Önkormányzati tulajdonban álló kft. mint ajánlatkérő

Kérdés: Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonlás mellett működő kft. Tevékenységünk során az alábbi szolgáltatásokat végezzük: önkormányzati megrendelésre kötelező önkormányzati feladat (parkfenntartás, köztisztaság, hó- és síkosságmentesítés, temetőfenntartás, temetőfejlesztés, gyepmesteri telep üzemeltetése); önkormányzati rendelet alapján kötelező közszolgáltatás (lakosságihulladék-szállítás); egyéb társaságoknak, magánszemélyeknek vállalkozási, üzleti alapon történő temetkezési, termelési- és egyéb hulladékszállítási, egyéb karbantartási, fenntartási feladatai. Kérdésünk: társaságunk a Kbt. előírása [22. §-ának (1) bekezdése] alapján szerepel-e az ajánlatkérők között? Amennyiben az ajánlatkérés társaságunkra kötelező szabály, a törvényben előírt értékhatárok elérése esetén kell-e pályáztatni minden egyes tevékenységünkkel összefüggő beszerzést, szolgáltatás igénybevételét, vagy csak az önkormányzati megrendeléssel összefüggő tevékenységünk esetében?
Részlet a válaszából: […] ...nem érinti, a közbeszerzés tárgyához kötés a közszolgáltatói kör szabályozásánál jelenik meg markánsan a Kbt.-ben, innen eredhet a hibás feltételezés.A pályáztatási kötelezettség megállapításánál fontos, hogy minél pontosabb terv készüljön a társaságnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Soron kívüli javítás, hibaelhárítás és a közbeszerzési eljárás kapcsolata

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson megnyert építési beruházás során előre nem látható okok miatt meghibásodás, rendkívüli esemény (csőtörés, épületsüllyedés stb.) fordulhat elő. A kivitelező a károk megelőzése érdekében a javítási, hibaelhárítási munkát – pótmunkaként – soron kívül elvégzi. Kell-e ilyen esetben a meghibásodás, illetve hibaelhárítás miatt elvégzett pótmunkákra utólag közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor, ha a meghibásodási kár nem a kivitelező munkájából adódik?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek sajátosságából adódóan – véleményünk szerint – kétféle megoldás ötvözése látszik elfogadhatónak. A nem a kivitelező hibájából adódó meghibásodási kár tekintetében az ajánlatkérőnek a tőle elvárható módon legkörültekintőbben kell eljárnia, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Idősek otthonának beszerzései

Kérdés: Idősek otthona vagyunk, amely közel 1 milliárd forint összegű költségvetési keretből gazdálkodik. Ebből kifolyólag szinte minden anyag- és eszközbeszerzésünket, szolgáltatásunkat érintik az ún. egyszerűsített közbeszerzési eljárás értékhatárai (2 millió forint beszerzés, szolgáltatás, 10 millió forint építés). Kérdéseink a következők: Hogyan írjunk ki ajánlati dokumentációt például gyógyszerekre, élelmiszerekre, irodaszerekre, textíliákra, karbantartási anyagokra? Valamennyi árufajtára a nemzeti vagy eurós szabványokat kell feltüntetni? Hogyan lehet egyes áruféleségek, mint például az élelmiszerek minőséget megfogalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...hanem az egyszerű eljárásra gondolhatott a kérdező, ami valóban könnyen összekeverhető, azonban jogi következményeit tekintve ilyen hibát nem szabad vétenünk. A következő fontos teendőnk a gyakorlat elsajátítása, a lehetőségek maximális kihasználása. Gondolunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Uniós csatlakozás előtt kötött szerződés idő előtti felmondása

Kérdés: 2004. május 1-je előtt kötött árubeszerzési szerződés idő előtti felmondása esetén van-e jogorvoslati lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés felmondásával kapcsolatban vetődik fel például az esetleges hibás vagy késedelmes teljesítés, a jogsértésre nem a Kbt., hanem a Ptk. szabályai alkalmazandók, azzal, hogy ebben az esetben keresettel kell fordulni az illetékes bírósághoz, és – a Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Eljárás megfelelő ajánlat hiányában, jogorvoslati lehetőség

Kérdés: Eredménytelen a közbeszerzési eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja alapján, ha "egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlattevő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot". Mikor alkalmazhatja ajánlatkérő ezt a bekezdést, milyen mértékben kell, hogy meghaladja az ajánlott ár a rendelkezésre álló anyagi fedezetet (becsült értéket)? Mikor támadható az ajánlatkérő e bekezdés alapján meghozott döntése?
Részlet a válaszából: […] ...érték megállapítása bizonyíthatóan nem a Kbt. szerint történt, tehát a törvény 92. §-a c) pontjának alkalmazása az ajánlatkérő hibás becsültérték-meghatározásából adódott, és ezt a jogsértést a Döntőbizottság a Kbt. 350. §-a alapján megállapítja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.
1
54
55