Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott értelmező rendelkezések tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kbt.-meghatározások a dokumentációban

Kérdés: Kötelező-e a dokumentációban a Kbt. meghatározásait - például értelmező rendelkezések, kizáró okokra vonatkozó szabályozás stb. - beemelni, vagy elég arra utalni, esetleg utalni sem kell rá?
Részlet a válaszból: […]hogy ennek hiányában is irány­adók a rendelkezések a közbeszerzési eljárásban. Így például nem kell sem hivatkozni, sem utalni az értelmező rendelkezésekre, azon belül például az alvállalkozó vagy a gazdasági szereplő fogalmára, hiszen azt a Kbt. nem írja elő, de amikor az ajánlatkérő a dokumentációban ezeket a fogalmakat használja, a fogalmak az értelmező rendelkezések szerinti tartalommal lesznek irányadók a közbeszerzési eljárásban. Abban az esetben viszont, amikor a Kbt. konkrétan előírja, hogy valamely törvényi szabályra hivatkozni kell, akkor a hivatkozás nem mellőzhető. A Kbt. 56. §-ának (6) bekezdése például kifejezetten előírja a kizáró okok tekintetében, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglalt kizáró okokra az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2818

2. találat: Értelmező rendelkezések változása

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
Részlet a válaszból: […]a jogorvoslati jogot is kiterjesztette, amely a továbbiakban sem csorbul, csak nem az ajánlattevő kifejezéshez kötődik, és feleslegesen nem bonyolítja túl annak definícióját. Marad tehát a jogorvoslat esetében az az egyéb érdekelt kifejezés, akinek jogát, jogos érdekét veszélyezteti, sérti a mulasztás, tevékenység. A jelenleg hatályos szabályozás szerint ajánlattevő az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe aki, illetőleg amely - a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz, továbbá - az 59. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásában az is, aki (amely) az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta, továbbá - az ajánlattételi határidő lejártáig az előző pontokban foglaltakon kívül az is, aki (amely) a dokumentációba az ajánlatkérőnél betekintett, illetőleg azt átvette, vagy kiegészítő tájékoztatást kér, vagy előzetes vitarendezést kezdeményez. Az új szabályozás értelmében ajánlattevő az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be, míg gazdasági szereplő bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, és/vagy építmények építését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja. Az új törvény jogorvoslatra vonatkozó 137. §-ának (2) bekezdésében akként rendelkezik, hogy kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2799
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Új értelmezések a közbeszerzési törvényben

Kérdés: A közbeszerzési törvény módosítása 2007-től tartalmaz-e új értelmezéseket, és ha igen, melyek ezek?
Részlet a válaszból: […]szerinti rendeletben: munkarehabilitáció esetében a szociális intézmény, illetve a nem állami, egyházi fenntartású szociális intézmény esetén az intézmény fenntartója (a továbbiakban együtt: intézményi foglalkoztató); fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás esetében az intézményi foglalkoztató, vagy a szociális intézménnyel, illetve a fenntartóval az ellátottak szociális foglalkoztatására megállapodást kötött személy, szervezet (azaz: külső foglalkoztató). A szociális foglalkoztatási engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be a megyei szociális és gyámhivatalhoz; a kérelmet foglalkoztatási formánként és telephelyenként külön kell benyújtani. A szociális foglalkoztatás iránti kérelem tartalmazza a foglalkoztatni kívánt személyek számát, az engedélyeztetni kívánt foglalkoztatási forma megjelölését, a foglalkoztatás keretében végezni kívánt tevékenységet. A megyei szociális és gyámhivatal a szociális foglalkoztatást határozatban engedélyezi, ha - a kérelem megfelel a rendeletben előírtaknak, - a szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak, - a nem állami, egyházi fenntartónak, illetve a foglalkoztatónak lejárt köztartozása nincsen, - a kérelmező biztosítja a külön jogszabályban meghatározott tárgyi és személyi feltételeket, továbbá - a foglalkoztatási szakmai program megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek. A szociális foglalkoztatási engedély tartalmazza - a foglalkoztató nevét, székhelyét, - a szociális foglalkoztatási forma megnevezését, - a szociális foglalkoztatás helyét, - a szociális foglalkoztatás keretében végzett tevékenység megnevezését, továbbá - az egyidejűleg foglalkoztatható személyek létszámát. Védett foglalkoztató: a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló külön rendelet szabályai alapján kiadott kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató. Védett foglalkoztató: a Kbt. értelmező rendelkezésében (fenti, harmadik bekezdés) utalt rendelet szabályai alapján kiadott kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató. A védett foglalkoztatóvá minősítés feltétele, hogy - a munkáltató a vonatkozó rendelet 5. § (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a 6. § (2) bekezdésének c) és d) pontjaiban meghatározott követelmények teljesítését igazolja, megváltozott munkaképességű munkavállalókat - a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve - a kötelező foglalkoztatási szintet meghaladó létszámban foglalkoztat, munkavállalóinak átlagos statisztikai állományi létszáma a kérelem benyújtását megelőző hat hónap átlagában eléri az 50 főt, irányítási és döntési folyamatai a külön jogszabályban meghatározott dokumentumok tanúsága szerint szabályozottak, a megváltozott munkaképességű munkavállalók eltérő képességeinek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1243
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszból: […]névjegyzék elérhetővé tétele.); - elektronikus út az elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása; - európai műszaki engedély az áru használati alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek az áru belső tulajdonságai és a meghatározott alkalmazási és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul; az európai műszaki engedélyt az Európai Unió tagállama által e célra kijelölt tanúsító szervezet bocsátja ki; - európai szabvány a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom; - Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokat kell érteni, kivéve a Kbt. 29. § (1) bekezdésének d) pontja és a 175. § b) pontja esetében - azaz amikor a Kbt. úgy rendelkezik, hogy szabályait nem kell alkalmazni a nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával, illetőleg hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik, illetve a nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, tervpályázatra, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával, illetőleg hasznosításával összefüggő beszerzésre, tervpályázatra vonatkozik; - hálózati végpont az elektronikus hírközlésről szóló törvényben így meghatározott fogalom; - írásbeli, írásban bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezési forma, amely olvasható, reprodukálható és ilyen módon terjeszthető; tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is, így különösen a levél, a távirat, valamint a távgépírón és telefax útján közölt nyilatkozat, továbbá a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt nyilatkozat; - kizárólagos jog jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel; kivéve a Kbt. 125. § (2) bekezdésének b) pontja és a 225. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában, továbbá ha a közbeszerzési törvény másként rendelkezik (166. §). A kivétel a Kbt. szerint az az eset, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni, és ilyenkor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának van helye. A Kbt. 166. §-a pedig akként rendelkezik, hogy a 162. § (2) bekezdésének alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog az a jog, amely jogszabályon, illetőleg az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási határozaton (engedélyen) alapul, és amely alapján a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és ezáltal jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit - e jogszabályhely az ismertetett tartalommal szintén 2006. január 15-étől hatályos; - közbeszerzési műszaki leírás azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyeket különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket. Ezek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek - így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának - megfelelő kialakításra, a biztonságra és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; építési beruházás esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal; árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelőségigazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket (a fogalommeghatározás a változást követően jelentősen kibővült); - közérdekű tevékenység a Khsz-tv. szerinti közhasznú tevékenység vagy egyéb közcélú szükségletek kielégítését szolgáló, illetőleg közszolgálati tevékenység; - közös műszaki előírás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 919
Kapcsolódó tárgyszavak: ,