Közös vállalkozások a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. új, 173. § (4) bekezdésének b) pontja alapján mentesülést enged a törvény a közbeszerzési eljárás alkalmazása alól, amennyiben az ajánlatkérő olyan közös vállalkozással köt szerződést, amelynek maga is tagja, feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és feltéve, hogy a létesítő okirata kiköti, hogy a vállalkozást létrehozó ajánlatkérők legalább ugyanennyi ideig a vállalkozás tagjai maradnak. A Kbt. 173. § (4) bekezdésének b) pontjával összefüggésben kérdéseim az alábbiak: – Milyen gazdasági társasági vagy egyéb formákat kell közös vállalkozásnak tekinteni, különös tekintettel arra, hogy a holding – mint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben nem szabályozott, de a gazdasági kapcsolatokban jelen lévő gazdasági társulási forma –, illetőleg az elismert vállalatcsoport – mint a 2006. július 1-jétől hatályba lépő új Gt.-ben szabályozott, elkülönült jogalanyisággal nem rendelkező társulási forma – közös vállalkozásnak minősül-e? – Amennyiben a közös vállalkozás tagjai önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, akkor az ajánlatkérő – aki tagja a közös vállalkozásnak – mentesülhet-e a közbeszerzési eljárás alkalmazása alól, ha a közös vállalkozás egy más tagjával köt szerződést? – A közös vállalkozást létrehozó ajánlatkérőknek azon kötelezettségvállalását, hogy legalább három évig a közös vállalkozás tagjai maradnak, a létesítő okiratnak kell tartalmaznia, vagy az uralmi szerződés, illetőleg a szindikátusi szerződés is tartalmazhatja-e azt? (Ugyanis a gazdasági tevékenység végzésére irányuló holdingtársaságok nem rendelkeznek közös alapító okirattal, csupán szindikátusi szerződéssel, illetőleg az új Gt. az elismert vállalatcsoporton belüli szerződésként az uralmi szerződést nevesíti.)
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség alól azajánlatkérő.Végül válaszunk a harmadik kérdésre: a vonatkozó törvényértelmében a létesítő okiratnak kell a határidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Helyszíni bejárás szabályai a Kbt.-ben

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha az ajánlatkérő helyszíni bejárással teljesíti a kiegészítő tájékoztatási kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...írásbankiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általameghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbbtíz nappal;– a kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidőlejárta előtt legkésőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Szerződés teljesítési határideje eljárási cselekmények késedelme esetén

Kérdés: Egy építési beruházásnál megadom a befejezés időpontját, de az eljárás eredményét a felhívásban megjelölt időpontig nem tudom kihirdetni, valamint a szerződéskötés időpontja is csúszik a tervezett időponthoz képest. Ilyen esetben az eredeti teljesítési határidőre kell-e megkötni a szerződést, majd azt rögtön módosítani, vagy a csúszás miatti idővel módosult teljesítési határidővel kell megkötni a szerződést? (Ez az indok a szerződéskötéskor már előre látható.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezések miatt (Kbt.76-78. §-ai) a teljesítési határidő a szerződés megkötésekor nem módosítható afelhívásban megadotthoz képest. Amennyiben az eredményhirdetés halasztottidőpontjában még él az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Közös részvételi jelentkezés kizárhatósága időszakos előzetes tájékoztatóban

Kérdés: Eljárást megindító időszakos előzetes tájékoztatóban megadható-e, azaz kikötheti-e az ajánlatkérő azt, hogy a részvételi szakaszban a szándéknyilatkozatot benyújtó cégek nem tehetnek közösen részvételi jelentkezést?
Részlet a válaszából: […] ...felhívással indul;– az érdeklődést kifejező írásbeli nyilatkozat (azaz aszándéknyilatkozat) benyújtására vonatkozó határidőt, a nyilatkozattételnyelvét (nyelveit), valamint– az eljárás (eljárások) indításának tervezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Beszerzés mennyiségének "hozzávetőleges" meghatározhatósága egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja-e a beszerzés mennyiségét az ajánlattételi felhívásban úgy, hogy a mennyiség mellett feltüntet ą20 százalékos értéket is, mert a piackutatások ellenére sem sikerült a beszerzendő áru pályázatban megajánlott árát felmérnie?
Részlet a válaszából: […] ...§; a bírálati szempontokra az 57. § (1)–(5) bekezdése; azajánlatra a 70. § (1) bekezdése és a 73. §; az ajánlattételi határidőre és azajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése; azajánlatok benyújtására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Közbeszerzési eljárás megindítása bizonytalan fedezet, támogatás mellett

