Műszaki kritérium jogszerű meghatározása

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. március 13-án megjelent 6179/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő a felhívás III.2.3. bekezdésében a műszaki alkalmasságot többek között a következőhöz köti: "rendelkezik legalább egy fő műemléki szakmérnökkel, akinek műemléki épületek felújításában legalább 5 év szakmai gyakorlata van". (Csak megjegyzem, hogy műemléki szakmérnök nincs, a helyes megnevezés műemlékvédelmi szakmérnök. A műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet posztgraduális oktatás keretében lehet megszerezni.) Az ajánlati felhívás tervezési munkára vonatkozik. A kritérium megfogalmazásából viszont úgy tűnik, hogy a műemléki szakmérnöknek az épületek felújításában (kivitelezésében és nem tervezésében) kell jártassággal rendelkezni. A tervezési jogosultságra vonatkozó rendelet ismereteim szerint sehol nem emeli szakmagyakorlás-feltétel rangjára a posztgraduális képzést. Ez általában igaz, és konkrétan a műemlékvédelmi szakmérnökség esetében is igaz. Kérdés: lehet-e, jogszerű-e műszaki alkalmassági feltételként a fentiekben leírt kritériumot meghatározni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...meghatározását az ajánlatkérőoldalán, amely esetünkben – mint az látható – nem így van. Az eljárás tehátebben a tekintetben hibás, ezért támadható a Kbt. 67. §-ának (3) bekezdésérehivatkozással...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:    

Felhívásban nem szereplő dokumentumok csatolásának megítélése az ajánlat érvényessége szempontjából

Kérdés: Megalapozza-e a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti érvénytelenségi okot, ha az ajánlattevő olyan dokumentumokat is becsatol az ajánlat keretében, amelyet az ajánlatkérő egyáltalán nem kért, avagy az ajánlattevő azokat figyelmen kívül hagyhatja-e (mintha be sem csatolták volna)?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...sem, továbbá mindenben megfelel az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a jogszabályokban foglaltaknak, és kizárólag az a"hibája", hogy például az ajánlattevő az eljárás szempontjából ún. irrelevánsdokumentumokat is csatolt, esetleg a kért iratot a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. július 24.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az ajánlattevő kérheti az ajánlatkérőt,hogy a 93. § (2) bekezdése szerinti összegezésben észlelt bármely elírást(névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonlóelírást) javítson ki. Az ajánlatkérő az elírást kérelemre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozók kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozattételi lehetősége

Kérdés: A Kbt. 136. §-ának (3) bekezdése gyorsított eljárás esetén lehetőséget ad arra, hogy a részvételre jelentkező csak nyilatkozzon a kizáró okokra vonatkozóan, de az igazolásokat később pótolja. Vonatkozik-e ez a 10 százalék feletti alvállalkozókra, illetve rájuk az általános szabályok az irányadók? (A Kbt. erről nem rendelkezik.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tárgyalásos eljárásnálalkalmazható, és a szabályozás nem zárja ki alvállalkozó bevonását (ezt nem istehetné meg), de a szabályozás hibásan – ellentétben a Kbt. 63. §-ával – csak arészvételre jelentkezőre utal az alábbiak szerint. A gyorsítotteljárásban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címkék:    

Nyilatkozatcsatolási kötelezettség előírhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő előírhatja-e az ajánlattevők részére, hogy csatolják be ajánlatukban a Kbt. 55. §-ában előírt szervezetek nyilatkozatát az ajánlattevőre vonatkozóan?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem kell az adott szervezeteknek nyilatkozni, hiszen ha azajánlattevő nem tette meg azt, hogy annak utánajár, akkor saját hibájából fogjaelkerülni figyelmét az adózásra, környezetvédelemre, az akadálymentesítésrevagy a munkavállalók védelmére és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címkék:    

Elállás lehetősége dokumentáció hibájából eredő, törvénysértő szerződés esetén

Kérdés: Hogyan állhat el az eredményhirdetéstől az ajánlatkérő, ha a szerződés a dokumentáció hibája miatt, ami csak az ajánlatokból derült ki, törvénysértő lenne?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 92. §-a értelmében eredménytelen az eljárás, ha– nem nyújtottak be ajánlatot;– kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;– egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebbajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlatkérő lehetőségei hibás összegzés esetén

Kérdés: Egyszerű eljárásban, ha az eljárás végén a Kbt. 300. §-ának (4) bekezdése alapján kiküldendő összegezésben olyan hiba maradt, amely nem tekinthető elírásnak, illetve egyértelműen javíthatónak, milyen lehetőségei vannak az ajánlatkérőnek ennek korrigálására, különösen ha ajánlatkérő nem tart eredményhirdetést?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az összegzésre az ajánlattevőnek azonnal reagálnia kell,mivel a 2006. január 15-én hatályba lépett új szabályozásban a 300. § (6)bekezdése utal a 96. § (5) bekezdés megfelelő alkalmazására. Ennek értelmébenaz ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 27.
Kapcsolódó címkék:    

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...segélyhívó szolgálatok elérését, illetőleginternetelérést, legalább 9600 bit/s adatátviteli sebességgel és legfeljebb10-4 bit hibaaránnyal; ezer lakosonként, illetve ennél kisebb lélekszámútelepülésenként egy darab nyilvános telefonállomás működtetése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 27.
Kapcsolódó címkék:  

Elírás megítélése közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A szakmai táblázatban a megnevezés elírása a kiírt megnevezéshez képest kizáró okként működik-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...csak értelemzavaró hibáról, elírásról van szó, ésa táblázat tartalmában nem vezet félreértéshez (például a kötelező elemekfelcserélése és hibás adatok közlése), és a táblázat tartalmát ígygyakorlatilag nem érinti a téves megfogalmazás (például...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 6.
Kapcsolódó címkék:  

Megrendelő felelőssége anyavállalata hibájából történő meghiúsulás esetén

Kérdés: Hogyan alakul a megrendelő kártérítési felelőssége akkor, ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben foglaltak a megrendelő anyavállalata hibájából hiúsultak meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hiszen ennekmegfelelően a két fél megállapodása értelmében követelheti a leányvállalat azanyavállalaton a nem a leányvállalat hibájából bekövetkezett meghiúsulásfolytán kifizetett kártérítést. Figyelemmel arra, hogy a kérdésből a felelősségiviszonyok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 6.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
54
55
56
…
58