Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...pontosan írják le,miért volt rá szükség. Az átadás-átvétel időpontjának módosulása, újmellékletek csatolása, a műszaki tartalom hibájának kijavítása a felek elemiérdeke, ezért ezekben az esetekben nem kell hezitálnia az ajánlatkérőnek, de...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. április 23.

Pótolható hiányosságok köre a közbeszerzésben

Kérdés: Pótolható-e az ajánlatnak az a hiányossága, hibája – feltéve, hogy a hiánypótlás lehetőségét biztosítja az ajánlatkérő –, ha az ajánlattevő – a kiírásban foglaltak ellenére – nem írta alá az ajánlat valamennyi oldalát, illetve oldalszámozás helyett lapszámozással adta be ajánlatát?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, ez a formai hiányosság, ezért amennyiben ennekpótlását ajánlatkérő lehetővé tette, úgy pótolható. Ennek módja, hogyajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője, képviselői megjelennek, ésminden példányt szignálnak, valamint újraszámoznak és szignálnak. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. április 23.
Kapcsolódó címke:

Egy közbeszerzési eljáráson belül tett önálló és mellette közös ajánlattétel megítélése

Kérdés: Adott közbeszerzési eljárásban egy ajánlattevő (A) önállóan adott ajánlatot, emellett B ajánlattevővel közösen is adott ajánlatot (A és B tehát közös ajánlattevők). Az a kérdés, hogy melyik ajánlat az érvénytelen: A ajánlata, vagy A és B közös ajánlata, vagy mindkettő? Sem a Kbt. 70. §-ának (3) bekezdése, sem pedig a Közbeszerzési Értesítő 2006. december 20-ai különszámának III.2. pontja alapján nem tudjuk eldönteni, hogy mely ajánlatot (ajánlatokat) kellene érvénytelennek nyilvánítanunk.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...mértékben igénybe venni kívánt – alvállalkozójakéntsem vehet részt. "A" jogszabályi rendelkezésből az következik, hogy Aajánlattevő hibázott, hiszen nem a Kbt.-nek megfelelően járt el, ennekmegfelelően mind ajánlatevőként, mind közös...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. április 2.

Jogorvoslati arány és kötelező hirdetmény-ellenőrzés összefüggései

Kérdés: Létezik-e valamilyen összefüggés a 25 százalékos jogorvoslati arány és a kötelező hirdetmény-ellenőrzés között? A jogorvoslati kérelmek típusai/összetétele alátámasztja-e a kötelező hirdetmény-ellenőrzés fenntartásának szükségességét?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...sokkal több kötelező elemetkívánnak a hirdetményben elhelyeztetni, ami automatikusan több jogorvoslatilehetőséget hordoz, illetve több hibalehetőséget is rejt egyben magában.Azonban a hirdetmény-ellenőrzés azt eredményezi, hogy kiküszöböl olyan elemeketa hirdetményekben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. április 2.
Kapcsolódó címkék:    

Nyilatkozatokkal kapcsolatos alakszerűségi kérdések a gyakorlatban

Kérdés: Tekintve, hogy az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást, ezért kérdéseket tettünk fel. Az egyik arra vonatkozott, hogy hasonlóan ahhoz, ahogyan nyilatkozunk (egyszerű nyilatkozatban – kettő igazgatósági tag, azaz cégjegyzésre jogosult aláírásával) alvállalkozók igénybevételével kapcsolatban, elegendő-e a többi ajánlattevői nyilatkozatunkat is egyszerű nyilatkozati formában megtenni (azaz nem közjegyző előtt)? Erre az a választ jött, hogy ahol egyszerű nyilatkozatot írnak elő, ott elegendő, más esetekben nem. Ebből az következik akkor, hogy minden egyes pályázathoz csatolandó nyilatkozatunkat közjegyző előtt kell megtenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...valamint, ami természetes, ha maga a Kbt. ezt teszi kötelezővé. Amennyiben egyik sem, elegendő az egyszerűmásolat. Az ajánlatkérőhibásan értelmezi a Kbt. 18. §-ának (3) bekezdését. Ennek értelmében, ahol atörvény, vagy a törvény alapján az ajánlatkérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. április 2.
Kapcsolódó címkék:      

