Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

17 találat a megadott hiánypótlás köre tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Igazolások bekérése hiánypótlási eljárásban
Kérdés: A Közbeszerzési Hatóság új hiánypótlási útmutatója alapján, ha az ajánlattevő már benyújtotta korábban az igazolást, abban az esetben hiánypótlásban kérhetem azt? Ez azt is jelenti egyben, hogy ha csak egy részét nyújtotta be az igazolásoknak, akkor az egészre már csak hiánypótlást kérhetek?
Részlet a válaszból: […]a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. Amennyiben az ajánlattevő/részvételre jelentkező a Kbt. 69. § (5) bekezdés szerinti igazolásokat az ajánlatában/részvételi jelentkezésében részben nyújtja be, az ajánlatkérő szintén nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján, hanem a hiányzó igazolások benyújtására hiánypótlás, felvilágosításkérés keretében hívja fel az ajánlattevőt."A Kbt. 69. §-ának (5) bekezdése alapján, amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér.Véleményünk szerint, ha például egy kizáró oki közjegyző által hitelesített nyilatkozat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4589
2. találat: Eljárás fordítás pontatlansága esetén
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő azért zárja ki az ajánlattevőt, mert az általa benyújtott fordítás nem pontosan azt tartalmazza, mint amit az eredeti nyilatkozat, azaz például elírtak benne egy számot?
Részlet a válaszból: […]egyértelművé tegye, valójában a korábbi nyilatkozatot nem szeretné felhasználni, inkább helyette új dokumentumot nyújt be. Ez azonban az alapelvek sérelmével jár, hiszen hamis fordítás eredményeként benyújtott dokumentummal kívánta igazolni ajánlata érvényességét az eljárásban.A Kbt. 71. §-ának (8) bekezdése alapján a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:- nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével, és- annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára, vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja - a) és b) pontok.A hamis adatszolgáltatáshoz nem szükséges a szándékosság, akár gondatlanságból is megvalósulhat, melynek következménye három év kizárás a közbeszerzési piacról. Mivel mindez olyan hamis nyilatkozatnak minősül, mely fordítást maga az ajánlattevő készített, és mindez közvetlen hatással van az ajánlat értékelésére vonatkozó ajánlattevői döntésre, így az alábbi kizáró ok hatálya alá kerül az ajánlattevő. Ennek feltétele, hogy az összegezésben is kitérjen rá az ajánlatkérő, ellenkező esetben hamis adatszolgáltatás nélkül lesz az ajánlat érvénytelen.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontja szerint az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4536
3. találat: Hiánypótlási szabályok értelmezése
Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé - mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat -, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszból: […]2004/18 irányelv 51. cikke nem értelmezhető úgy, hogy az lehetővé teszi az ajánlatkérő hatóság számára az olyan mulasztások bármiféle orvoslásának megengedését, amely mulasztásoknak az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő kifejezett rendelkezések szerint az ajánlattevő kizárását kell eredményezniük (2014. november 6-i Cartiera dell'Adda ítélet, C 42/13, EU:C:2014:2345, 46. pont; 2016. november 10-i Ciclat ítélet, C 199/15, EU:C:2016:853, 30. pont)...50. Másodsorban, bár a 2004/17 irányelv nem tartalmaz a 2004/18 irányelv 51. cikkével egyenértékű rendelkezést, a Bíróság megállapította, hogy e két irányelvvel nem ellentétes az, hogy az ajánlattévő ajánlatára vonatkozó adatokat kijavíthassák vagy kiegészíthessék, amennyiben az nyilvánvalóan pontosítást igényel, vagy ha nyilvánvaló tárgyi tévedések kiküszöbölése érdekében ez szükséges, azonban bizonyos követelmények tiszteletben tartása mellett (2012. március 29-i SAG ELV Slovensko és társai ítélet, C 599/10, EU:C:2012:191, 40. pont; 2017. május 11-i Archus és Gama ítélet, C 131/16, EU:C:2017:358, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).51. A Bíróság ennek megfelelően megállapította, hogy a tájékoztatáskérés azonban nem pótolhatja a szerződési dokumentáció által megkövetelt hiányzó iratokat vagy információkat, mivel az ajánlatkérőnek szigorúan tartania kell magát azokhoz a feltételekhez, amelyeket saját maga határozott meg (lásd ebben az értelemben: 2013. október 10-i Manova ítélet, C 336/12, EU:C:2013:647, 40. pont; 2017. május 11-i Archus és Gama ítélet, C 131/16, EU:C:2017:358, 33. pont)52. Az ilyen felhívás ugyanis nem eredményezheti azt, hogy az érintett ajánlattevő valójában olyan ajánlatot tesz, amely újnak minősülhet (2012. március 29-i SAG ELV Slovensko és társai ítélet, C 599/10, EU:C:2012:191, 40. pont; 2017. május 11-i Archus és Gama ítélet, C 131/16, EU:C:2017:358, 31. pont)."A C-599/10. számú Slovensko-ügyben hasonló következtetésre jut az Európai Unió Bírósága:40. Mindazonáltal e 2. cikkel nem ellentétes különösen az, hogy rendkívüli esetekben az ajánlat adatait kijavíthassák vagy kiegészíthessék, például amennyiben azok nyilvánvalóan csak egyszerű pontosítást igényelnek, vagy ha nyilvánvaló tárgyi tévedések kiküszöbölése érdekében ez szükséges, feltéve, hogy e módosítás nem vezet arra, hogy valójában új ajánlatot tesznek.Az Archus és Gama ítélet C-131/16. 