Tárgyalási szabályok, ha az ajánlatok anyagi fedezet szempontjából nem megfelelőek

Kérdés: A Kbt. 254. §-a alapján, ha az ajánlatok nem felelnek meg a rendelkezésre álló anyagi fedezetnek, milyen szabályok (tárgyalás menete, jegyzőkönyvek stb.) vonatkoznak a három legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevővel lefolytatandó tárgyalásra?
Részlet a válaszából: […] ...szabályait, valamint – az első tárgyalás időpontját is.A felhívásban az ajánlatkérő újabb ajánlat – tárgyalásnélküli – adott határidőn belüli megtételére is felhívhatja az érintettajánlattevőket.A tárgyalás (újabb ajánlattétel) kezdeményezéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Eljárási határidők döntőbizottsági eljárásban

Kérdés: Van-e az érdemi döntésre a döntőbizottságnak határideje? Mit tehet a kérelmező, ha 2 hónap után sem kap határozatot az ügyben?
Részlet a válaszából: […] ...eljárási határidők a döntőbizottság vonatkozásában nemegységesek, tehát van olyan eset, amikor a kérdéssel ellentétben jóvalkorábban, máskor pedig lényegesen hosszabb idő alatt kap határozatot azérdekelt a következők szerint.A Kbt. 318. §-ának (1) és (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Hiánypótlás lehetősége mintától eltérő tartalommal beadott bankgarancia esetén

Kérdés: Ajánlati dokumentumban meghatározott mintától eltérő tartalommal beadott ajánlati biztosíték (bankgarancia) tartalmi eltérése a Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján hiánypótlással orvosolható-e?
Részlet a válaszából: […] ...A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül,írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt,továbbá ajánlatonként a hiányokat.A törvényi szabályozás szerint az ajánlattevő a hiánypótlásifelhívásban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelenségét, valamint a kizárás okait.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknakmegfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Kitöltési útmutató uniós nyomtatványokhoz

Kérdés: A közösségi rezsimhez tartozó közbeszerzési eljárásoknak a nyomtatványmintáit a 2/2006. IM rendelet nem tartalmazza. Várható-e kitöltési útmutató az uniós nyomtatványokhoz? Milyen nyomtatványokat kell kitölteni módosítás, helyesbítés vagy hirdetmény-visszavonás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a javított hirdetménykézhezvételének napja minősül. A rendelet 26. §-ának (1) bekezdése, valamint a27. § (1) bekezdése szerinti határidők ettől a naptól számítandók;– a javított hirdetmény benyújtására, ellenőrzésére ésközzétételre való feladására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Ajánlattevő alkalmasságának vizsgálata II.

Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontjában mit jelent az, hogy "attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre"? Hogyan vizsgálható az alkalmasság, ha az ajánlattevő tárgyévben alakult, azonban előző évi forgalmat kérek? Vizsgálható a forgalom időarányosan? Lehet az "előző 3 év" az ajánlattételi határidőt megelőző 3 (nem lezárt) év?
Részlet a válaszából: […] Azt gondoljuk, hogy ezzel a rendelkezéssel pontosan az volta cél, hogy ajánlatkérő indirekt módon ne írhassa elő, hogy több éve működőcégek mint ajánlattevők jelentkezését várja.Az ajánlattevőnek a rendelkezés szerint azokról a gazdaságiévekről kell adatot szolgáltatnia,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Eljárás kezdete, igazolás elfogadhatósága a törvénymódosítás előtt kíírt pályázat esetén

