Kbt.-meghatározások a dokumentációban

Kérdés: Kötelező-e a dokumentációban a Kbt. meghatározásait – például értelmező rendelkezések, kizáró okokra vonatkozó szabályozás stb. – beemelni, vagy elég arra utalni, esetleg utalni sem kell rá?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. kógens szabályozásából adódóan azokat arendelkezéseket kell a dokumentációba beemelni, illetve azokra kell hivatkozni,amelyeknél a szabályok ezt a konkrétan előírják.Az egyéb rendelkezések tekintetében az ajánlatkérőkompetenciájába tartozik, hogy milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Értelmező rendelkezések változása

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
Részlet a válaszából: […]  Valóban, mint például a kizárólagos jog, a közbeszerzésieljárás előkészítése kimaradt az értelmező rendelkezések közül, ugyanakkor atörvényben megjelennek ezek a kifejezések is, amelyekre a későbbiekbenvélhetően szükség lehet. Az erőforrást nyújtó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Ajánlattevő meghatározása a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 4. § (1) bekezdésének c) pontja szerint ajánlattevő az, aki (többek között) előzetes vitarendezést kezdeményez. A 96/A. § szerint pedig az ajánlattevő kezdeményezhet előzetes vitarendezést. Ez szerintem körkörös hivatkozás. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő fogalmát a tavaly szeptemberben hatálybalépett Kbt.-módosítás terjesztette ki. A 4. § 1. c) pontja valóban azttartalmazza, hogy aki előzetes vitarendezést kezdeményez, az ajánlattevőnektekintendő.Erre a kiegészítésre azért volt szükség, mert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Egyéb foglalkoztatási jogviszony feltüntetése az ajánlatban

Kérdés: Mit jelent az egyéb foglalkoztatási jogviszony? Aki ilyen jogviszonyban van ajánlattevővel, és ajánlattevő bevonja a teljesítésbe, ezt az ajánlatában hol, milyen formában kell feltüntetnie? Esetleg alvállalkozóként?
Részlet a válaszából: […] Az egyéb foglalkoztatási jogviszonyt a Kbt. 4. §-a határozzameg az értelmező rendelkezések között. Ebbe a körbe tartozik a közszolgálati, akormánytisztviselői, a közalkalmazotti, a bírósági jogviszony, továbbá azügyészségi, az igazságügyi alkalmazotti szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Erőforrás igénybevehetősége

Kérdés: A legutóbbi módosítás szerint a teljesítés mely részére lehet igénybe venni erőforrást? Mennyiben változott az erőforrás meghatározása a korábbi szabályozáshoz képest?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-a az értelmező rendelkezések között határozzameg az erőforrást nyújtó szervezet definícióját, valamint azt is, hogy miminősülhet erőforrásnak.A 3/D.25 pont szerint erőforrást nyújtó szervezet az aszervezet vagy személy, amely vagy aki nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Többségi befolyás ajánlattevő és erőforrás között

Kérdés: Az erőforrás-igénybevételnél számít-e az, ha ajánlattevő és az igénybe venni kívánt erőforrás között többségi befolyás áll fenn?
Részlet a válaszából: […] Igen, ennek jelentősége van. Azok az erőforrások ugyanis,amelyek ki vannak zárva az erőforrások köréből, azaz fő szabály szerint nemvehetők igénybe az alkalmasság igazolásához a 4. § 3/E pontja szerint, abban azesetben mégis igénybe vehetők, ha az ajánlattevő és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Egybeszámítás országos működés esetén

Kérdés: A módosított Kbt. 40. § (5) bekezdés szerint az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházások becsült értékét akkor is egybe kell számítani, ha több építménnyel kapcsolatosak – feltéve hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállnak. Hogyan értelmezendő ez egy országos működésű cég esetében? Például az ország keleti részén fekvő település ingatlanának festés-mázolási munkáit egybe kell számítani egy nyugati területen lévő ingatlanéval?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítás új szabályai szerint, amelyeket a Kbt. 40.§-ának (2)–(6) bekezdései tartalmaznak, az egybeszámításnak két alapvető,konjunktív feltétele van:– az első, hogy a beszerzésre egy költségvetési évbenkerüljön sor, továbbá– a második, hogy a beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Alvállalkozásnak minősülő közreműködés

Kérdés: A kiírás teljesítéséhez olyan alapanyag szükséges, amelyre különféle motívumokat kell felvinni. A motívumok felvitele a textilre alvállalkozásnak minősül-e? Van-e különbség a minősítés között akkor, ha a motívumokat az alapanyag gyártója, vagy attól elkülönült más személy viszi fel a textilre?
Részlet a válaszából: […] A most hatályba lépő Kbt.-módosítás megváltoztatja azalvállalkozó definícióját.A módosuló rendelkezés szerint – értelmező rendelkezések 4.§ 2. pont – alvállalkozó az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzésieljárás eredményeként megkötött szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Igazolások összefüggése

Kérdés: A Kbt. 67. § (2) bekezdésének d) pontja is igazolható a 67. § (4) bekezdésben foglaltak alapján?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlattevőnekés a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe vennikívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki,illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a tény, hogy tárgyalásos eljárásban csupán egyajánlat érkezik, és ezzel az ajánlattevővel folytatja le a tárgyalásokat azajánlatkérő, még nem jelent sem visszaélést, sem jogsértést. Az viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
1
2
3
4