Jogsértés ajánlatok bontásakor

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának (1) bekezdése szerint "Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejáratának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejáratáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül". Nem ütközik-e jogszabályba az a bontási eljárás, amikor a beérkezett ajánlatok közül, formai hiba miatt, az ajánlattételi határidő lejáratakor egyet nem bontottak fel, majd 48 óra elteltével, az összes érintett értesítése mellett, mégiscsak felbontották?
Részlet a válaszából: […] ...nemtörténhet meg, mert például nem sérülésmentes, nyitott dobozban érkezett, ezt ajegyzőkönyvben rögzíteni kell orvosolhatatlan formai hibaként. De az esélyegyenlőség– a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdése – sérül az említett esetben, hiszengyakorlatilag lehetőséget ad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Téves címzés következményei

Kérdés: Egy országos méretű cég esetén hogyan lehet rábírni a kiírót, hogy a kommunikáció során a levelezési címre küldje például a hiánypótló felkérést? És kérdésünk, hogy a nem megfelelő címre küldött, következésképpen nem teljesített hiánypótlás negatív következményeit a jogorvoslat során hogyan bírálják el?
Részlet a válaszából: […] ...a levelezési címetjelöli meg, a kiíró kötelessége a levelezési címre küldeni a hiánypótlásifelhívását. Az így, az ajánlatkérő hibájából nem teljesített hiánypótlásnegatív következményeit – amennyiben az ajánlatból vagy részvételijelentkezésből egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Késedelem ügyintézési határidő miatt

Kérdés: Hiánypótlási határidővel kapcsolatban kérdezzük, hogy hatósági okirat pótlásakor milyen igazolási lehetősége van az ajánlattevőnek (például egy 30 napos ügyintézés esetén)?
Részlet a válaszából: […] ...és ehhez az ajánlattevőnekis segítséget kell nyújtania, megkímélve az eljárás szereplőit a későbbijogorvoslattól. Ebben az esetben a hiba általában orvosolható, melynekérdekében együtt kell működniük a feleknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Eljárás munkaszüneti napra eső határidő esetén

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlatok beadási határideje 2005. 03. 22. 10.00 óra volt. A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése szerint kiegészítő tájékoztatást meddig kérhet az ajánlattevő abban az esetben, ha ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban kizárólag írásos értesítést fogad el, amelynek formája kizárólag könyvelt postai küldemény lehet? (A válaszadásnál kérjük, vegyék figyelembe azt is, hogy 2005. 03. 12. és 03. 15. között nem volt munkanap.) Érvényes-e erre az esetre a Kbt. 15. §-ának (3) bekezdése, és ezzel hogyan biztosítható az ajánlattevők esélyegyenlősége, figyelembe véve a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt határidők betarthatóságát is? Az ajánlatkérő részéről elvárható-e az ajánlattevő körültekintő kérdésfeltevése során, hogy észrevételezze a munkaszüneti napra eső határidőt, és ezt megelőzően tegye fel kérdéseit, hiszen arra az ajánlati felhívás megjelenésétől kezdve ad számára időt a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőnek kell tisztában lennie a jogvesztő határidővel.Amennyiben a válasz később érkezik, az ajánlattevő hivatkozhat eljárási hibára,de ha kérdésére – amelyet a határidő lejárta előtt kilenc nappal tett fel – nemérkezik válasz, ezt nem használhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Fordítási hibák a hirdetményben

Kérdés: Mi a teendő, ha a TED-en, illetve a Közbeszerzési Értesítőben jól szerepel a hirdetmény szövege, azonban a többi nyelv esetén számos félrefordítás vagy pontatlanság tapasztalható?
Részlet a válaszából: […] Javasoljuk, haladéktalanul jelezzék a pontatlanságot aKözbeszerzési Értesítőnek. Tény, hogy a hirdetményszövegek fordítására azEurópai Unió Hivatalos Lapjának fordító szakemberei korlátozottan állnakrendelkezésre, ezért az átmeneti időszak ebben a tekintetben várhatóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Kiegészítő információ kérésének határideje kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában meddig lehet kiegészítő információt kérni – Kbt. 121. §-ának (2) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem ér el minden ajánlattevőhöz, és így sérül azesélyegyenlőség elve, továbbá előfordulhat az is, hogy az eljárás egy apró hibamiatt eredménytelen lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Szerződéstervezet alakisága

Kérdés: Ajánlati dokumentációban a szerződéstervezetet csatolni kell. Az ajánlattevőnek aláírva vagy aláírás nélkül kell becsatolni az ajánlatába?
Részlet a válaszából: […] ...ki kell térniük arra, s jegyzőkönyvbekell foglalni azt, hogy az ajánlattevő a szerződéses feltételeket magára nézveelfogadja. Gyakori hiba, hogy a szerződéstervezet hevenyészett, nemátgondolt, s az ajánlatkérő utólag kívánja nagymértékben módosítani azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Értékelési rangsortól eltérő döntés jogszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési pályázatok értékelési rangsorától eltérően dönthet-e a képviselő-testület?
Részlet a válaszából: […] ...bírálatilapjai is. Amennyiben a döntést hozó személy vagy testület másként dönt, akkorannak az értékelőbizottság munkájának hibás értékelése, vagy a körülményekbenbeálló lényeges változás is lehet az oka. Ezen okok azonban elegendő indokulkell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Számítási hibák javíthatósága a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Nem igazán értem, hogy a számolási hibák javítása hogy maradt benne az új Kbt.-ben? Az eddigi tapasztalat az, hogy az ajánlatkérők fix átalányárat kérnek teljességi nyilatkozattal. Eddigi munkáim során a számolási hibák javításának lehetőségével akkor élnek a kiírók, ha nem az a cég adta az összességében legkedvezőbb ajánlatot, amelyiknek kellett volna, vagy pedig éppen túl kedvezőt adott. Mi a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...nem feltételezhetjük, hogy az ajánlatkérők aszámítási hibákat arra használják fel, hogy jogosulatlan előnyt adjanakkiválasztottjuknak. Ebben a felfogásban gyakorlatilag az ajánlatkérők kezébesem adhatnánk az ajánlatokat, hátha eltávolítanak belőle oldalakat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Jogorvoslati határidő elmulasztása önhibán kívül

Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indult, az eljárás megindítása és az eredményhirdetés között eltelt időszak meghaladta a 90 napot, és a jogsértés az eljárás megindításakor állt be (tekintve, hogy a kizárólagosság nem volt megalapozott, és erre hivatkozással választotta ajánlattevő ezt az eljárást). A versenytárs csak az eredményhirdetéskor értesült az eljárásról. Ebben az esetben van-e lehetőség jogorvoslatra? (Konkrét adatok: IV. 29-én kelt a cégnek megküldött ajánlati felhívás dátuma és a VII. 30-ai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg az eredményhirdetés.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 316. §-ának (1) bekezdése alapján a közbeszerzésre,illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartásvagy mulasztás miatt a Kbt. VII. részének rendelkezései szerint jogorvoslatnakvan helye. A kérdés megválaszolásakor az alábbi Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.
1
53
54
55