562 talált cikk a hiba kifejezésre

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlatok beadási határideje 2005. 03. 22. 10.00 óra volt. A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése szerint kiegészítő tájékoztatást meddig kérhet az ajánlattevő abban az esetben, ha ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban kizárólag írásos értesítést fogad el, amelynek formája kizárólag könyvelt postai küldemény lehet? (A válaszadásnál kérjük, vegyék figyelembe azt is, hogy 2005. 03. 12. és 03. 15. között nem volt munkanap.) Érvényes-e erre az esetre a Kbt. 15. §-ának (3) bekezdése, és ezzel hogyan biztosítható az ajánlattevők esélyegyenlősége, figyelembe véve a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt határidők betarthatóságát is? Az ajánlatkérő részéről elvárható-e az ajánlattevő körültekintő kérdésfeltevése során, hogy észrevételezze a munkaszüneti napra eső határidőt, és ezt megelőzően tegye fel kérdéseit, hiszen arra az ajánlati felhívás megjelenésétől kezdve ad számára időt a törvény?

Kérdés: Mi a teendő, ha a TED-en, illetve a Közbeszerzési Értesítőben jól szerepel a hirdetmény szövege, azonban a többi nyelv esetén számos félrefordítás vagy pontatlanság tapasztalható?

Kérdés: Kétszakaszos tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában meddig lehet kiegészítő információt kérni – Kbt. 121. §-ának (2) bekezdése?

Kérdés: Ajánlati dokumentációban a szerződéstervezetet csatolni kell. Az ajánlattevőnek aláírva vagy aláírás nélkül kell becsatolni az ajánlatába?

Kérdés: A közbeszerzési pályázatok értékelési rangsorától eltérően dönthet-e a képviselő-testület?

Kérdés: Nem igazán értem, hogy a számolási hibák javítása hogy maradt benne az új Kbt.-ben? Az eddigi tapasztalat az, hogy az ajánlatkérők fix átalányárat kérnek teljességi nyilatkozattal. Eddigi munkáim során a számolási hibák javításának lehetőségével akkor élnek a kiírók, ha nem az a cég adta az összességében legkedvezőbb ajánlatot, amelyiknek kellett volna, vagy pedig éppen túl kedvezőt adott. Mi a véleményük?

Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indult, az eljárás megindítása és az eredményhirdetés között eltelt időszak meghaladta a 90 napot, és a jogsértés az eljárás megindításakor állt be (tekintve, hogy a kizárólagosság nem volt megalapozott, és erre hivatkozással választotta ajánlattevő ezt az eljárást). A versenytárs csak az eredményhirdetéskor értesült az eljárásról. Ebben az esetben van-e lehetőség jogorvoslatra? (Konkrét adatok: IV. 29-én kelt a cégnek megküldött ajánlati felhívás dátuma és a VII. 30-ai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg az eredményhirdetés.)

Kérdés: Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonlás mellett működő kft. Tevékenységünk során az alábbi szolgáltatásokat végezzük: önkormányzati megrendelésre kötelező önkormányzati feladat (parkfenntartás, köztisztaság, hó- és síkosságmentesítés, temetőfenntartás, temetőfejlesztés, gyepmesteri telep üzemeltetése); önkormányzati rendelet alapján kötelező közszolgáltatás (lakosságihulladék-szállítás); egyéb társaságoknak, magánszemélyeknek vállalkozási, üzleti alapon történő temetkezési, termelési- és egyéb hulladékszállítási, egyéb karbantartási, fenntartási feladatai. Kérdésünk: társaságunk a Kbt. előírása [22. §-ának (1) bekezdése] alapján szerepel-e az ajánlatkérők között? Amennyiben az ajánlatkérés társaságunkra kötelező szabály, a törvényben előírt értékhatárok elérése esetén kell-e pályáztatni minden egyes tevékenységünkkel összefüggő beszerzést, szolgáltatás igénybevételét, vagy csak az önkormányzati megrendeléssel összefüggő tevékenységünk esetében?

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson megnyert építési beruházás során előre nem látható okok miatt meghibásodás, rendkívüli esemény (csőtörés, épületsüllyedés stb.) fordulhat elő. A kivitelező a károk megelőzése érdekében a javítási, hibaelhárítási munkát – pótmunkaként – soron kívül elvégzi. Kell-e ilyen esetben a meghibásodás, illetve hibaelhárítás miatt elvégzett pótmunkákra utólag közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor, ha a meghibásodási kár nem a kivitelező munkájából adódik?

Kérdés: Idősek otthona vagyunk, amely közel 1 milliárd forint összegű költségvetési keretből gazdálkodik. Ebből kifolyólag szinte minden anyag- és eszközbeszerzésünket, szolgáltatásunkat érintik az ún. egyszerűsített közbeszerzési eljárás értékhatárai (2 millió forint beszerzés, szolgáltatás, 10 millió forint építés). Kérdéseink a következők: Hogyan írjunk ki ajánlati dokumentációt például gyógyszerekre, élelmiszerekre, irodaszerekre, textíliákra, karbantartási anyagokra? Valamennyi árufajtára a nemzeti vagy eurós szabványokat kell feltüntetni? Hogyan lehet egyes áruféleségek, mint például az élelmiszerek minőséget megfogalmazni?