Biztosíték közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Egy másik céggel közös ajánlattevőként elnyertünk egy szerződést. A szerződés szerint teljesítési biztosítékot kell adnunk az ajánlatkérő részére. A teljesítési biztosítékot mindkettőnknek külön-külön kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...(1)–(2) bekezdései alapján az ajánlatkérő jogosult a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként, gyakorlatban teljesítési biztosítéknak nevezett biztosítékot kikötni, amelyet a szerződést kötő ajánlattevőnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

ÁSZF módosítása DBR esetében

Kérdés: A DBR felállítására irányuló részvételi felhívás közbeszerzési dokumentációjában el kellett fogadnia a jelentkezőknek az ÁSZF-et, mely a későbbi egyedi szerződések mellékletévé válik. Ezt szeretné módosítani az ajánlatkérő úgy, hogy véleményem szerint a részvételi szakaszban ezt nem is kérhette volna. Megteheti a módosítást most úgy, hogy olyan adattartalomhoz nyúl vissza, amit már nem módosíthat? A Közbeszerzési Hatóság DBR-útmutatója ezt a kérdés nem tárgyalja részletesen.
Részlet a válaszából: […] ...el a jelentkezők, hogy jelentkeznek-e, így ennek közvetlen módon hatása van a verseny biztosítására. Ennek utólagos megváltoztatása gyakorlatilag az első szakaszban közzétett dokumentumok megváltoztatását jelenti, ami nem felel meg a meghívásos eljárás szabályainak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Szerződésmódosítási jogalapok

Kérdés: Árubeszerzésre vonatkozó központosított közbeszerzésben egy keretmegállapodás részesei vagyunk. A keretmegállapodás alapján van mód termékváltásra, de sajnálatosan csak bizonyos időközönként van erre lehetőségünk. Az egyik termék gyártója jelezte, hogy a termék gyártását beszünteti, és csak az utódtermék lesz elérhető. Lehetséges-e soron kívül termékváltást kérni az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] ...központi beszerző szervezetek gyakorlatában terjedt el a termékváltás mint jogi kategória, amely a közbeszerzés merev rendszerében a többéves keretmegállapodások piaci viszonyokhoz való igazodásának jogszerű lehetőségét teremtette meg.A keretmegállapodásokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Árindokolás jogszerűtlensége

Kérdés: Egy önkormányzati ajánlatkérőnél építési beruházásra tettünk ajánlatot. Az önkormányzat aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolást kért tőlünk. Az árindokolásban az ajánlatkérő olyan költségelemre kérdez rá, amely nem is szerepel az árazott költségvetésben. Mit lehet tenni ebben az esetben, megfelelő, ha azt írjuk, hogy az adott költségelem nem releváns?
Részlet a válaszából: […] ...miért nem számolt. Ugyanakkor ennek a lehetőségnek van kockázata. Az aránytalanul alacsony árindokolással kapcsolatban kialakult gyakorlat szerint az ajánlatkérő kifejezett kérdését figyelmen kívül hagyni adott esetben az árindokolás elutasításához és ezáltal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Iratbetekintés korlátozása

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásaink során rendszeresen elfordul, hogy az ajánlattevők az összegezés megküldését követően a Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján iratbetekintést kérnek a konkurens ajánlattevők ajánlataiba. A Kbt. 45. § (1) bekezdése nem köti a betekintési jogosultságot sem a betekintő ajánlatának érvényességéhez, sem a betekintő ügyfélképességéhez (azaz van-e a betekintés alapján reális esélye az eljárás eredményét a saját javára módosíttatni), pusztán az ajánlat teljes körű átvizsgálását zárja ki, és előírja, hogy a betekintést kérő nevezze meg a feltételezett jogsértést. Esetünkben a problémát egyrészt a feltételezett jogsértés megnevezésének pontossága jelenti. A jellemző megfogalmazás, hogy a műszaki ajánlatban megajánlott termékek meg nem felelését vélelmezi a kérelmező. A feltételezett jogsértés megnevezése ezzel formailag megtörténik, de mégis általános. A másik probléma az, hogy ha az előbbit az ajánlatkérő elfogadja, akkor a betekintés feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértéke a teljes szakmai ajánlat átvizsgálása (az üzleti titokká nyilvánított tartalom kivételével). Ez bár forgalmilag nem az ajánlat teljes egészében történő átvizsgálása, de a szakmai ajánlat a teljes ajánlat kb. 90%-át jelenti. Kérjük szíves véleményüket, hogy az ilyen jellegű iratbetekintési kérelmek elutasítására látnak-e jogilag megalapozott lehetőséget.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés egy jellegzetes hazai gyakorlatra hívja fel a figyelmet, ami elsősorban az ajánlatkérőnek jelent kockázatot. A kérdésben megfogalmazottak alapján valóban felmerül a kérdés, hogy amikor egy teljesen esélytelen szereplő igyekszik információhoz jutni, akkor van-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Bírálati cselekmények sorrendje