Kérdés: Társaságunkat a Gazdasági Minisztérium finanszírozza (ÁPV Rt. tulajdonában vagyunk). Elindíthatunk-e közbeszerzési eljárást olyan beruházás esetében, amelyről még nem tudjuk, hogy ez évben kapnak-e rá fedezetet, támogatást? (Az ajánlati felhívásban szerepeltetnénk, hogy a nyertessel abban az esetben kötünk szerződést, ha az adott fedezet majd rendelkezésünkre áll.) Vonatkozik-e ránk a Kbt. 42. §-a? (Nem EU-s támogatásból valósítanánk meg a beruházást.)
Részlet a válaszából: […] ...választható, az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő megindítja a közbeszerzési eljárást,esetleg az 52 napnál is hosszabb ajánlattételi határidő megállapításával. Abbanaz esetben, ha a fedezetet (támogatást) nem kapja meg időben, akkor azajánlattételi határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Eljárás felfüggesztése iránti kérelem elkésettsége

Kérdés: Az ajánlatkérő szolgáltatás beszerzésére irányuló nyílt eljárását a döntőbizottság az ajánlattételi határidő lejárta előtt három nappal kérelemre felfüggesztette. Az ajánlattevő kérelmét a dokumentáció megvásárlását követő 48. napon nyújtotta be. Kérdésünk: elkésett-e a kérelem?
Részlet a válaszából: […]

Megítélésünk szerint a kérelem elkésett, mert a jogorvoslati határidő 15 nap, ami jelen esetben a dokumentáció megvásárlásával vette kezdetét.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 2006. január 15-étől hatályos 96.§-ának (5) bekezdése a kérdésben szereplő megoldást nem tiltja, hiszen akövetkezők szerint fogalmaz.Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizenötödiknapig, vagy ha az eredményhirdetéstől számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Hirdetményminták egyszerű eljárásban közvetlen felhívás és közzététellel induló eljárás esetén

Kérdés: Egyszerű eljárásban milyen hirdetménymintákat (tájékoztatás, összegzés stb.) kell kitölteni és elküldeni megjelentetésre akkor, ha az eljárást megindító hirdetményt (ajánlati felhívást) közvetlenül az ajánlattevők számára küldtük meg, és milyen hirdetményeket akkor, ha közzététellel indult az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...és a Kbt. 69. §-ának (2)bekezdésében foglaltakat;– a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;– az ajánlattételi határidőt;– az ajánlat benyújtásának címét;– az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);– az ajánlat(ok) felbontásának helyét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Hirdetményminta alkalmazása jogszabályváltozás időszakában

Kérdés: Ha a 2005 decemberében feladott tájékoztató az eljárás eredményéről hirdetményt 2006 februárjában hiánypótoltatja a szerkesztőség, akkor melyik hirdetményminta szerint kell a hiánypótlást benyújtani? Régi vagy új hirdetménymintát kell alkalmazni? Ilyenkor a feladás dátumát is aktualizálni kell? Hogyan nem eshet késedelembe ilyenkor ajánlatkérő, hiszen nem tudja tartani az 5 munkanapos határidőt? (Az eljárás közösségi volt, az EU hivatalos lapjában adták fel a hirdetményt, és a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő hirdetménnyel kapcsolatos a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] ...feltételezzük, hogy a hirdetmény szövegétmódosítani kell. Ekkor aktualizálni kell a feladás dátumát és a hirdetménybentalálható határidőket. Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy nincs szükség ahirdetmény módosítására, kellemetlen helyzetbe kerülhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
1
103
104
105
121