Kapacitást biztosító szervezet cseréje

Kérdés: Nyílt eljárásban sok ajánlatkérő engedi a kapacitást biztosító szervezet cseréjét. Ez hogyan lehetséges jogszerűen, mert pl. kétszakaszos eljárásban nem lehet új kapacitást bevonni?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazása nem szükséges – lásd pl. Kbt. 71. § (9) bekezdését].Összességében tehát a szabályozás és az ítélkezési gyakorlat egészét áttekintve, az a következtetés vonható le, hogy egyszakaszos eljárásban és kétszakaszos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Vis maior és referencia

Kérdés: Egy szerződésünket 2021-ben vis maior miatt csak késedelmesen tudtuk teljesíteni. A késedelem dokumentáltan nem a mi hibánk volt, hanem a Covid–19-járvány miatti alapanyaggyártási probléma. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy ez a teljesítés bemutatható-e referenciaként?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok: „Ptk. 6:186. § [Kötbér] … Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.”A gyakorlatban alkalmazott vis maior olyan rendkívüli körülményre vonatkozik, amikor az adott szerződő fél nem tudja teljesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Második helyezett ajánlattevő szerződéskötése

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a második ajánlattevőnek is ítélhető az eljárás, amennyiben az első ajánlattevő árát ajánlja. Számomra nem világos, hogy ezt az értelmezést mi támaszthatja alá?
Részlet a válaszából: […] ...szempontoknak.Márpedig a közbeszerzési szerződés előbbiekben bemutatott odaítélési módja nem tartalmaz a fent hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében vett tárgyalási elemet. Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció által a gazdaságilag második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Feltételes közbeszerzés

Kérdés: Az ajánlatkérő 2023-ban feltételes közbeszerzési eljárást indított építési beruházás megvalósítása érdekében [nemzeti eljárásrend, a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pont szerinti hirdetménnyel induló nyílt eljárás]. Az ajánlatkérő a beruházást európai uniós forrásból kívánta megvalósítani, az eljárás előkészítése során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelkezésre álló forrás nem lesz elegendő, ezért az ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján feltételes módon folytatta le az alábbi rendelkezés alapján (ajánlattételi felhívás és szerződéstervezet):
„Ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, továbbá – amennyiben az eljárás eredményeképpen szerződéskötésre kerül sor – a megkötésre kerülő vállalkozási szerződés nem lép hatályba az Ajánlatkérő által »az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról szóló 17/2017. (II. 1.) Korm. rendelet« alapján benyújtott, költségnövekmény iránti igény el nem fogadása, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadása esetén (kivéve, ha Ajánlatkérőnél az eljárás megindításakor – vagy utólag – biztosított fedezet összege elegendő a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötéshez).” Az eljárás eredményes volt, vállalkozási szerződés került megkötésre, azonban a szerződés hatályba léptetésére nem került sor, tekintettel arra, hogy a költségnövekmény iránti igényt elutasították. Van-e annak közbeszerzési szempontból akadálya, hogy az ajánlatkérő az újabb támogatási szerződése alapján a fedezet rendelkezésre állása esetében hatályba léptesse a két évvel korábban megkötött szerződést? A második kérdésünk, hogy van-e akadálya annak, hogy a felek a szerződésnek kizárólag a korábbi pályázati forrást megjelölő rendelkezéseit módosítsák [esetleg a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti „nem lényeges” jogalapon]? A szerződés egyéb rendelkezései (vállalkozói díj, műszaki tartalom, teljesítési határidő) változatlanok maradnak.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre álljon.A két év eltelte ugyanakkor elegendő érv lehet a vállalkozó számára, hogy a módosításhoz ne járuljon hozzá, így gyakorlatilag ellehetetlenítve a szerződés hatálybalépését, mellyel számolnia érdemes az ajánlatkérőnek is.(Kéziratzárás: 2024. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Szerződés üzletititok-tartalma

