Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben

Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...nem tartozik a Kbt. 71. § (9) bekezdésében szabályozott körbe, ennélfogva a hiány pótolható."A döntés során rendkívül fontos jogértelmezési kérdést tisztázott a Közbeszerzési Döntőbizottság, melynek eredményeként az alá nem írt dokumentumok EKR-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Kapacitást nyújtó szervezet/személy és alvállalkozó regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Megkövetelheti-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlatban megjelölt kapacitást nyújtó szervezet/személy és a teljesítés során igénybe venni kívánt alvállalkozó regisztrálva legyen az EKR-ben annak ellenére, hogy a rendszer lehetőséget ad arra kapacitást nyújtó természetes személy, valamint alvállalkozó esetében, hogy regisztráció nélkül vigyük fel az ajánlatadáshoz szükséges adatait?
Részlet a válaszából: […] ...regisztrációja nélkül is, mely véleményünk szerint továbbra is a 10. § (1) bekezdésébe fog ütközni. Álláspontunk szerint a jogértelmezési kérdés valójában az, hogy az EKR-ben a gazdasági szereplő rögzítése során elektronikus űrlapot tölt-e ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Közbenső döntés "kezelése"

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésére felhívó közbenső döntést ki kell küldeni? Ha igen, akkor az ellen már lehet eljárást kezdeményezni, hogy az ajánlattevő ne csússzon le róla, hiszen az összegezés sokkal később is lehet? Abban az ajánlatkérő csak megismétli a közbenső döntés eredményét?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlattevő ismerje az eljárás valódi eredményét, szükséges, hogy a végleges összegezés rendelkezésre álljon. Az egységes jogértelmezés érdekében teszi egyértelművé a Kbt. 148. §-ának (6) bekezdésében a jogalkotó, hogy az ajánlatkérő 69....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az irányelvi szabályok igen szűkszavúan fogalmaznak, valójában ezek a döntések azok, melyek hatást gyakorolnak az európai jogértelmezésre is. A legfontosabb döntések közül irányadó a C-523/16. és C-536/16. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet, melyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban milyen módon kell bevonni a kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...kellett-e vonnia, vagy bevonását jogszerűen mellőzte.Határozatában a Döntőbizottság egyértelműen rögzíti, "hogy nem elfogadható azon jogértelmezés, mely szerint a keretmegállapodásos eljárás második részében kötött esetlegesen több szerződés teljesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Referenciaérték előírhatóságának tilalma

Kérdés: Miért nem írhatja elő a referencia értékét az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...összegű, a beszerzés tárgya szerinti árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.A fenti korlátozás nem irányelvi előírás, a hazai jogértelmezés eredménye, hogy a referencia értéke csak kivételes esetben írható elő, és tehető szükségessé a referencialevélben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Kötbér alkalmazása mint értékelési szempont

Kérdés: EU-s forrás esetében mindig kifogásolja a közreműködő szervezet, hogy a kötbér értékelési szempontként semmilyen mértékig nem alkalmazható. Volt hirdetményünk, ahol a hirdetmény-ellenőrzés sem engedte. Van azonban egy eljárás, ahol nincs EU-s forrás, és minden további nélkül maradhatott a kötbér az ár mellett mint minőségi értékelési szempont. Abban az esetben, ha eredményes lesz az eljárás, és sor kerül szerződéskötésre, a fentiek miatt megtámadható lesz?
Részlet a válaszából: […] ...kérdései miatt akkor sem, ha esetleg a DB kiterjesztené a vizsgálat tárgyát, és kimondaná, hogy az értékelési szempont hibás jogértelmezésen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Közbeszerzési Hatóság állásfoglalása egyedi ügyekben

Kérdés: Kérhető-e a Közbeszerzési Hatóságtól egyedi ügyben állásfoglalás? Ha igen, ki kérheti azt, és hol használható fel az állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérők segítése érdekében, a közbeszerzési eljárások elő­készítése és lebonyolítása során – elvi jelentőségű jogértelmezési kérdésekben a közbeszerzésekért felelős miniszterrel szükség szerint egyeztetve – állásfoglalásokat ad ki. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Részletesárajánlat-meghatározás értelmezése hiánypótlásnál

Kérdés: A hiánypótlás szabályainál a 71. § (8) bekezdésének b) pontjában, a zárójelben lévő "részletes­árajánlat"-meghatározás mit takar? Értelmezhető árubeszerzésre vagy szolgáltatásmegrendelésre is?
Részlet a válaszából: […] ...árakat tartalmazó melléklet valamely tétele és egységára is pótolható. A hivatkozott rendelkezésben szereplő átalánydíj a hazai jogértelmezésben jellemzően a vállalkozói díj egyösszegű formájának tekinthető. A b) pont azonban nem tesz különbséget az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződéses partnerek azonosságára, a szerződések tartalmára. A KH útmutatója tehát felfogásában liberális, és segíti az egységes jogértelmezés kialakulását, de az ajánlatkérők által vállalt kockázat csökkentése érdekében az ún. kisegítő szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.
1
2
3
4
6