701 talált cikk a hiánypótlás kifejezésre

Kérdés: Pótolható-e az ajánlatnak az a hiányossága, hibája – feltéve, hogy a hiánypótlás lehetőségét biztosítja az ajánlatkérő –, ha az ajánlattevő – a kiírásban foglaltak ellenére – nem írta alá az ajánlat valamennyi oldalát, illetve oldalszámozás helyett lapszámozással adta be ajánlatát?

Kérdés: Tekintve, hogy az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást, ezért kérdéseket tettünk fel. Az egyik arra vonatkozott, hogy hasonlóan ahhoz, ahogyan nyilatkozunk (egyszerű nyilatkozatban – kettő igazgatósági tag, azaz cégjegyzésre jogosult aláírásával) alvállalkozók igénybevételével kapcsolatban, elegendő-e a többi ajánlattevői nyilatkozatunkat is egyszerű nyilatkozati formában megtenni (azaz nem közjegyző előtt)? Erre az a választ jött, hogy ahol egyszerű nyilatkozatot írnak elő, ott elegendő, más esetekben nem. Ebből az következik akkor, hogy minden egyes pályázathoz csatolandó nyilatkozatunkat közjegyző előtt kell megtenni?

Kérdés: Hiánypótlásra szólították fel a céget, és nem jutunk dűlőre az alábbi kérdésekben: Az egyik, hogy milyen esetben kell a Bányászati Hivatal igazolása? Nekünk a főtevékenységünk ingatlanüzemeltetés, de a tevékenységi körünkben szerepel a TEÁOR 4521 megjelölésű, épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése megnevezésű tevékenység. Mi az érintett projektben 10 százalék feletti alvállalkozóként (PPP-konstrukció) üzemeltetési tevékenységet látnánk el. Eddig egyetlenegy közbeszerzési pályázat során nem adtunk be bányászati hivatali igazolást, hiszen mi üzemeltetéssel foglalkozó cég vagyunk. Ezek szerint, ha benne van a tevékenységi körünkben az említett tevékenység, akkor minden esetben kell az MBH igazolása?

Kérdés: A hiánypótlási határidő meghosszabbítható-e az ajánlatkérő által, az eredeti határidő lejárta előtt?

Kérdés: Abban az esetben, ha egy eljárásban a teljes körű hiánypótlás engedélyezett, de a kiíró nem szólít fel hiánypótlásra, én azonban mégis – önkéntesen – "hiánypótolom" az általam felfedezett hiányosságot az eredményhirdetés előtt, megteheti-e a kiíró, hogy nem veszi figyelembe a beadott pótlást, és úgy értékel? Ezzel támadható-e az eljárás a Közbeszerzések Tanácsánál, vagy ezt a nélkül is vizsgálják, hivatalból?

Kérdés: Az ajánlatkérő eljárásában több alkalommal hiánypótlást rendelt el úgy, hogy azonos, korábban már hiányként megjelölt kérdésben hívta fel az ajánlattevőket hiánypótlásra. Megteheti-e (megtehette-e) ezt a közbeszerzési törvény szerint, vagy eljárása jogszabályba ütköző?

Kérdés: Kizáró okok fenn nem állását igazoló hatósági igazolást kiadó hatóságot kötelezi-e valami az igazolás kiadásának határidejére? Például az OMMF a honlapján 8 naptári napban határozza meg az igazolás kiadásának határidejét. Ehhez képest az igazolás 21 napra érkezik meg, aminek következménye az ajánlat érvénytelensége. Hiánypótlásra nincs mód. Van-e jogorvoslatra, esetleg kártérítésre lehetőség ilyen esetben? A konkrét eset: kilenc ajánlat érkezett, öt a fentiek miatt érvénytelen (ebből kettő ajánlat jobb, mint a győztes). Mind az öt esetben az OMMF igazolása hiányzik. Mi a teendő? A hatóság felelősségre vonható-e?

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. 83. §-ának (5) bekezdése, miszerint "korábbi hiány nem pótolható"? Azt jelenti-e, hogy ugyanazzal a dokumentummal kapcsolatban felléphetnek még másfajta hiányosságok, és ezeket lehet pótolni, vagy ugyanazzal a dokumentummal kapcsolatban semmilyen más hiba nem pótoltatható? Például pótoltathatja-e az ajánlatkérő a közjegyzői hitelesítést, de ha a hiánypótlás keretében benyújtott dokumentum szövegezése – például elírás miatt – rossz, akkor pótoltatható-e ez még egyszer vagy sem?

Kérdés: Feltételezzük, hogy ha az ajánlattevő szeretne mintapéldányt az ajánlathoz bekérni, akkor ezt kétféleképpen írhatja elő: előírhatja alkalmassági feltételként, és előírhatja az egyéb információk között, ahol ez lehet egy érvénytelenségi ok. Problémám az, hogy tegyük fel, ezek burkolóanyagok, hogyha az alkalmassági feltételek között írom elő, akkor elvileg más a következménye a hiánypótlás szempontjából, mintha mondjuk érvénytelenségi vagy érvényességi okként az egyéb információk között. Erre tudnának valami tanácsot adni?

Kérdés: A Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek rendelkeznie kell arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e vagy sem. A Kbt. 83. §-ának (2) bekezdése rendelkezik – amennyiben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított – a hiánypótlás feltételeiről, illetve a "hiánypótolható" dokumentumokról. A Kbt. 83. §-ának (7) bekezdése viszont akként szól, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlás során – egyebek mellett – a 66. § (2) bekezdés vagy a 67. § (4) bekezdés szerinti "más szervezet" megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki ajánlatát. Fentiek alapján helyes-e az a jogértelmezés, miszerint a "más szervezet"-tel kapcsolatosan hiánypótlás nem rendelhető el, az ajánlattevő azokat nem pótolhatja még teljes körű hiánypótlás esetén sem?