Jogorvoslat kiterjesztése

Kérdés: Egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Szerintünk az ajánlatkérő tévesen értelmezi a saját előírását. Lehetséges az ajánlatunk érvénytelenné nyilvánítása mellett a kiírást is támadni?
Részlet a válaszából: […] ...eset, hogy a bírálati szakaszban derül ki, az ajánlatkérő egyes előírásait az ajánlattevők némelyike vagy akár mindegyikük tévesen értelmezte. A jogorvoslati határidők azonban szigorúan szabályozottak. A jogorvoslati eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Keretmegállapodás és az értékelési szempontok

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk olyan keretmegállapodást kötni, ahol a versenyújranyitások és a közvetlen megrendelések során változik az értékelési szempont a beszerzési igény tartalma szerint. Van erre jogi lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...véleményünk szerint önmagában nem támasztja alá az értelmezést, hogy a jogszabályi szöveget akár így is lehet érteni. A hazai gyakorlat nem támasztja alá ezt az értelmezést, így transzparens hazai megoldás hiányában valójában egy olyan lehetőségről van szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
Részlet a válaszából: […] ...a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában (2021. 09. 30.), az uniós és a hazai ítélkezési gyakorlat alapján, továbbá az uniós forrásfelhasználást ellenőrző szervezetekkel egyeztetve, meghatározza azokat az elsődleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Érdekeltségi nyilatkozat

Kérdés: 2024. május 9-én megjelent a Közbeszerzési Hatóság útmutatója az összeférhetetlenséggel kapcsolatban. Az útmutató több alkalommal említi az összeférhetetlenségi nyilatkozaton túl az ún. érdekeltségi nyilatkozatot – bár csak lehetőségként –, melynek mintáját is mellékeli. Önkormányzatunk a közbeszerzési eljárások során minden résztvevő esetében, minden szakaszban alkalmaz összeférhetetlenségi nyilatkozatot. Érdekeltségi nyilatkozatok bekérésének hiányában is jogszerűen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozatot egy-egy eljárás keretében, tehát akár úgy is szabályozhatja a kérdést, hogy az eljárásrend részévé váljon a gyakorlat, de aránytalan többletterhet ne jelentsen. Tehát az érdekeltségi nyilatkozat alkalmazásának hiánya nem törvénysértő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Keretmegállapodás mint beszerzési módszer

Kérdés: A keretmegállapodás egy kétszakaszos közbeszerzési eljárás, vagy beszerzési technika, módszer? Van ennek a különbségtételnek valamilyen jelentősége? Más szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az "ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak". Ennek alapján a végrehajtási rendeletekben és végső soron a gyakorlatban is a keretmeg­állapodásos eljárás elnevezés elterjedt. A keretmegállapodásos eljárást két részből állónak tekintették...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Alvállalkozói teljesítés aránya

Kérdés: Figyelemmel a Kbt. 138. § (3) bekezdésére, valamint az alábbi állásfoglalásra, hogyan, milyen módon kell az alvállalkozó teljesítésének arányát számolni? A Közbeszerzési Értesítő Plusz 2023. novemberi számában a Hatósági állásfoglalás szerint: "...az alvállalkozói teljesítés aránya az alvállalkozó tevékenységének a teljes szerződéses tevékenységen belüli arányát jelenti és nem annak pénzben kifejezett értékének az arányát a teljes ellenszolgáltatáshoz képest... Tekintettel arra, hogy a jogalkotó a Kbt. 138. § (3) bekezdésében külön kiemelte az ellenszolgáltatás értékét az ajánlattevői bejelentési kötelezettségek között, így az a teljesítés százalékos mértékéhez képest eltérő fogalmat takar és két különböző információra vonatkozóan fogalmaz meg adatszolgáltatási kötelezettséget."
Részlet a válaszából: […] ...értéket azonos mértékben állapítja meg az ajánlatkérő. Például amennyiben egy keretmegállapodás teljesítése során az ajánlattevő gyakorlatilag nem tudja kiszámolni megrendelésenként az alvállalkozói bevonás százalékos mértékét, hiszen más-más távolságot tesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Ajánlati biztosíték és DBR

Kérdés: Ajánlatkérőként olyan DBR-t szeretnénk felállítani, ahol a későbbiekben a beszerzések nagyságától függően kérnénk ajánlati biztosítékot. Van arra jogi lehetőség, hogy DBR esetében előírjunk ajánlati biztosítékot, de nem minden ajánlattétel esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő lehetővé teszi a részajánlattételt, akkor az ajánlati biztosítékot és annak mértékét részenként kell előírni.A joggyakorlatban elfogadott, ha részajánlattétel biztosítása esetén az ajánlatkérő nem mindegyik részre vonatkozóan írja elő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Versenyújranyitás előírása

Kérdés: Egy ajánlatkérő keretmegállapodás megkötésére írt ki közbeszerzési eljárást. A kiírás szerint a későbbi beszerzések becsült értékétől függően tervez versenyújranyitást indítani. Ebben az esetben milyen értéket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...számára előre nem azonosítható, vagy az ajánlatkérő mérlegelésén alapul, vagy az ajánlatkérő ad hoc döntését teszi lehetővé. A gyakorlatban az írásbeli konzultáció, illetve a versenyújranyitások indításának kötelezettségét leggyakrabban a becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Érvénytelen ajánlattevő iratbetekintése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 45. §-a tartalmazza a szabályokat, amelyekben jogszabályi korlátokat is felállít az iratbetekintés tartalmával összefüggésben. A gyakorlatban elterjedt az a nézet, hogy az iratbetekintés fő funkciója az ajánlatkérő eljárási cselekményei és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Alkalmasságot igazoló saját munkavállaló

Kérdés: Alkalmassági követelményként saját munkavállalót jelöltünk meg, mert neki volt meg az előírt szakmai gyakorlata, de közben rájöttünk, hogy jobb lenne egy másik munkavállalónak megadni a lehetőséget, hogy az ő szakmai tapasztalatai is gyűljenek. Van erre lehetőség a teljesítés során?
Részlet a válaszából: […] Mivel saját munkavállalóról van szó, így kapacitást nyújtó szervezet bevonására nem volt szükség, azaz az ajánlattevő saját jogon felelt meg a követelményeknek. A teljesítés során van az ajánlattevőnek joga a saját szakember bevonására a teljesítésbe, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.
1
2
3
95