31. pontja is kifejezetten az új ajánlat tételét emeli ki, mint a legfontosabb korlátot, hivatkozva a Slovensko ítéletre, valamint a C-336/12. Manova ítéletre.A Manova ítélet C-336/12. 31. pontja ismétli a Slovensko ítélet 40. pontját az alábbiak szerint:31. Az egyenlő bánásmód elvével és az átláthatósági követelménnyel ellentétes valamely közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden tárgyalás, ami azt jelenti, hogy az ajánlat főszabály szerint nem módosítható, kezdeményezze azt akár az ajánlatkérő, akár az ajánlattevő (lásd ebben az értelemben a C 599/10. sz., SAG ELV Slovensko és társai ügyben 2012. március 29-én hozott ítélet 36. és 37. pontját).36. Ezenkívül e felhívás nem eredményezheti azt, hogy az érintett ajánlattevő valójában olyan ajánlatot tesz, amely újnak minősülhet (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott SAG ELV Slovensko és társai ügyben hozott ítélet 40. pontját).A fenti döntések arra hívják fel a figyelmet, hogy mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő felelőssége, hogy megfelelő hiánypótlás szülessen. Ajánlatkérő feladata, hogy a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdéseinek megfelelően kell az ajánlatokat elbírálnia. Ha annak ellenére bocsát ki hiánypótlási felhívást, hogy arra jogszerűen nem lenne lehetősége - hiszen úgy a benyújtott hiánypótlás mindenképpen megsérti a Kbt. fentiekben ismertetett, 71. §-ának (8) bekezdését -, akkor az ajánlatkérő követ el jogsértést.A Kbt. 69. §-ának (1)-(2) bekezdései a kérdéshez kapcsolódóan az alábbi előírásokat tartalmazzák:- az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4272
4. találat: Önkéntes hiánypótlás lehetősége
Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatában elfelejtette pontosan meghatározni a termék típusát, de lenyilatkozta, hogy vállalja az ajánlatkérő által előírt paraméterek teljesítését. Van-e lehetőség önkéntes hiánypótlás keretében benyújtani a hiányzó adatot? (Már volt egy hiánypótlási kör, de abban ez nem szerepelt, ugyanakkor a dokumentáció szerint meg kellett volna adni a hiányzó adatot.)
Részlet a válaszból: […]jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat - ideértve a 69. § (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is - módosítani és kiegészíteni is lehet.Az (5) bekezdés értelmében amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására - a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt - határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.A hiánypótlásnak azonban szigorú korlátja, hogy a beszerzés tárgyának jellemzőire vonatkozó, csak olyan nem jelentős egyedi részletkérdéssel kapcsolatos hiány pótolható, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy a sorrendet nem befolyásolja.A Kbt. 71. §-ának (8) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:- nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és- az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4045
5. találat: Kapacitást nyújtó személlyel kapcsolatos hiánypótlási felhívás jogszerűsége
Kérdés: Kisvállalkozásunk közbeszerzési pályázatot nyújtott be a közelmúltban, melyben nyilatkoztunk arról, hogy kapacitást nyújtó személyre (felelős műszaki vezető) fogunk a projekt megvalósítása során támaszkodni. Az ajánlatkérő a pályázat első szakaszában hiánypótlásra szólított fel minket, miszerint pótlólag meg kell küldenünk ennek a személynek ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját vagy közjegyzői tanúsítványt. A megbízási szerződéssel, magánszemélyként bevont egyéntől jogosan követeli meg az ajánlatkérő az aláírásmintát vagy a közjegyzői tanúsítványt? A felelős műszaki vezetőként közreműködő személyt, ha kapacitást nyújtó szervezetként támaszkodunk rá, nevesített alvállalkozóként is szerepeltetnünk kell pályázati anyagunkban, vagy elegendő 10 százalék alatti, nevesített alvállalkozóként megjelölnünk? Jogosan kér tőlünk szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást is tartalmazó okiratot az ajánlatkérő nevezett személyre vonatkozóan a pályázat ezen szakaszában?
