665 cikk rendezése:
501. cikk / 665 Fedlap eltérése a benyújtott ajánlati példányokon
Kérdés: Az ajánlattétel során az eredeti anyagban számos olyan eredeti okmány szerepelt (közjegyzői cégkivonat, OFI-anyag pecséttel, lefűzve stb.), ami megakadályozta a spirálos lefűzést. Hőkezeléssel akartuk beköttetni (a másolat így készült el), viszont az eredetit nem lehetett így a fenti okok miatt. Így végül fémsínbe kellett tenni, fekete fedlappal. A másolat hőkezeléssel készült, átlátszó fedlappal. Természetesen a fedlapot és a lefűzést leszámítva, a pályázatok teljesen azonos tartalommal bírnak, megjelölve rajta, hogy melyik a másolat és melyik az eredeti példány. Ugye ezért nem lehet érvénytelen a pályázat, hiszen mind a két példány megbonthatatlan kötéssel van, roncsolásmentes, csak éppen más eljárással készült el a kötés, illetőleg a felső borítólap az egyiknél teljesen fekete, a másiknál átlátszó? (Hiánypótlás van.)
502. cikk / 665 Ellentmondás hiánypótlást biztosító rendelkezések között
Kérdés: Az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított, de a kiírás szerint nyertesség esetén, ha a kizáró okokról szóló igazolásokat az ajánlattevő nem megfelelő formában nyújtotta be, már nem ad lehetőséget hiánypótlásra. Nem ellentétes a kiírásnak ez a két része egymással?
503. cikk / 665 Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
504. cikk / 665 Új kizáró okok hatálya
Kérdés: Az új kizáró oki szabályok hatálybalépése hogyan értelmezhető?
505. cikk / 665 Határidők meghatározása a Kbt.-ben
Kérdés: Nem lenne célszerű, ha a Kbt. a határidőket munkanapban és nem naptári napban határozná meg? Gondolunk itt különösen a kiegészítő tájékoztatásra, amikor is például a hat napból egy péntek délután, kettő hétvége, és a kiegészítő tájékoztatás olyan tartalmú, hogy három nap alatt gyakorlatilag megoldhatatlan a válasz megfelelő benyújtása. Hiánypótlásánál hasonló a helyzet.
506. cikk / 665 Elektronikus igazolások problémái
Kérdés: Elektronikus úton kaptuk meg az APEH és a VPOP együttes adóigazolását közbeszerzési pályázat benyújtása céljából. A dokumentumot az APEH elektronikus aláírással látta el. Az ajánlatkérő hiánypótlásban kérte ezen igazolás beadását eredetiben vagy közjegyző által hitelesítve, azaz ezen igazolás ilyen formában nem került elfogadásra. Újabb adóigazolást közjegyzőnél szerettük volna hitelesíteni, de nem fogadta el azzal, hogy ez nem számít eredetinek. Kérdésünk, hogy jogosan járt-e el az ajánlatkérő és a közjegyző?
507. cikk / 665 Jogszabályba ütköző iratcsatolás iránti igény
Kérdés: Mit lehet tenni az ellen, hogy az ajánlatkérők cégkivonat csatolását kérjék a jogszabály rendelkezése ellenére? (Az említett gyakorlat általános.)
508. cikk / 665 Szakmai gyakorlat igazolása
Kérdés: Az ajánlatkérő hiánypótlást kér, mivel a műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolása körében az önéletrajzból nem állapítható meg az előírt minőségbiztosításban, minőségirányításban szerzett legalább két év szakmai gyakorlat megléte. Az önéletrajz tartalmazza, hogy az azzal érintett személy 2000-től cégünknél minőségbiztosítási vezetőként dolgozik. Ezenkívül az állás ismertetése keretében tartalmazza, hogy feladata a cég irányítási rendszereinek (MIR-KIR-MEBIR) vezetése, belső auditok készítése. Mivel kellene kiegészíteni az önéletrajzot, hogy egyértelmű legyen a szakmai gyakorlat megléte? Lehet-e az ajánlatkérőnek hivatalosan kérdést feltenni erre vonatkozóan hiánypótlás beadása előtt?
509. cikk / 665 Eljárás "formális" ajánlattétel esetén
Kérdés: Minek minősül, ha egy ajánlattevő csupán egy olyan egyoldalas iratot nyújt be ajánlatként, amelyben azt nyilatkozza, hogy majd ad ajánlatot, de most nem tud? "Ajánlatát" befogadták, hiszen a boríték formailag rendben volt. Ezzel a lépéssel lehetőséget kap az ajánlattevő arra, hogy a többi ajánlattevő nyilatkozatait, főbb műszaki adatokat és ajánlati árait megtudja, ő viszont a saját ajánlatát ténylegesen nem nyújtotta be. A kiírók nem utasítják el ezt a fajta "ajánlatot", sőt, olyan eset is volt, amikor lehetőséget adtak a hiánypótlásra, és megküldték a részére a többi ajánlattevővel folytatott összes levelezést is. Jogszerű ez?
510. cikk / 665 Kizáró okok igazolására vonatkozó tanácsi útmutató
Kérdés: Mikorra várható, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiadja a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdésében jelzett útmutatót a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról? Ha már kiadta, hol található, és melyek a legfontosabb elemei?
