételre jelentkező), ugyanaz a dokumentum, mint ami a korábbiakban nem olvasható módon benyújtása került. Így ez a hiányosság valójában nem formai kérdés, hiszen az ajánlatkérő problémája pontosan az, hogy nem tudja tartalmilag ellenőrizni, hogy mi került benyújtásra. Az első eset szól arról, amikor a tartalom olvasható, és csupán az informatikai formai előírásoknak nem felel meg az ajánlat. Ez az egyetlen eset, amelyet kezelni tud a szabályozás, illetőleg a harmadik esetet, ha a formai hiányosság más szoftver használatával orvosolható, és az eredeti ajánlat tartalma megismerhető. Ebből a szempontból tehát természetes, hogy a nem ismert tartalmú ajánlat (részvételi jelentkezés) nem lehet érvényes, és különösen a második esetben nem is értékelhető, azaz úgy kell tekinteni, mintha nem került volna benyújtásra.A kérdésben jelzett módon azonban az eljárás eredményességéhez, amennyiben az ajánlatkérő előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontját az alábbiak szerint, csak ajánlatokra (részvételi jelentkezésekre) van szükség, az érvényesség nem feltétel.A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4132

3. találat: Hibajavítás határai

Kérdés: A felvilágosítás megadása során van-e lehetőség hibajavításra, és ha igen, milyen terjedelemben? (Elsősorban az ajánlati ár javítására vonatkozik a kérdésünk.)
Részlet a válaszból: […]értékelés eredményére kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.Minden esetben egyedileg kell vizsgálni az eltérés okát, de kijelenthető, hogy amennyiben az ajánlatból egyértelműen kiderül az eltérés oka, például a költségvetésben számítási hiba van, mely érinti az összesített eredményét az egyes soroknak, vagy az ajánlatban több helyen azonos szám szerepel, de a felolvasólapon nem, akkor azt az ajánlatkérő javíthatja. Előbbi esetben számítási hiba javításával, utóbbi esetben az ajánlatkérőnek először felvilágosításkérés keretében van lehetősége tisztáznia a helyzetet. Nem adható ugyanakkor egységes megoldás, ha az ajánlatkérő egyszerűen összecserélte az egyes részekre adott árat, vagy elfelejtette az áfát jelezni a felolvasólapon. Összességében tehát az ajánlati ár változására csak abban az esetben van lehetőség, ha az ajánlatból egyértelműen kiderül a valódi ár, vagy a számítási hiba javítását az ajánlatkérő döntése alapján egyértelműen el lehet végezni.A felvilágosítás kérésének azonban megvannak azok a korlátai, amelyeket az ajánlatkérőnek figyelembe kell vennie. A hiánypótlás szabályai mellett található, felvilágosításkérésre irányuló szabályok ugyanolyan szigorúak a felvilágosításkéréssel kapcsolatban is. Tehát hasonlóképpen nem irányulhat a kérés tárgyalásra, vagy megadása nem járhat az ajánlat módosításával.A Kbt. fentieket megalapozó rendelkezései a következők:- az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni;- a hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3657
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Hibajavítással kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: Ha az ajánlatkérő számítási hibát javít, arról csak az érintett ajánlattevőt kell tájékoztatnia?
Részlet a válaszból: […]arról az összes ajánlattevőt egy­idejűleg, írásban, haladéktalanul tájékoztatni köteles.A javítási lehetőséget korlátozza a Kbt. 67. §-ának (8) bekezdése. A rendelkezés szerint abban az esetben, ha átalánydíjas kivitelezési szerződésről van szó, és az ajánlat részeként benyújtott árazott költségvetésben az ajánlattevő kisebb jelentőségű korrekciókat végez (tételek és egységárak pótlása, módosítása, kiegészítése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3649
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Ajánlatkérő lehetőségei hibás összegzés esetén

Kérdés: Egyszerű eljárásban, ha az eljárás végén a Kbt. 300. §-ának (4) bekezdése alapján kiküldendő összegezésben olyan hiba maradt, amely nem tekinthető elírásnak, illetve egyértelműen javíthatónak, milyen lehetőségei vannak az ajánlatkérőnek ennek korrigálására, különösen ha ajánlatkérő nem tart eredményhirdetést?
Részlet a válaszból: […]időpontig egy alkalommal jogosult a Kbt. 93. §-ának (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezést módosítani, és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni akkor, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt, és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított összegezés és eredmény (eredménytelenség) kihirdetésének időpontjáról azt legalább két munkanappal megelőzően köteles egyidejűleg írásban az összes ajánlattevőt tájékoztatni. A módosított eredménnyel (eredménytelenséggel) kapcsolatban a 93., 95. §-okat, valamint az (1)-(4) bekezdéseket kell alkalmazni, továbbá - ha szükséges - az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a szerződéskötés új időpontjának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 916
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,