Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén becsült érték függvényében

Kérdés: A 2009. április 1-jén életbe lépett Kbt. módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Kérdésem: A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték esetében a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszából: […] ...lehet alkalmazni. De hirdetmény nélkülimegoldás ebben az intervallumban nincs az új szabályozás szerint – amiegyébként rendkívül sok gyakorlati problémát vet fel. [A Kbt. 4. §-ának 13. pontja értelmében kizárólagos jog:jogszabály, illetőleg közigazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Versenyjogi jogsértésfajta mint kizáró ok

Kérdés: Valamennyi versenyjogi jogsértés esetén kikerülünk az ajánlatkérői körből? Objektív kizáró ok a jogsértés megállapítottsága?
Részlet a válaszából: […] ...olyan kötelezettségek vállalásátóltörténő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásosszerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.Azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket a versenytörvény afenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Bankszámlavezetés időtartamának jelentősége

Kérdés: Mi a jelentősége annak, hogy mikortól vezeti egy bank az ajánlattevő bankszámláját? Ha 20 évig egy banknál voltunk, de átmegyünk egy másik, kedvezőbb paramétereket adó bankhoz, az hátrányos lehet ajánlatunk elbírálása szempontjából? És ha igen, milyen hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] ...típusú korlátozást nem céloz a közbeszerzésigyakorlat, de alkalmazása valóban esetenként félreérthető. Amikor azajánlatkérő a pénzintézeti nyilatkozatban kéri az információt a bankszámlavezetéséről, arról szeretne meggyőződni, hogy az ajánlattevő hosszú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Kiírás visszavonása a gyakorlatban

Kérdés: Ismételt hirdetményben kell-e jelezni az előzőekben foglaltakat? A gyakorlatban milyen indokkal vonható vissza a kiírás és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő visszavonja előző hirdetményét,abba a helyzetbe kerül, mintha teljesen újra indítaná eljárását, azaz mindeninformációt újra szükséges közölnie ajánlattevőivel. A felhívás visszavonásánaknem kell, hogy különösebben bonyolult indokai legyenek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Kiegészítő tájékoztatás mint a felhívás része

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás keretében adott válaszok a dokumentáció részét képezik? Ha mi nem kérdeztünk, és figyelmen kívül hagyjuk a választ, annak mi a következménye? És ha nem kapjuk meg a válaszokat? Egyébként azt annak az ajánlattevőnek is megküldik, aki/amely nem tett fel kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...a kiegészítő tájékoztatás gyakorlatilag a dokumentációmelléklete, melyben ajánlatkérő pontosít, segítséget nyújt a megfelelőajánlattételhez. Amennyiben az ajánlattevő megkapja a tájékoztatást, defigyelmen kívül hagyja azt, saját hibájából nem ad be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Eredményhirdetés halasztása a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban mikor halasztható el az eredményhirdetés, meddig és milyen indokkal?
Részlet a válaszából: […] Az eredményhirdetés megtartására vonatkozó szabályokat aKbt. 94. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét kihirdetnie (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Felhívás visszavonásának törvényi szabálya

Kérdés: Hol szabályozza a Kbt. az ajánlati felhívás visszavonását? Ilyenkor a dokumentáció visszajár? És az ellenértéke is?
Részlet a válaszából: […] ...– (1)–(2) bekezdések.A dokumentációval, az ellenértékkel kapcsolatos kérdésekrekorábbi – a felhívás visszavonásának gyakorlati kérdései körében adott -válaszunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Nem a kérdésre adott kiegészítő tájékoztatás

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő válaszol ugyan a kérdésre, de a válasz semmilyen összefüggésben nem áll a kérdéssel?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat nemtehető, jogorvoslati eljárás indítása megalapozott lehet, de érvként egy nemmegfelelő kiegészítő tájékoztatás nyújtása a gyakorlatban kevésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Részleges hiánypótlás jogszerűsége

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy hiánypótlást csak a kizáró okok körében biztosít, de felhívta a figyelmet arra, hogy az esetleges változásbejegyzési kérelem nem pótolható. Miért, hiszen az a gyakorlatban a cégkivonat része? És: elektronikus cégeljárásnál a gyakorlat hogyan alakult: milyen formátumban fogadják el az ajánlatkérők a változásbejegyzési kérelmet hitelesnek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek szabadsága van annak megállapításatekintetében, hogy mit enged hiánypótoltatni. Amennyiben a változásbejegyzésikérelmet nem engedi benyújtani, ehhez joga van. A megoldás azonban szokatlan,hiszen lényegesen nehezebb helyzetbe hozza az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Alternatív ajánlattétel indokoltsága a gyakorlatban

Kérdés: Milyen közbeszerzési tárgy esetén indokolt a gyakorlatban az alternatív ajánlattétel lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlatitapasztalatok azt mutatják, hogy az összetett beszerzési tárgyaknál célszerű,ha az ajánlattevők alternatív ajánlatot tehetnek. Különösen abban az esetben,ha az árubeszerzéshez szolgáltatás megrendelése is kapcsolódik. Az errevonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 51...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
1
56
57
58
95