Kérdés: A Kbt. alapján kiírt pályázat mikor indul? A hirdetés feladásával vagy a hirdetmény megjelenésével? A Kbt. módosításának hatálybalépése előtt (2006. január 13.) kiírt pályázatra a korábbi szabályozás szerinti időtartamú (azaz a Közbeszerzések Tanácsa állásfoglalása szerinti) igazolás a jó, vagy az új Kbt. szerinti, azaz a 3 hónap tartamú igazolás?
Részlet a válaszából: […] ...indulása (az eljárás kezdete) a hirdetmény feladását, azaz azelküldését követő napot jelenti, és ettől a naptól kell számítani a határidőketis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Elhatárolási kérdések építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében hogyan határolható el egymástól pontosan a többletmunka, a pótmunka és a kiegészítő beruházás? A kiírt beszerzés vállalkozási szerződésében mekkora tartalékkeretet lehet megjelölni, abban milyen feltételekkel lehet többletmunkára és pótmunkára forrásokat elkülöníteni? Amennyiben többletmunka, pótmunka vagy kiegészítő beruházás szükségessége merül fel, úgy milyen eljárásokat kell követni?
Részlet a válaszából: […] ...szükségesvalamennyi terv (költségvetés, műleírás stb.) még nem áll rendelkezésre, akkora tervek fokozatos szolgáltatásának határidőit, valamint az építési-szerelésimunka egészére vonatkozó költség-előirányzat alapján megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Előzetes összesített tájékoztató készítése és közzététele a törvénymódosítás után

Kérdés: A Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, a közbeszerzési eljárásairól. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót köteles közzétenni és legkésőbb a 42. § (1)–(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig megküldeni. Kérdésem: hogyan értelmezendő a "készíthet", illetve a "köteles" megfogalmazás a törvény ezen pontjaiban? [Észrevételem: a Kbt. 42. §-ának (1)–(2) bekezdése nem tartalmaz határidőket.]
Részlet a válaszából: […] ...A hirdetményt külön jogszabálybanmeghatározott minta szerint kell elkészíteni, és legkésőbb a 42. § (1)–(2)bekezdésében előírt határidő lejártáig kell megküldeni. Az ajánlatkérő azelőzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Alkalmassági feltételek igazolása az új szabályok szerint

Kérdés: Egy önkormányzat által kiírt, 3 milliárd forintos becsült értékű beszerzésről van szó. Uszoda és élményfürdő PPP konstrukcióban történő megvalósítására és annak 20 éves futamidejű üzemeltetésére irányuló közbeszerzési eljárásban két ajánlat érkezik. "A" ajánlattevő az ajánlatételi határidőt megelőző egy hónapban alakult, 3 millió forintos bejegyzett tőkével rendelkező kft., amellyel szemben a Kbt.-ben szabályozott kizáró okok fennállása nem állapítható meg, és ezt igazolja is. Az ajánlatkérő által kért alkalmassági feltételrendszerre azt nyilatkozza, hogy "én magam alkalmatlan vagyok, de Z Kft. erőforrásaira támaszkodom". Z Kft. minden kizáró okra a Kbt. alapján nyilatkozik, kezességet vállal a szerződés teljesítéséért stb. Az ajánlatkérő beszerzi Z Kft. cégkivonatát, és megállapítja, hogy 15 napja a Bahamákon bejegyzett off-shore társaság, amelyről nem állapítható meg, hogy honnan van 3 milliárd forint összegű tőkéje, kik állnak mögötte, honnan ered ez a pénz, ha egyáltalán rendelkezésre áll stb. "B" ajánlattevővel szemben a kizáró okok nem állnak fenn, ezt megfelelően igazolja, minden, az ajánlatkérő által előírt rendkívül szigorú alkalmassági feltételt a Kbt.-ben előírt módon igazol. "A" ajánlattevő ajánlata azonban a bírálati szempontok alapján 1 százalékkal kedvezőbb. Biztosít-e a Kbt. törvényes lehetőséget arra, hogy az önkormányzat – szándéka ellenére – részt vegyen az "A" ajánlattevő által megvalósítani kívánt pénzmosásban?
Részlet a válaszából: […] A kérdező által jól érzékelt jogi bizonytalanság valóbaneleme a módosított közbeszerzési törvénynek. A Mód. Kbt. értelmében a pénzügyi, gazdasági és a műszaki,szakmai alkalmasságot úgy is lehet igazolni, azaz az ajánlattevő a szerződésteljesítéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.
1
104
105
106
121