Közbeszerzési kötelezettség regionális szervezetté alakulás esetén

Kérdés: Jogutódlással, három megyében lévő költségvetési intézményből regionális szervezet jön létre, amelynek központja az egyik volt megyei szervezet lesz. Kérdésem: azonos szolgáltatások, árubeszerzések esetében meg kell-e újra határozni a becsült értéket, és ennek alapján – ha szükséges – le kell-e folytatni a közbeszerzési eljárást, vagy a régi szerződések "kifutásig" érvényesek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tervet kell készíteni, ésfigyelni a közbeszerzési törvény szerinti egybeszámítási kötelezettségekre. Másrészt azonban egy érdekes hibára is érdemes felhívni afigyelmet. Amennyiben az ajánlatkérő egy nagyobb beruházást 2004-benközbeszerzett, és a megvalósítás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. március 12.
Kapcsolódó címkék:  

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...eredményesen zárult, az érintettek tisztában voltak ezzel afeltétellel. Amennyiben eredménytelen az eljárás például az ajánlatkérőhibájából, ebben az esetben alkalmazható a Kbt. 351. §-a – miszerint, ha azajánlattevő kártérítésként kizárólag az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. március 12.
Kapcsolódó címkék:  

Önkéntes hiánypótlás figyelembevétele

Kérdés: Abban az esetben, ha egy eljárásban a teljes körű hiánypótlás engedélyezett, de a kiíró nem szólít fel hiánypótlásra, én azonban mégis – önkéntesen – "hiánypótolom" az általam felfedezett hiányosságot az eredményhirdetés előtt, megteheti-e a kiíró, hogy nem veszi figyelembe a beadott pótlást, és úgy értékel? Ezzel támadható-e az eljárás a Közbeszerzések Tanácsánál, vagy ezt a nélkül is vizsgálják, hivatalból?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...esetén az ajánlatifelhívásban szereplő körben.Amennyiben az ún. önkéntes hiánypótlást nem veszi figyelembeaz ajánlatkérő, eljárási hibát vét, amely természetesen támadható aKözbeszerzések Tanácsánál. Fontos azonban annak tisztázása, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. március 12.
Kapcsolódó címkék:  

Egyidejű tájékoztatási kötelezettség teljesítése eljárás visszavonása esetén

Kérdés: Közösségi rezsimben folytatott eljárás visszavonása esetén milyen módon van lehetősége az ajánlatkérőnek a Kbt. 76. §-ának (2) bekezdésében előírt egyidejű tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a hirdetmény feladására a Kbt. 44. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni, és a Közbeszerzések Tanácsa csak a feladást követő napokban tájékoztatja az ajánlatkérőt a hirdetmény feladásáról?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vállalnia, azaz akár két tájékoztató levelet is el kelljuttatnia az ajánlattevőkhöz. Nincs tehát értelme abból eredő eljárási hibátvéteni, mert az ajánlattevő számára nem volt egyértelmű a kezdeményezés, vagykésőinek tartja a megjelenéssel egyidejű,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 19.

Ajánlati elemek pontosítása az ajánlatok értékelésekor

Kérdés: Az ajánlatok értékelése során derült fény arra, hogy az ajánlat tartalmaz egy felolvasólappal – amelynek tartalmát bontáskor ismertették – megegyező tartalmú ajánlati levelet, amelyben "csupán" az ajánlati ár volt lényegesen magasabb. Ezek után az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás alapját képező adatokat átszámolja, s az így kapott végeredményt tekinti ajánlati árnak. Az eljárást nem a fenti ajánlattevő nyerte. Jogszerűen járt-e el az ajánlattevő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szempontból is találunk irányadó szabályt a törvényben. A Kbt. 84. §-a alapján, ha az ajánlatban nyilvánvalószámítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy aközbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 19.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
52
53
54
…
58