Kérdés: Az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bek. szerint a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának benyújtására. Az igazolások benyújtásra kerültek. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha mindezek után a következő eljárási cselekménye az árindokláskérés? Véleményünk szerint a Kbt. 69. §-a egyértelműen leírja a bírálat folyamatát, mely szerint mielőtt felhívja az ajánlatkérő az ajánlattevőt az igazolások benyújtására, előtte az ajánlat megfelelőségét ellenőrzi, és szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégzi, idetartozik az árindokláskérés is. Továbbá amennyiben jól gondoljuk, még fordított bírálat alkalmazása esetében sem az a megfelelő sorrend, hogy előbb az igazolások benyújtására felszólítás, majd árindokláskérés.
Részlet a válaszából: […] ...és az alkalmassági követelmény esetében a konkrét igazolási módot).A Kbt. 69. § (4)–(6) bekezdései szerinti utólagos igazolás (gyakorlatban a második lépcsőnek nevezett cselekménysorozat) célja kizárólag az, hogy az ajánlatkérő az előzetes igazolásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Biztosíték módosítása szerződéses szakaszban

Kérdés: Egy építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésünkben a vállalkozó azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy a gazdasági nehézségek miatt csökkentsük az előírt teljesítési és jótállási biztosíték összegét, illetve szeretné a befizetett biztosítékot visszakérni. Lehetséges szerződésmódosítással csökkenteni a biztosíték mértékét és megváltoztatni a biztosíték rendelkezésre bocsátásának módját?
Részlet a válaszából: […] ...magát a biztosítékot, akkor a nyertes ajánlattevőt mentesítenék a szerződésszegés jogkövetkezménye alól.Ez a semmisségi rendelkezés gyakorlatilag lehetetlenné teszi a szerződéses biztosíték módosítását, mert nehéz alátámasztani azt az érvet, hogy az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Közbeszerzési Adattér

Kérdés: A Közbeszerzési Adattér adatai között minden EU-tagállam adata megtalálható, akkor is, ha még nem csatlakoztak az Adattérhez. Kötelező mégis az adatszolgáltatás, létezik erre már európai szabály?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásainak adatait is integrálta azonos struktúrában, EU-értékhatár alatt is. Minden információ nem érhető el mindenki számára, gyakorlatilag ez az előnye annak a tagállamnak, amely csatlakozik az Adattérhez. Az Adattérben új indikátorok kerülnek fejlesztésre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Hiányzó hirdetménytartalom

Kérdés: A TED-et böngészve találunk olyan hirdetményeket más EU-országok esetében, ahol nem adják meg sem az alkalmassági követelményeket, sem az értékelési szempontokat. Ezt nálunk miért nem lehet megtenni? Pontosabban hogyan történhet ez meg máshol?
Részlet a válaszából: […] ...számos olyan európai ország van, ahol a hirdetmények kitöltésének gyakorlata nagymértékben eltér a magyar vagy éppen a román gyakorlattól. Például Ausztriában gyakori, hogy sem az értékelési szempontok, sem az alkalmasság nem kerül előírásra, hanem csupán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Közvetlen jog- és érdeksérelem mint a jogorvoslati jog alapja

Kérdés: Mit jelent a jogorvoslati jog tekintetében a „közvetlenül kimutatható jog- vagy érdeksérelem”? Ha egy gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásban ajánlatot tett, nem illeti meg minden esetben a jogorvoslathoz való jog?
Részlet a válaszából: […] ...az általános elvárás még nem teremti meg a közvetlenül kimutatható jog- vagy érdeksérelmet. A törvényi szabályok és az irányadó joggyakorlat szerint a jogorvoslati jog megítélésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a kérelemre indult jogorvoslati eljárás célja nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
1
2
3
98