562 talált cikk a hiba kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz. Értékelési szempontként előírta a következőt: M/2.1. alkalmassági követelménynek megfelelő további szakember(ek) száma (fő) (max. 1 fő). Az alkalmasság és az értékelés körében bemutatott szakemberek között nem lehet átfedés. Amennyiben az ajánlattevő a „Nyilatkozat bemutatott szakemberekről” megnevezésű EKR-űrlapon ugyanazon szakembert tünteti fel, mint akit az értékelési részszempontra bemutatott, abban az esetben megváltoztathatja-e akár az értékelésre bemutatott szakember, akár az alkalmasságra bemutatott szakember személyét hiánypótlás keretében? Az említett értékelési részszempont vonatkozásában a Kbt. 69. § (7) bekezdése alapján meg kellene vizsgálni a fordított bírálat során már az első értékelési körben az alkalmasságnak való megfelelést? Mivel az alkalmasságra bemutatott további 1 főn felüli szakember, vagy elegendő, ha az ajánlatkérő megbizonyosodik róla, hogy az értékelésre bemutatott szakember különbözik az alkalmasságra bemutatni kívánt szakembertől?

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló, két részben indított közbeszerzési eljáráson az egyik ajánlattevő az első részhez a második részre, míg a második részhez az első részre vonatkozó ajánlatát töltötte fel az EKR-rendszerbe, és a felolvasólapokat is a feltöltésének megfelelően – azaz felcserélve – töltötte ki. Az ajánlatkérő hiánypótlás és felvilágosításkérés keretében kérte tisztázni, hogy az ajánlattevő milyen okból kifolyólag csatolta az egyik részajánlat dokumentációját a másik részhez, továbbá felszólította az ajánlattevőt a felolvasólapok és a dokumentáció feltöltésének javítására. A hiánypótlás teljesítése után az ajánlatkérő által megküldött összegezésben nyertes ajánlattevőként a részajánlatokat és a felolvasólapokat felcserélő ajánlattevőt jelölte meg. Hasonló esetre vonatkozóan a Közbeszerzési Döntőbizottság D.322/18/2019. iktatószámú határozatában elutasította a kérelmező jogorvoslati kérelmét arra vonatkozóan, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő figyelembe vett a negyedik ajánlati részben egy, tévedésből a harmadik ajánlati részbe feltöltött ajánlatot. A döntés értelmében az ajánlatkérő jogosan járt el, amikor az ajánlattevő 3. részben benyújtott ajánlatát a 4. részben értékelte. Ugyanakkor a Döntőbizottság által megítélt eset nem járt teljes iratcserével, és a hirdetmény napján hatályos jogszabályok alapján történt az eset mérlegelése. A jelenleg hatályos jogszabályokban két módosítás történt. Az egyik a 424/2017. Korm. rendelet 20. § (4) bekezdése, miszerint az ajánlattevőnek az EKR-ben az erre szolgáló űrlap kitöltésével külön felolvasólapot kell benyújtania minden olyan rész tekintetében, amelyre részvételi jelentkezést kíván benyújtani vagy ajánlatot kíván tenni, továbbá a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése, amely kimondja, hogy akkor nem kérhető egy másik ajánlati részbe feltöltött nyilatkozat vagy igazolás, ha erről az ajánlattevő nyilatkozik. Álláspontjuk szerint, amennyiben nyilatkozat, igazolás is csak abban az esetben nem kérhető az ajánlattevőtől másik részajánlathoz feltöltött dokumentáció esetében, ha erről az ajánlattevő külön nyilatkozik, úgy az ajánlatkérők jogszerűen figyelembe vehetnek-e egy másik részhez feltöltött komplett ajánlati dokumentációt, továbbá jogszerű-e hiánypótlás keretében a teljes iratcserére és a felolvasólapok javítására lehetőséget biztosítani?

Kérdés: Kérdésünk építési beruházással kapcsolatos felelősségbiztosításra vonatkozik. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet is szabályozza a felelősségbiztosítást, mindkét rendelet a szerződéskötésre, a szerződés hatálybalépésére vagy a kivitelezés időtartamára írja elő a felelősségbiztosítást. Ezen jogszabályok alapján a felelősségbiztosítás már nem írható elő alkalmassági követelményként?

Kérdés: Uniós nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, ahol a szakember többlettapasztalatát jelöltük meg értékelési szempontként. Az egyik ajánlatban a többlettapasztalatot igazoló dokumentum egy egyszerű, szerkeszthető, egyoldalas Word-dokumentumban lett becsatolva, és nem tartalmaz semmilyen kézi, képbeillesztéses vagy elektronikus aláírást. Mi ezt kevésnek érezzük egy értékelési szempont esetében. Hiánypótoltathatjuk az önéletrajzot, vagy elfogadható így?

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérő a Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján előírta, hogy jelöljük meg a szerződés teljesítésében közreműködő alvállalkozóinkat. Tárgyalunk a potenciális alvállalkozókkal, de még nem tudjuk megadni név szerint, kiket is vonunk be. Mi ilyen esetben a teendő, hogy az ajánlatunk érvényes legyen? Mindenképpen nevezzünk meg egy potenciális alvállalkozót?

Kérdés: Egy árubeszerzéses közbeszerzési eljáráson indultunk. Az eljárásban ugyanazt a terméket ajánlottuk meg, mint amit az ajánlatkérő referenciatermékként megjelölt. Ezért nem is csatoltunk részletes táblázatot a termék paramétereiről, csak nyilatkoztunk, hogy ugyanazt ajánljuk. Az ajánlatkérő érvénytelenítette az ajánlatunkat a szakmai ajánlat hiánya miatt. Kérdésünk, hogy ez jogszerű döntés volt?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha már csak egy nap áll rendelkezésre az ajánlati kötöttség fenntartására, de az ajánlatkérő nem kérte fel az értékelés szakaszában erre az ajánlattevőket? Érdemes egyéb kommunikációban „csak úgy” fenntartani, vagy felhívni az ajánlatkérő figyelmét a határidőre, melyet neki kell betartani? Vagy esetleg ne csináljunk semmit, csak abban az esetben nem lesznek már ajánlatok, amelyeket értelmezésünk szerint el lehet bírálni?

Kérdés: Uniós nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk szolgáltatásbeszerzésre. Az ajánlatok felbontása megtörtént, a bírálati szakaszban észleltük, hogy az eljárásban nyújtott kiegészítő tájékoztatások tartalma a szolgáltatásnyújtási elvárások tekintetében részben eltértek egymástól. Van-e lehetőségünk a hibás kiegészítő tájékoztatás visszavonására, vagy figyelmen kívül hagyására?

Kérdés: Benyújtható-e jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárásban adott kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága miatt? Mi lehet a jogorvoslati eljárás eredménye?

Kérdés: Egy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban csatoltunk árazott költségvetést is, amely szorzási hibát tartalmazott. Az ajánlatkérő e miatt a számítási hiba miatt kérte a felolvasólapunk javítását és a javított árazott költségvetés becsatolását. A javított árazott költségvetést becsatoltuk, de a felolvasólapot adminisztratív okokból elfelejtettük kijavítani. Az ajánlatkérő figyelembe veheti, hogy az ajánlatunkban végül is szerepel a javított árazott költségvetés a helyes ajánlati árral?