Találati lista:
1. cikk / 1496 Felelősségbiztosítás építési beruházás során
Kérdés: Kérdésünk építési beruházással kapcsolatos felelősségbiztosításra vonatkozik. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet is szabályozza a felelősségbiztosítást, mindkét rendelet a szerződéskötésre, a szerződés hatálybalépésére vagy a kivitelezés időtartamára írja elő a felelősségbiztosítást. Ezen jogszabályok alapján a felelősségbiztosítás már nem írható elő alkalmassági követelményként?
2. cikk / 1496 Zöld követelményrendszer teljesítése
Kérdés: A Zöld kormányrendeletben kiváltható-e a beltéri takarítási szolgáltatásra vonatkozó követelmény környezetvédelmi irányítási rendszer előírásával alkalmassági követelményként vagy szerződéskötési követelményként?
3. cikk / 1496 A Ptk. versenyeztetési szabályainak alkalmazása
Kérdés: A Ptk. alapján a szerződés a nyertes kihirdetésével létrejön. Ez mennyiben van összhangban azzal, hogy a Kbt. alapján a moratórium után kell a szerződést megkötni?
4. cikk / 1496 Referenciaigazolás kibocsátása
Kérdés: Az egyik alvállalkozónk kéri azt a referenciaigazolást, melyet egy olyan tevékenység során végzett, ahol ajánlattevőként elfelejtettük lejelenteni őt mint alvállalkozót. Megtagadható-e az igazolás kibocsátása?
5. cikk / 1496 Külföldi ajánlatkérő státuszának megállapítása
Kérdés: Mit tehetek akkor, ha nem tudom megállapítani, hogy a szerződést kötő másik fél ajánlatkérő, aki külföldi gazdasági szereplő, milyen okból tartozik az irányelvek hatálya alá? Ez azért lenne fontos, mert ha kiderülne, hogy nem kell referenciaigazolást kérni, akkor kényelmesebben lehetne a referenciát felhasználni, kevesebb lenne az adminisztráció, ami az ajánlattevőre hárul az eljárásban.
6. cikk / 1496 Közbeszerzési szerződés tartalma
Kérdés: Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?
7. cikk / 1496 Támogatás esetében alanyi hatály meghatározása
Kérdés: Közbeszerzés-köteles-e egy, a Kbt. alanyi hatálya alá nem tartozó szervezet azon – uniós értékhatár feletti becsült értékű – rendezvényszervezési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó beszerzési igénye, amennyiben a szervezet esetében a Kbt. 5. § (1) bek. e) pont második feltétele [azaz a következő fordulat: „irányítása az a)–f) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét”] nem áll fenn, viszont a konkrét beszerzés (rendezvényszervezés) a becsült értékének több mint a felét kitevő mértékben klasszikus ajánlatkérőktől származó szponzoráció keretében valósulna meg? A szervezet kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik, melynek éves költségvetése nem származik hasonló támogatásból. A támogató szervezetekkel kötött szerződés nem tér ki a közbeszerzési kötelezettségre.
8. cikk / 1496 Gazdasági szereplő kizárása a DBR-ből
Kérdés: Ha felmondja az ajánlatkérő a szerződést, melyet a DBR-ben kötött egy céggel, attól még a DBR-ben bent marad az adott cég? Ha súlyos szerződésszegéssel mondja fel, és ki is zárja az érintett céget a DBR-ből, de tisztázza magát, akkor pár hónap vagy a 3 év letelte után újra visszakerül a közbeszerzési piacra, és akkor a még élő DBR-be is automatikusan visszakerül? Vagy minden DBR-be újra be kell nyújtania a részvételi jelentkezést?
9. cikk / 1496 Alvállalkozói státusz időbelisége
Kérdés: Építési beruházáson szeretnénk indulni, ahol az ajánlatkérő műszaki vezetőt kér megjelölni alkalmassági követelményként. Az egyik munkavállalónk megfelel a követelményeknek, őt jelölnénk, azonban felmondási idejét tölti, és valószínűleg a szerződést már egyéni vállalkozóként fogja teljesíteni. A munkavállalónkat meg kell jelölni alvállalkozóként?
10. cikk / 1496 Konzorciumi tag kizáró ok hatálya alatt
Kérdés: Amennyiben a keretmegállapodás eredményeként kiadott közvetlen megrendelések szerződésteljesítési szakaszában a közös ajánlattevők vezetője kizáró ok alá kerül, az egyetemlegesség miatt a teljes konzorcium kizáró ok hatálya alá kerül? A Kbt. 62. § (1) bek. b), c), d) pontok talán a legrelevánsabbak a kérdésben, de összességében általánosságban is felmerül a kérdés, valamennyi kizáró okra vonatkozóan.
