562 talált cikk a hiba kifejezésre

Kérdés: Az X gazdasági szereplő az ajánlati kötöttség fenntartására való felkérést követő néhány órát követően (tehát az eredeti ajánlati kötöttség lejárta előtt 10 naptári nappal) az EKR-en keresztül (csak az egyik részben) „ajánlat visszavonása” funkciógomb megnyomásával az ajánlatát visszavonta, a következő szövegezéssel: „Tisztelt Ajánlatkérő! A felhívásra reagálva ezúton szeretnénk nyilatkozni, hogy a leadott ajánlatunkat nem kívánjuk fenntartani, azt jelen levelünkkel visszavonjuk. Kérjük a befizetett ajánlati biztosíték visszautalását. Köszönettel: X. gazdasági szereplő.” Ezt követően másnap az X gazdasági szereplő e-mail útján a közbeszerzési eljárás lebonyolítójának levelet küldött, amelyben ismerteti, hogy tévesen értelmezték és használták a funkciógombot, a kötöttségüket nem akarták fenntartani, nem pedig visszavonni az ajánlatukat, és a hibás eljárási cselekmény szerinti ajánlat visszavonása számukra kedvezőtlen, mivel ebben az esetben az ajánlati biztosíték nem kerül visszautalásra. Az EKR-en az EKR-kézikönyv szerint technikailag lehetőség van az ajánlattevőknek az ajánlatukat visszavonni, és az ajánlati kötöttség fenntartásáról nyilatkozni, tehát technikailag két külön eljárási cselekmény van erre. Az ajánlatkérő mikor jár el helyesen, ha visszavonásként vagy ajánlati kötöttség fenntartásával kapcsolatos negatív nyilatkozatként értelmezi?

Kérdés: Építési beruházásunk sikeressége érdekében előírhatjuk pénzügyi alkalmassági követelményként, hogy az ajánlattevő rendelkezzen a kivitelezéshez szükséges fedezettel?

Kérdés: Az ajánlattal benyújtott tételes költségvetésben számítási hibát talált az ajánlatkérő. Az ajánlattevőt felhívta a számítási hiba javítására, mely felhívásban az ajánlatkérő kérte – a tételes költségvetést a számítási hibát kijavítva – ismételten benyújtani, valamint a helyes összesen ajánlati árat a felolvasólapon feltüntetni. Az ajánlattevő a számítási hiba javításának részben tett eleget, vagyis a tételes költségvetést megfelelően javította, azonban a felolvasólapon nem javította az árat. Mi a teendő ebben az esetben? Ha érvénytelen, akkor a 71. § (11) bekezdése vagy a 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint?

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk kérdezni, van-e arra lehetőség, hogy a kapacitást biztosító szervezettel kötendő előszerződés kötelező tartalmi elemeként meghatározzuk, hogy fel kell tüntetni az alvállalkozói teljesítés tervezett arányát és az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét? Ez jobban megerősítené az adatok valóságtartalmát.

Kérdés: Egy szerződésünket 2021-ben vis maior miatt csak késedelmesen tudtuk teljesíteni. A késedelem dokumentáltan nem a mi hibánk volt, hanem a Covid–19-járvány miatti alapanyaggyártási probléma. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy ez a teljesítés bemutatható-e referenciaként?

Kérdés: Az ajánlatkérő értékeli a szakember (felelős műszaki vezető vagy FMV) többlettapasztalatát. A megajánlott többlettapasztalat alátámasztására benyújtott önéletrajzban szereplő adatokat (projekt megnevezése, ellátott tevékenység, megrendelő, kezdés-befejezés időtartama) az ajánlatkérő információkérés keretében ellenőrzi, különösen a szakemberre vonatkozó részvételt. Több megrendelő azt a tájékoztatást adta, hogy az említett projekt teljesítése nem volt szerződésszerű, kötbér alkalmazására került sor. Az ajánlatkérő figyelembe vehet-e olyan szakmai többlettapasztalatra vonatkozó projektet, ahol a szakember FMV-tevékenységet látott el, és a teljesítés nem volt szerződésszerű?

Kérdés: Pótolható-e, ha az ajánlattevő a szakmai tartalmat hiányosan töltötte fel építési beruházás esetében, ami alapján az ajánlatkérő meg tudná állapítani, hogyan ütemezte a teljesítést? Egy sematikus ábrát feltöltött ugyan, de az alapján nem állapítható meg, mit, milyen tervet, mikorra készít el. Hivatkozik dokumentumokra, melyek nem készültek el.

Kérdés: Kétéves keretmegállapodást kötöttünk négy ajánlattevővel nyomdai termékekre a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban azzal a kikötéssel, hogy a konkrét beszerzések megvalósítása minden esetben verseny újranyitásával történik, amelynek során a keretmegállapodásban részes valamennyi ajánlattevőnek árajánlatot kell tennie. A keretmegállapodásban előírtuk, hogy szakmai ajánlatot kell benyújtani, amelynek két része volt: a Műszaki megfelelőségi táblázat és a részletes Ártáblázat. Ezek a Keretmegállapodáshoz mellékletként kerültek csatolásra. A Műszaki megfelelőségi táblázatban mutatták be az ajánlattevők az általuk megajánlott termékeket: gyártó, gyártásazonosító és egyéb műszaki paraméterek megadása mellett. A legutolsó beszerzés során az egyik ajánlattevő olyan terméket ajánlott meg, amely az eredeti ajánlatában nem szerepelt. Tisztázó kérdést tettünk fel, amelynek során azt a magyarázatot adta, hogy az eredeti ajánlata szerinti terméket a gyártó már nem gyártja, ezért azt helyettesítő, az eredeti termékkel minden műszaki paraméterében megegyező, de más gyártó termékét ajánlotta meg. Ez a változtatás számunkra kedvező. Elfogadhatjuk így az ajánlatát?

Kérdés: Szolgáltatásmegrendelés becsült értékének meghatározása kapcsán kérem értelmezésüket a Kbt. 17. § (2) és (3) bekezdés elhatárolásában, azaz melyik módszert, mely esetben kell alkalmazni? Mit ért a Kbt. „rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés” alatt, milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia? Mit ért a Kbt. olyan szerződés alatt, amely nem tartalmazza a teljes díjat? Milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia?

Kérdés: Reparálható-e az a jogsértés, ha az ajánlatkérő már a bontást követően veszi észre, hogy hiba van az egyik táblázatban, melyet minden ajánlattevő benyújtott, különbözőképpen kezelve az egyik – a felhívás tartalmától eltérő – sor kitöltését?