Alvállalkozó ajánlatkérő általi kiválaszthatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározhat-e konkrét alvállalkozót a nyertes fővállalkozó mellé, értékhatár nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény alapelveibe ütközne [Kbt. 1.§-ának (2) bekezdése], illetve nem diktálhat az alvállalkozó bevonásatekintetében sem, hiszen gyakorlatilag így előnyben részesíthetne egy adottcéget, a biztos bevétel reményében, s ezzel esélyegyenlőtlenséget teremtve apiacon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Ajánlatok számának és az eljárás érvényességének összefüggései

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közbeszerzési eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de az egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhat olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintjén vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, hivatkozás stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...köteles újabbajánlattételi felhívás küldésére. Ha nem gondoltunk erre korábban, és bontás utánderül ki, hogy nincs elég ajánlat, gyakorlatilag újra kell indítanunk azeljárást, amely nem különbözik nagymértékben az előbb felvázolt lehetőségtől.Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Egybeszámítás költségvetési év vagy 12 hónap szerint

Kérdés: Tavaly volt egy közbeszerzésünk, számítógépekre. Rendben lefolytattuk, de időközben elromlott egy nyomtató, amelynek ára 19 000 forint volt. A szakértők szerint az új nyomtatót is közbeszerzéssel kellett volna beszerezni. A közbeszerzési szakértő díja 2 órára 24 000 forint, több, mint a nyomtató ára kiskereskedelmi forgalomban. Miért kell erre új közbeszerzést lebonyolítani? Melyik a fontosabb határ, a költségvetési év vagy a 12 hónap?
Részlet a válaszából: […] ...szabályaalapján az idei évben, akkor nem közbeszerzés-köteles a beszerzés. Ha lesz,akkor annak beszerzési értékét egybe kell számítani. Gyakorlati megfontolás alapján azonban érdemes ugyanakkor aszerződéseket úgy kötni, hogy például egy ą 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Közbeszerzési tanácsadók "beszerzési forrása"

Kérdés: Közbeszerzési tanácsadó – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – nyilvántartásba került személyek, szervezetek közül szerezhető be, vagy az előző jogszabályok szerinti szakértői nyilvántartásból is?
Részlet a válaszából: […] ...11. §-ának (1) bekezdése szerint hivatalosközbeszerzési tanácsadó az, aki felsőfokú végzettséggel és legalább háromévesszakmai gyakorlattal, továbbá legalább hároméves – külön jogszabály szerint -igazolt közbeszerzési gyakorlattal, vagy állam által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Határidők számítása kiegészítő tájékoztatásnál

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatásnál, kérdésfeltevésnél hogyan számítjuk a határidőket a gyakorlatban? Az ajánlattételi határidő lejáratának a napja beleszámít-e abba, avagy az azt megelőző nap számít az első napnak? A "legkésőbb tíz nap" esetében a tizedik napon feltehető-e még a kérdés, vagy aznap már nincs arra lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése az ajánlattételi határidőlejárta előtt legkésőbb tíz nappal teszi lehetővé a kiegészítő tájékoztatáskérését, míg a (2) bekezdés értelmében a választ az ajánlattételi határidőlejárta előtt legkésőbb hat nappal kell megadni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

ISO-minősítés helyettesíthetősége

Kérdés: A Kbt. 68. §-ának (3) bekezdése szerint azoknak az ajánlatadóknak, akiknek nincs lehetőségük ISO-minősítést szerezni, illetőleg nincs ISO-minősítésük, hogyan tanúsíthatják azt, hogy tevékenységüket "ISO-egyenértékűen" szervezik?
Részlet a válaszából: […] ...bizonyíthassa, hogytevékenységét kvázi a minőségbiztosítás előírásai szerint végzi. Figyelemmelarra, hogy erre vonatkozóan még gyakorlat általánosságban nem alakult – nemalakulhatott ki –, véleményünk szerint az "ISO-egyenértékű szervezés"bizonyítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Hibásan megjelenő ajánlati felhívás, dokumentáció kötelező megvétele

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "ajánlati felhívásban" – tisztelet a lektornak, de mégis – hiba van. Kitől lehet kérdezni? Ezzel összefüggésben egy másik kérdés: a felhívásból nem lehet egyértelműen megítélni, hogy képes lehet-e az ajánlattevő a teljesítésre, következésképpen megvegye-e a dokumentációt. Ez esetben azt a választ is adják, hogy azért, mert az "ajánlati felhívást" elolvasta, még nem ajánlattevő, csak akkor, ha megvette a dokumentációt. Jogszerűen utasítják-e el az ajánlattevő kiegészítő kérdését ilyenkor? Mit lehet tenni az említett esetben?
Részlet a válaszából: […] ...birtokában van, és ezeket pontosítandó, kér további információt.Amennyiben ezt a dokumentáció ismeretének hiányában lehetne tenni,gyakorlatilag a teljes dokumentáció kiegészítő tájékoztatásban leközölhetővéválna, feleslegesen informálva a már amúgy is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Egybeszámítás több ajánlatkérő esetén

Kérdés: Több ajánlatkérő közös közbeszerzése esetén hogyan alkalmazzuk az egybeszámítási szabályt, és kinek a tervében kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény többesszámban csak a keretmegállapodásos eljárás esetében használ. Erre vonatkozóantehát nem egyértelmű a szabályozás. A gyakorlatban érdemes úgy figyelembe venniaz egyes közbeszerzési tervekben, ahogy az adott ajánlatkérő "részesül" abeszerzésből,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Jogsértés ajánlatok bontásakor

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának (1) bekezdése szerint "Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejáratának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejáratáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül". Nem ütközik-e jogszabályba az a bontási eljárás, amikor a beérkezett ajánlatok közül, formai hiba miatt, az ajánlattételi határidő lejáratakor egyet nem bontottak fel, majd 48 óra elteltével, az összes érintett értesítése mellett, mégiscsak felbontották?
Részlet a válaszából: […] ...kell orvosolhatatlan formai hibaként. De az esélyegyenlőség– a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdése – sérül az említett esetben, hiszengyakorlatilag lehetőséget ad a formai hibát vétő ajánlattevőnek, hogy az elsőbontás ismeretében előnyhöz jusson,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Közbeszerzés tárgyának jellemzői a becsült érték meghatározásakor

Kérdés: A becsült érték meghatározásakor, az előzetes piackutatás során, a közbeszerzés tárgyáról milyen információk adhatók ki annak érdekében, hogy a becsült érték meghatározásához használható értéket kapjunk, és ne sértsük meg az esélyegyenlőség követelményét sem?
Részlet a válaszából: […] ...mire kell pontosan ajánlatot tennie. Tény, hogy a dokumentációelőzetes verzióit nem szerencsés kiválasztott cégekhez eljuttatni ésgyakorlatilag előzetes ajánlatot kicsikarni tőlük. Több alternatív, puhatolózólehetőség áll az ajánlatkérő rendelkezésére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
1
84
85
86
96