Részlet a válaszból: […]nevesített alvállalkozói körbe sorolni.Érdemes megjegyezni, hogy a hatályos Kbt. már az összes ismert alvállalkozó nevesítését kötelezővé teszi, azaz a nevesítés már nem csak a 10 százalékot elérő mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozik.Függetlenül attól tehát, hogy ez a szervezet, személy alvállalkozó is lesz, az ajánlatban kapacitást biztosítóként kell feltüntetni, tehát mindenképpen nevesíteni kell. Ebben az esetben szakemberként vonható be az érintett, és előszerződést vagy szerződést az alábbi esetben kérhet az ajánlatkérő.A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3890
6. találat: Hiánypótlás alkalmasságot igazoló dokumentumok hiányos csatolása miatt
Kérdés: Helyesen rendeli-e el az ajánlatkérő a hiánypótlást abban az esetben, ha az igazolásra felkért ajánlattevő csatolja az alkalmassági követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak? Hiszen ha hiánypótlást rendel el, nem tud eleget tenni a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésében rögzített kötelezettségének. Jól látjuk?
Részlet a válaszból: […]általános értelemben van lehetőség a hiánypótlásra. A Kbt. 71. §-ának (2) bekezdése alapján a pótolandó hiányosságok megjelölése kötelező, mely a törvény 71. §-ának (3) bekezdése szerint csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. Esetünkben az igazolás benyújtása során az ajánlattevő hiányosan igazolta alkalmasságát, vagy a kizáró oki nyilatkozat tartalma nem teljes körű. Ebben az esetben azonos módon dönt a hiánypótlás elrendeléséről az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő hiányos igazolása vonatkozásában is. Erre utal a Kbt. 71. § (3) bekezdésének utolsó mondata, mely szerint a hiánypótlás során a 69. § (4)−(5) bekezdése szerinti dokumentumokat is lehet módosítani és kiegészíteni.A kérdéshez kapcsolódóan, a Kbt. 71. §-ának (1)−(3) bekezdései az alábbi előírásokat tartalmazzák:− az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni;− a hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat;−[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3880
7. találat: Hiánypótlás kizártsága
Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet a válaszból: […]hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható;- hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása: nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja;- a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha a hiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótoltatott szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását - Kbt. 71. §-ának (1)-(9) bekezdései.Az (1) bekezdés rögzíti, hogy a hiánypótlás célja egyrészt az ajánlatból vagy a részvételi jelentkezésből hiányzó igazolások pótlására vonatkozó lehetőség megadása az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező számára, másrészt, hogy abban az esetben, ha az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben olyan kijelentés, nyilatkozat vagy igazolás van, amely nem egyértelmű, akkor annak tartalmát is tisztázni lehessen.A fenti cél elérése érdekében rögzíti a (3) bekezdés, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben szereplő iratokat a hiánypótlás során kiegészíteni és módosítani is lehet. Ez a lehetőség vonatkozik a kizáró ok és alkalmasság igazolása során benyújtott iratokra is.A (4) és (6) bekezdésből állapítható meg, hogy a hiánypótlási felhívásban megjelölt hiányokat az ajánlatkérő által meghatározott hiánypótlási határidőben kell teljesíteni. Amennyiben az eljárásban újabb hiánypótlást rendel el az ajánlatkérő, mert újabb hiányt észlelt, a korábbi hiánypótlásban megjelölt hiányt a később hiánypótlásban már nem lehet teljesíteni, másképpen fogalmazva, a kért iratot, nyilatkozatot, igazolást a hiánypótlásra megállapított határidőben kell beadni, mert a határidő elmulasztása esetén, a késve benyújtott hiánypótlást az ajánlatkérő már nem veheti figyelembe az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés elbírálása során.A (6) bekezdés ezen túlmenően utal arra is, hogy az ajánlatkérő korlátozhatja az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező által bevonni tervezett új gazdasági szereplő tekintetében a hiánypótlás lehetőségét. Az ajánlatkérő ugyanis rendelkezhet úgy az ajánlati vagy a részvételi felhívásban, hogy ha a bevonni tervezett új gazdasági szereplő miatt válna szükségessé a hiánypótlás, akkor ezt egyáltalán nem, vagy csak az általa előre meghatározott korlátozással teszi lehetővé.A (8) bekezdés tartalma alapján az állapítható meg, hogy a teljes szakmai ajánlat (azaz a beszerzés tárgyára, valamint a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásokra tett ajánlat) nem pótolható. Annak csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hibája javítható vagy hiánya pótolható, amely egyes ajánlati elemeket érint, így például a beszerzés tárgyának jellemzőire, vagy az ajánlattevő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3827
