1166 talált cikk a módosítás kifejezésre

Kérdés: Közbeszerzési keretszerződést szeretnénk kötni árubeszerzési témában, a terméklista 30 termékcsoportból és összesen 120 termékből áll. A teljes mennyiségen belül opciós mennyiséget is szeretnénk megjelölni a szerződésben. Mikor járunk el jogszerűen az opciós mennyiségek meghatározása tekintetében? Vonatkozhat az opció csak bizonyos termékcsoportokra, vagy akár egyes termékekre is?

Kérdés: Keretmegállapodás esetén beérkezett ajánlat kapcsán megállapítható-e a túlzottan magas ár és emiatt az eredménytelenség?

Kérdés: Szerződéskötési feltételekkel kapcsolatban kérdezzük: Már háromszor szólítottuk fel a nyertes ajánlattevőt, hogy küldje meg számunkra a szerződéskötési feltételekkel összefüggő igazolásokat, de minden alkalommal vagy hiányos, vagy hibás iratokat küldött. Hetek óta tart ez az állapot. A kérdésünk arra irányul, hogy hányszor kell még biztosítanunk az igazolás benyújtásának lehetőségét, és mikor köthetünk szerződést a második helyezettel?

Kérdés: Megalapozhatja-e önmagában a munkavédelmi bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy az kizárólag a határozat részletes tartalmának, a jogsértés körülményeinek és súlyának vizsgálata alapján dönthető el? Megalapozhatja-e önmagában a környezetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy ehhez minden esetben szükséges a határozat részletes tartalmának és a jogsértés súlyának egyedi értékelése? Ezekben az esetekben helyesen jár-e el az ajánlatkérő akkor, amikor a nyilvántartásban szereplő bejegyzés alapján bekéri az érintett hatósági határozatot, és annak tartalma alapján vizsgálja a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjának alkalmazhatóságát? Vagy a fenti tényállás mellett fel sem merül egyik kizáró ok sem, és okafogyott bármilyen eljárási cselekmény lefolytatása?

Kérdés: Az ajánlatkérő feltételes közbeszerzésként indított uniós nyílt eljárást arra hivatkozva, hogy a projekt európai uniós forrásból kerül megvalósításra, és a projekt költségvetésének módosítása érdekében (a támogatási összeg megemelésére) a támogatási szerződés módosítását kezdeményezte a támogatónál. Amennyiben a módosítási kérelem elfogadására az ajánlatok bontását megelőzően sor kerül, helyesen jár el az ajánlatkérő, ha a bontáskor ismerteti a módosított anyagi fedezet összegét?

Kérdés: Egy közterület-tervezési közbeszerzés műszaki leírása megadja egy lakóutca hosszát. Az áttervezendő közműveket viszont csak felsorolja bármilyen egyéb specifikáció nélkül (hírközlés, villamos vezetékek, vízellátás, csatornázás, szénhidrogén-vezetékek). Lehet-e ennyire nagyvonalúan meghatározni a tervezési feladatot, illetve áthárítani a felelősséget a tervezőre?

Kérdés: Egy meglévő szerződésünkkel kapcsolatban a megbízónk szóban jelezte, hogy a mostanában zajló kormányzati átalakítások miatt várhatóan más szervezet részére kell teljesítenünk. Ez lehetséges egy közbeszerzésben elnyert szerződés esetében?

Kérdés: Közbeszerzésben keretszerződést kötöttünk, amelyben meghatároztuk, hogy a szerződés kétéves határozott időtartamra jön létre. A szerződő partnerünk eddig pontosan és szerződésszerűen teljesített, azonban most, az utolsó teljesítéssel megcsúszott, és a határozott időtartam is lejárt. Azt kérte, hogy hosszabbítsuk meg a szerződést 6 hónappal, a hosszabbítás alatt már képes lesz a szerződésszerű teljesítésre. A határozott időtartam már lejárt, így jogi szakértőnk szerint a szerződést már nem lehet módosítani. Van megoldás erre a helyzetre?

Kérdés: Az az információ jutott el hozzánk, hogy az NKOH megszűnt, és a szervezetfejlesztési igényeinket most már saját szerződéssel valósíthatjuk meg. Ez valóban így van?

Kérdés: Nemzeti eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, ahol nem terveztünk helyszíni bejárást tartani, emiatt az ajánlattételi felhívásunk nem is tartalmaz erre utaló információt. Az egyik érdeklődő gazdasági szereplő kiegészítő tájékoztatáskérésben követeli a helyszíni bejárást arra való indokkal, hogy anélkül nem lehet ajánlatot tenni. Kötelesek vagyunk mégis helyszíni bejárást tartani?