EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
Részlet a válaszából: […] ...juthatunk, hogy amennyiben az építési beruházás, a tervezés és a tervezői művezetés az Étv. és különösen az Étv. 32–33. § hatálya alá tartozik, a tervezői művezetés építészeti-műszaki tervezési szolgáltatásnak minősül, és ezáltal az r) pont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Árubeszerzés közétkeztetés során

Kérdés: Közétkeztetés biztosítása során árubeszerzés történik. Köteles-e alkalmazni az ajánlatkérő a vonatkozó, a beszerzés során számos kötelezettséget előíró Korm. rendelet szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás megrendelése.Mivel esetünkben a közétkeztetéshez szükséges áruk beszerzéséről van szó, így a Korm. rendelet hatálya erre nem vonatkozik, így ennek megfelelően a beszerzés során nem köteles az ajánlatkérő követni a Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Becsült érték számítása

Kérdés: Szolgáltatásmegrendelés becsült értékének meghatározása kapcsán kérem értelmezésüket a Kbt. 17. § (2) és (3) bekezdés elhatárolásában, azaz melyik módszert, mely esetben kell alkalmazni? Mit ért a Kbt. „rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés” alatt, milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia? Mit ért a Kbt. olyan szerződés alatt, amely nem tartalmazza a teljes díjat? Milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia?
Részlet a válaszából: […] ...hónap” az elhatárolási alap. Az ajánlatkérő nem követ el jogsértést, ha a beszerzés igénye a Kbt. 17. § (2) bekezdés hatálya alá tartozik, és „csak” az ott meghatározott időtartamra vetítést alkalmazza. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Eredménytelen eljárás során iratbetekintés

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, amely eredménytelen lett amiatt, hogy nem állt rendelkezésre elegendő fedezet egyetlen ajánlatra sem. Az ajánlatokat nem is bíráltuk. Az egyik ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába. Lehetséges egy eredménytelen eljárás esetén iratbetekintést biztosítani, ahol bírálatra nem került sor?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti titokká nyilvánításának időszaka, hogy ezt az információszerzési lehetőséget az érintett az iratbetekintés során kizárja. A hatályos szabályozás egyértelműen kimondja, hogy az iratbetekintési kérelemnek körülírtnak és indokoltnak kell lennie, ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Önkéntes csatlakozás központosított keretmegállapodáshoz

Kérdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség (továbbiakban: DKÜ) által megkötött központosított keretmegállapodásokhoz milyen módon lehet önkéntesen csatlakozni?
Részlet a válaszából: […] ...301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (DKÜ rendelet) 1. §-a rendelkezik a DKÜ rendelet hatálya alá tartozó szervezetekről. A rendelkezés e) és ea) pontja szerint a rendelet hatálya kiterjed az olyan szervezetre is, amely„eb) valamely e rendelet szerinti sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Keretmegállapodás mint beszerzési módszer

Kérdés: A keretmegállapodás egy kétszakaszos közbeszerzési eljárás, vagy beszerzési technika, módszer? Van ennek a különbségtételnek valamilyen jelentősége? Más szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...irányelvek (lásd például az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelvet a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről) más megközelítést alkalmaznak. Az új irányelvek a keretmegállapodást a dinamikus beszerzési rendszerrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Szerződés megkötése részek esetében

Kérdés: Több részből álló közbeszerzési eljárásban az összegezés kiküldését követően előzetes vitarendezési kérelem érkezett, amely kizárólag egy részt érint. A vitarendezési kérelemre adott válasz alapján az érintett rész vonatkozásában érdemben (a nyertes személyét érintően) módosításra kerül az összegezés. A többi módosítással nem érintett rész esetében megköthető-e a szerződés, vagy minden részre vonatkozik a moratórium meghosszabbodása? A Kbt. 131. § (6) bekezdése nem tartalmaz külön, a többrészes eljárásokra vonatkozó rendelkezést. További kérdésként merül fel, hogy a módosított összegezés megküldését követően az esetleges iratbetekintést kell-e biztosítani olyan részek esetében, amelyeknél semmilyen változás nem történt az összegezés módosítása során?
Részlet a válaszából: […] ...olyan, aki nem részes az eljárásban, így nemcsak technikailag, hanem jogilag is elkülönülnek a részek egymástól. A 2024. 04. 01-től hatályba lépett új Kbt. szabályok értelmében már részenként is közzétehető az eredményről szóló tájékoztató, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Jogszabályok változása DBR hatálya alatt

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a DBR felállítására irányuló eljárást megindító hirdetmény feladáskor hatályos Kbt. – ill. valamennyi vonatkozó jogszabály – az irányadó a rendszer felállítását követően annak működése alatt indított egyes közbeszerzések tekintetében? Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy a DBR-ben történő egyes közbeszerzések során a jogfolytonosság hogyan biztosítható a szerződés teljesítésére vonatkozó más egyéb jogszabályok kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...DBR esetében az újraversenyeztetések a hatályos Kbt. szerint folytathatók. A DBR, hasonlóképpen az előminősítési rendszerekhez, folyamatosan fennálló rendszer, mely követi a jogszabályváltozásokat. Amennyiben például változás áll be a kizáró okok vonatkozásában, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Öntisztázás

Kérdés: Az Európai Bíróság C-66/22. döntése alapján az ajánlatkérő döntött az öntisztázásról. Köteles-e a Közbeszerzési Hatóság öntisztázását az ajánlatkérő elfogadni, amikor ilyen kötelező érvényű európai döntés is a birtokunkban van, ami lehetővé teszi az ajánlatkérő szabad döntését?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondja az adott kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát, az ajánlatkérő mérlegelés nélkül köteles azt elfogadni. Esetünkben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Kiemelt termék saját hatáskörben történő beszerzése

Kérdés: KEF-köteles intézmény vagyunk, és saját hatáskörben tervezünk megvalósítani egy kiemelt termékre vonatkozó közbeszerzést. Előzetesen vagy utólag engedélyt kell erre kérnünk a KEF-től?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendeletet (a továbbiakban KEF rendelet) kell alkalmazniuk a KEF rendelet hatálya alá tartozó intézményeknek. A KEF rendelet 24. §-a rögzíti, hogy a központosított közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.
1
2
3
146