648 cikk rendezése:
31. cikk / 648 Színlelt ajánlattétel
Kérdés: Mennyiben tilos az ajánlattevőnek egy egyszerű hiánypótlás során hibát véteni? Mennyiben minősül mindez színlelt ajánlattételnek?
32. cikk / 648 Üzleti titok indokolásának hiánypótlása
Kérdés: Ajánlatkérőként nemzeti eljárást bonyolítunk le árubeszerzésre. Az egyik ajánlatban üzleti titok szerepel. Az ajánlattevő csatolta az ajánlatban az üzleti titokká nyilvánítás indokolását, azonban véleményünk szerint az nem meggyőző. Ajánlatkérőként kötelesek vagyunk további indokolást kérni? Ha igen, hány alkalommal? Lehetőségünk van kiegészítő indokolásokat is bekérni, mint az alacsony ár indokolásánál?
33. cikk / 648 Aláírási címpéldány
Kérdés: Ajánlatkérőként a közbeszerzési dokumentumokban előírtuk az aláírási címpéldány csatolásának kötelezettségét. Az egyik ajánlatban az ajánlattevő nem csatolta azt, ugyanakkor az ajánlat nem tartalmazott egyetlen olyan nyilatkozatot sem, amelyen aláírásnak kellett volna szerepelnie. Ajánlatkérőként helyesen járunk el, ha hiánypótlási felhívásban felszólítjuk az ajánlattevőt az aláírási címpéldány csatolására?
34. cikk / 648 Kiegészítő árindoklás-kérés lehetősége
Kérdés: Az ajánlattevő az árindoklás-kérésre benyújtott válaszában nem igazolta az ajánlatkérő által megjelölt valamennyi költséget (például: nem tüntette fel a bérköltségeket, nem adta meg a szakember óradíját). Ebben az esetben az ajánlatkérőnek van lehetősége arra, hogy kiegészítő árindokolás-kérés keretében ugyanezen tételek, költségek igazolására hívja fel az ajánlattevőt, vagy ez is már kvázi kétszeres hiánypótlásnak minősülne?
35. cikk / 648 Ár nélküli vagy nulla értékű ajánlat kezelése
Kérdés: Ha az ajánlattevő nem ad meg árat, vagy nulla árat ad meg, nem kerül-e előnybe? Hiszen az az ajánlattevő valamennyi beadott ajánlatban szereplő árat lát, de az ő ára vélhetően csak az ajánlatból derül ki.
36. cikk / 648 Ajánlati kötöttség a hiánypótlás függvényében
Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?
37. cikk / 648 Ajánlattal benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos hiánypótlási felhívás jogszerűsége
Kérdés: Az ajánlatkérő olyan dokumentumokkal kapcsolatban kér hiánypótlást, amelyeket még az ajánlattal kellett vagy kellett volna benyújtani. Ilyenek: szakemberek önéletrajza, szakemberek rendelkezésre állási nyilatkozata, összeférhetetlenségi nyilatkozatok, értékelési részszempontra megnevezett szakemberekről szóló nyilatkozat. Megteheti-e jogszerűen az ajánlatkérő, hogy az ajánlatok bírálatának elvégzése és az ajánlatok értékelése, valamint az utólagos igazolások hiánypótlása után hiánypótlásokat kér be az ajánlatokban benyújtott dokumentumokkal kapcsolatban?
38. cikk / 648 Közbeszerzési dokumentumok aláírásának módja
Kérdés: Az ajánlatkérő kifogásolta, hogy a referenciaigazolás nem azonosítja az aláírót, csak a neve ismerhető meg egy céges levélpapíron. Azt a megoldást találtuk, hogy az eredeti referenciaigazolást elektronikus aláírásával hitelesítette az aláíró, aki egy középvezető. A digitális aláíráson a cég és az aláíró beosztása is azonosítható. Elegendő-e mindez, vagy teljesen új referenciaigazolást kell benyújtanunk?
39. cikk / 648 Tényleges tulajdonosi nyilatkozat megfelelősége
Kérdés: Az ajánlatkérő nem érti, hogy miért soroltunk fel a hiánypótlás III. pontjában több tulajdonost, mint amennyi a cégkivonatban szerepel. Ebben az esetben nyújtsunk be egy nyilatkozatot, ahol kifejtjük a tulajdonosi viszonyokat, hivatkozva a Kbt. megfelelő pontjára?
40. cikk / 648 Hiánypótlás és felhívás teljesítése az EKR-ben egy dokumentumban
Kérdés: Az ajánlatkérő követhetetlenül ír ki hiánypótlásokat, és végül össze is keveri azokat a 69. § (4) szerinti felhívással. Van-e arra lehetőség, hogy ezekre a választ egy darab eljárási cselekménnyel adjuk be, és ne kelljen többet megnyitni az EKR-ben?
