Összes cikk:
1. cikk / 5 Árlista hibájának javítása
Kérdés: A bontást követően észleljük, hogy a részletes árlistánkba hibás tétel került. Két tételt felcseréltünk, azaz az egyik nagyon magas, a másik nagyon alacsony lett. A két termék árát más-más mennyiséggel kellett kalkulálni, tehát a csere a teljes ajánlati árat is változtatja. Nem a mérték érdekes, mert nem különösebben fontos a két termék, hanem az elv. Lehet ezt javítani? Milyen módon? Ha az egyik tétel így marad, aránytalanul alacsony lenne az ár. Javíthatjuk ezt a szerződés aláírása után?
2. cikk / 5 Eljárás az ajánlat (részvételi jelentkezés) informatikai szempontú hibája esetén
Kérdés: Ha nem olvasható az ajánlat, amit az ajánlattevő elektronikusan benyújtott az eljárás során, akkor, ha emiatt az ajánlat érvénytelen lesz, nem lesz két ajánlatom, ami az eljárás eredményességéhez kell. Ez a helyzet tehát - ha jól értelmezem - vezethet az eljárás eredménytelenségéhez?
3. cikk / 5 Hibajavítás határai
Kérdés: A felvilágosítás megadása során van-e lehetőség hibajavításra, és ha igen, milyen terjedelemben? (Elsősorban az ajánlati ár javítására vonatkozik a kérdésünk.)
4. cikk / 5 Hibajavítással kapcsolatos tájékoztatás
Kérdés: Ha az ajánlatkérő számítási hibát javít, arról csak az érintett ajánlattevőt kell tájékoztatnia?
5. cikk / 5 Ajánlatkérő lehetőségei hibás összegzés esetén
Kérdés: Egyszerű eljárásban, ha az eljárás végén a Kbt. 300. §-ának (4) bekezdése alapján kiküldendő összegezésben olyan hiba maradt, amely nem tekinthető elírásnak, illetve egyértelműen javíthatónak, milyen lehetőségei vannak az ajánlatkérőnek ennek korrigálására, különösen ha ajánlatkérő nem tart eredményhirdetést?