Kérdés: EKR-be feltöltött keretszerződés egyes megrendelései és azok mellékletei Netlock elektronikus aláírással kerültek aláírásra (a megrendelések és mellékleteik nem rendelkeznek külön aláírással). A megrendelések egyes mellékletei azonban üzleti titkot képeznek, ezért azok feltöltését mindenképpen mellőzni szeretnénk. Megtehetjük-e, hogy EKR-be csakis az érintett mellékletek nélküli megrendeléseket töltjük fel? Az ajánlat részét képezi a melléklet, és az ajánlattevő nyilvánította üzleti titokká.
Részlet a válaszából: […] ...nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.”Az ajánlatkérő tehát az üzleti titokká minősítéssel gyakorlatilag ezt a feltételrendszert is lehetővé tette, melytől nem is térhet el az a nyilvánosság biztosítása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Aláírásminta elfogadhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérők a kiírásban aláírási címpéldány helyett általában elfogadják az ügyvéd által készített aláírásmintát is, de hivatkoznak a Ctv.-nek történő megfelelésre. Milyen feltételeknek kell megfelelni az ügyvéd által készített aláírásmintának a Kbt. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...milyen jogi státuszú, és erre a jogi státuszra milyen jogszabályok vonatkoznak (pl. természetes személy, egyéni vállalkozó, cég stb.).A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek többségében a gazdasági szereplők jogi személyek, azon belül is cégek, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Kivételi kör alkalmazásának megtámadása

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy egy önkormányzati cég tervezési szolgáltatásra közbeszerzés nélkül kötött szerződést. Ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást folytatna le, akkor mi is részt vehetnénk rajta, és esélyünk lenne a szerződés elnyerésére. Megtámadható-e és hol egy közbeszerzés nélkül megkötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...tartott ajánlatkérői cselekmény ellen.Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet azokra a jogszabályi rendelkezésekre és ítélkezési gyakorlatra, amelyek a kérelmező fogalmára és az ügyfélképesség fennállásának szükségességére, illetve a jogorvoslati határidőkre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Alvállalkozó és keretmegállapodás

Kérdés: Egy keretmegállapodásos eljárás második részének (pl. egy versenyújranyitás) teljesítésébe alvállalkozóként be lehet vonni egy másik konzorciumi tagot?
Részlet a válaszából: […] ...bevonni kívánó adott konzorciumi tag.Elsőként a konzorcium, konzorciumi tag elnevezések mögöttes jelentését szükséges tisztázni. A gyakorlatban a konzorcium, illetve a konzorciumi tag elnevezések terjedtek el, amikor több gazdasági szereplő közös részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Jogos érdeksérelem a közbeszerzési jogorvoslatban

Kérdés: A jogos érdeksérelem mit jelent a jogorvoslati kérelem benyújtása tekintetében? Az ajánlattevő minden esetben benyújthat jogorvoslati kérelmet, ha nem ő lett az eljárás nyertese?
Részlet a válaszából: […] ...lenne az adott közbeszerzési szerződés elnyerésére.Mindezekre tekintettel és a Közbeszerzési Döntőbizottság által kialakított joggyakorlat szerint nemcsak az egyéb érdekeltnek kell az érdekeltségét bizonyítania egy adott jogorvoslati eljárásban, hanem magának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Ajánlati kötöttség időszaka

Kérdés: Az ajánlati biztosítékunk csak két hónapra szól (ez volt a felhívásban mint minimális időszak) úgy, hogy várhatóan egyrészt hosszabb lesz az értékelés, másrészt ha esetleg nyernénk, akkor azt az időszakot nem fedi le. Érvénytelenítheti-e az ajánlatunkat az ajánlatkérő azért, mert így adtuk be az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...amikor az ajánlatok bontása megtörténik, hanem az az időpont, amikor az ajánlattételi határidő lejár. (Ez utóbbi pontosításnak nincs gyakorlati jelentősége, de jogi értelemben ezt érdemes tisztázni.)A Kbt. 54. § (7) bekezdése utal arra a lehetőségre, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.
1
2
3
95