Előzetes piaci konzultáció szabályszerűsége

Kérdés: Milyen előzetes piaci konzultáció az, amit az ajánlatkérő konzultációnak hív, jegyzőkönyv nem készül, és mindegyik versenytársunk jelen van?
Részlet a válaszából: […] A piaci konzultációra vonatkozó szabályok viszonylag rövidek és általánosak a Kbt.-ben. Az előzetes piaci konzultáció egyértelműen a közbeszerzés előkészítésének a része, melyet az ajánlatkérő piaci résztvevőkkel folytathat azok tájékoztatása érdekében.A Kbt. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Eljárásból kizárt ajánlattevő további részvétele a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az első ajánlat benyújtását követően az eljárásból kizárt ajánlattevő részt vehet-e alvállalkozóként vagy kapacitást nyújtó szervezetként az ajánlattételre felhívott másik gazdasági szereplőnél, vagy ebben az esetben ő a Kbt. 36. §-a szerint még "mindig" ajánlattevőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 36. §-ának (1) bekezdése az ajánlattevők eljárási pozíciójáról rendelkezik a verseny biztosítása érdekében az alábbiak szerint:Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlattételi lehetőség biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége körében kötött szerződéseinek közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Cégünk a Kbt. 5. § (1) bek. c) pontjának hatálya alá tartozó költségvetési szerv, mely alaptevékenysége mellett az Áht. 7. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vállalkozási tevékenységet is végez. Az egyes vállalkozási szerződésekben meghatározott vállalkozói díjból fedezzük a vállalkozási szerződés teljesítéséhez szükséges dologi kiadásokat, illetőleg vásárolunk egyéb tárgyi eszközöket. A dologi és egyéb kiadások egyes esetekben meghaladhatják a közbeszerzési értékhatárt. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége keretében kötött szerződéseire kiterjed-e a mindenkori közbeszerzési törvény hatálya?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti költségvetési szerv az úgynevezett klasszikus közbeszerzési ajánlatkérők körébe tartozik, hiszen az Áht. alapján az államháztartás alrendszerét képezi, tehát közpénzből gazdálkodik. A Kbt. személyi hatályára vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Egyedüli tag meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 9. § (k) ka) pontja azokra a megállapodásokra vonatkozik, amelyet a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek egyedüli tagja az ajánlatkérő, és amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára - az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. Érvényesülhet-e az egyedüli tag fogalmánál a Ptk. 8:2 (4) közvetett befolyás fogalma, avagy sem? A jelzett ka) pont "egyedüli tag" az ajánlatkérőről rendelkezik, azonban nem tesz különbséget közvetlen tagság (azaz amikor a tulajdonrész - részvény, üzletrész - a konkrét ajánlatkérő tulajdona), illetve a közvetett tulajdon fogalma között (utóbbi esetben a tényleges tulajdonos felett egy másik szervezet rendelkezik olyan befolyással, amely kihat a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjára is). (Egyértelműen nincs megfogalmazva, de a Kbt. felépítéséből adódóan tényleges, igazolható tulajdonrész meglétét írja elő meglátásunk szerint.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 9. § (k) ka) pontja szerinti esetben az ajánlatkérő és a gazdálkodó szervezet vonatkozásában a "tag" fogalma alatt, véleményünk szerint, a Ptk. 3:90. pontja szerinti fogalmat kell érteni. Ez a fogalom viszont nem értelmezhető közvetlen tag/közvetett tag konstrukcióban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Az Erzsébet-utalvány esetén a Kbt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti kizárólagosság és az alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás fennállhat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Alvállalkozói körön kívüli résztvevők a közbeszerzésben

Kérdés: Mikrohullámú vagy egyéb berendezések, például routerek, szerverek gyártóit, forgalmazóit ki lehet hagyni a törvény alapján az alvállalkozók köréből?
Részlet a válaszából: […] E témában korábban adott válaszunk alapján ismételten felhívjuk a figyelmet a közbeszerzés tárgyával, a szerződés teljesítésével kapcsolatos összefüggésre. Abban az esetben tehát, ha a közbeszerzési szerződés teljesítésével összefüggésben merül fel ez a kérdés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Kivételi kör az alvállalkozó meghatározásánál

Kérdés: Kérjük arra vonatkozó felvilágosításukat, hogy az alvállalkozó fogalmánál meghatározott kivételek között szereplő "gyártó", illetve "forgalmazó" jelent-e például szoftverfejlesztőt, illetve szoftver­forgalmazót?
Részlet a válaszából: […] Először is pontosítani szeretnénk a kérdést. A Kbt. az Értelmező rendelkezések között meghatározza, hogy ki tekinthető alvállalkozónak.A 4. § 2. pontja szerint alvállalkozónak tekintendő az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Alvállalkozó és erőforrás elhatárolása az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi a lényegi különbség az alvállalkozó és az erőforrás-szervezet között?
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. változtat a jelenlegi megközelítésen ésszabályozáson több ponton is.Először is az értelmező rendelkezések között csak az alvállalkozódefinícióját határozza meg, az erőforrást nyújtó szervezetét nem.A rendelkezés szerint alvállalkozó: az a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Kbt.-meghatározások a dokumentációban

Kérdés: Kötelező-e a dokumentációban a Kbt. meghatározásait - például értelmező rendelkezések, kizáró okokra vonatkozó szabályozás stb. - beemelni, vagy elég arra utalni, esetleg utalni sem kell rá?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. kógens szabályozásából adódóan azokat arendelkezéseket kell a dokumentációba beemelni, illetve azokra kell hivatkozni,amelyeknél a szabályok ezt a konkrétan előírják.Az egyéb rendelkezések tekintetében az ajánlatkérőkompetenciájába tartozik, hogy milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Értelmező rendelkezések változása

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
Részlet a válaszából: […]  Valóban, mint például a kizárólagos jog, a közbeszerzésieljárás előkészítése kimaradt az értelmező rendelkezések közül, ugyanakkor atörvényben megjelennek ezek a kifejezések is, amelyekre a későbbiekbenvélhetően szükség lehet. Az erőforrást nyújtó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.
1
2
3
4