8. találat: Hiánypótlás nemteljesítése
Kérdés: Mi a következménye az új Kbt. alapján annak, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást? Van-e különbség a megítélésben, ha olyan hiányt nem pótolunk, ami értékelési szempont volt?
Részlet a válaszból: […]bekezdés i) pontja, vagy az adott eljárásban felmerült magatartása alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került;- az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést;- egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;- az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező valamely adatot a 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak, és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja, vagy a 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő - a)-f) pontok.A rendelkezések közül a d), e) és f) pontokban foglaltak mutatnak összefüggést a hiánypótlással.A d) pont szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelenségéhez vezet, ha az érintett gazdasági szereplő "nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést". Ebben a körben tehát annak van jelentősége, hogy az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező az ajánlatkérő felhívására vagy általa kibocsátott hiánypótlásra sem igazolja, hogy alkalmas.Az e) pont szerinti érvénytelenné nyilvánítást is meg kell, hogy előzze az ajánlatkérő részéről a hiánypótlási felhívás kibocsátása, amelyben az érintett ajánlattevőt vagy részvételre jelentkező kell felhívni arra, hogy az előírt nyilatkozatokat, igazolásokat, egyéb iratokat nyújtsa be, vagy azok hibáját, hiányosságát megfelelően korrigálja, illetve pótolja.Az f) pont szerinti esetben az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező az üzleti titokká minősítés szabályait megsértve minősít valamely dokumentumot, iratot vagy az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés meghatározott részét üzleti titokká, amelynek "átminősítésére"[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3826
9. találat: Kimentés a közbeszerzésben
Kérdés: Hogyan alkalmazható a kimentés [új Kbt. 25. §-ának (8) bekezdése] intézménye?
Részlet a válaszból: […]divíziói szoros kapcsolatban állnak az ajánlatkérővel, ugyanakkor saját függetlensége igazolásával, bizonyításával egyértelművé teheti, hogy független jogi személyként jogszerűen tehet ajánlatot az eljárásban.A hivatkozott 25. § (8) bekezdésének szabálya a következő. Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárásból e § alapján csak akkor zárható ki, ha közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható. A kizárást megelőzően az ajánlatkérő - hiánypótlás vagy felvilágosításkérés útján - köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa. Az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3797
10. találat: Egységár megajánlásának követelményei
Kérdés: A dokumentációban az az ajánlatkérői tájékoztatás szerepel, hogy a felolvasólapon és a költségkalkulációban az egységár vonatkozásában két tizedesjegyig terjedhet a megajánlás, és kizárólag pozitív számot lehet megajánlani. Ha a megajánlás attól eltér, akkor az ajánlat érvénytelen. Automatikus az érvénytelenség, vagy hiánypótolható a hiba? Ilyenkor célszerű e körben kiegészítő tájékoztatást kérni?
Részlet a válaszból: […]részösszegét és az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.A hatályos jogszabály 71. § (8) bekezdésének a) pontja értelmében a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével, és b) az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára, vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható, vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.Mivel vitakérdés lehet az, hogy számítási hibaként értelmezhető-e a rossz kerekítés, ezért a kerekítés szabályainak megfelelő felolvasólap benyújtása a legfontosabb, minden más, a költségvetésben történő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3745
| 1 - 10 | 11 - 17 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést