Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben

Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerint nem szükségszerűtlen a Kbt. 45. § (2) bekezdésének előírása, az következik a fenti irányelvi szabályból. Erre a jogértelmezésre erősít rá a korábbi irányelvi környezetben született T-339/10, T-532/10 egyesített ügy, ahol szintén utal...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. június 17.

Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...mert a katalógusnak minden esetben eljáráshoz kell kötődnie, ezért magának a módszernek a többes megjelenés tilalmával kapcsolatos jogértelmezéséről nem beszélhetünk, hiszen a többes megjelenés egy adott eljáráshoz kötődik. Valóban szükséges a jogszabály...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. március 4.

Ajánlattétel egyedüli ajánlattevőként konzorciumi indulást követően

Kérdés: Annak ellenére, hogy az előzményi eljárásban konzorciumként tett ajánlatot egy ajánlattevő, a hirdetmény nélküli eljárásban egyedüli ajánlattevőként jelent meg. Ez jogszerű?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...gazdasági szereplő is választhatja a közös ajánlattételt az érvényes és sikeres ajánlattétel érdekében. A jogorvoslati fórum jogértelmezése alapján a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. augusztus 7.

Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben

Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem tartozik a Kbt. 71. § (9) bekezdésében szabályozott körbe, ennélfogva a hiány pótolható."A döntés során rendkívül fontos jogértelmezési kérdést tisztázott a Közbeszerzési Döntőbizottság, melynek eredményeként az alá nem írt dokumentumok EKR-ben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 19.
Kapcsolódó címkék:    

Kapacitást nyújtó szervezet/személy és alvállalkozó regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Megkövetelheti-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlatban megjelölt kapacitást nyújtó szervezet/személy és a teljesítés során igénybe venni kívánt alvállalkozó regisztrálva legyen az EKR-ben annak ellenére, hogy a rendszer lehetőséget ad arra kapacitást nyújtó természetes személy, valamint alvállalkozó esetében, hogy regisztráció nélkül vigyük fel az ajánlatadáshoz szükséges adatait?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...regisztrációja nélkül is, mely véleményünk szerint továbbra is a 10. § (1) bekezdésébe fog ütközni. Álláspontunk szerint a jogértelmezési kérdés valójában az, hogy az EKR-ben a gazdasági szereplő rögzítése során elektronikus űrlapot tölt-e ki...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. március 6.

Közbenső döntés "kezelése"

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésére felhívó közbenső döntést ki kell küldeni? Ha igen, akkor az ellen már lehet eljárást kezdeményezni, hogy az ajánlattevő ne csússzon le róla, hiszen az összegezés sokkal később is lehet? Abban az ajánlatkérő csak megismétli a közbenső döntés eredményét?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy az ajánlattevő ismerje az eljárás valódi eredményét, szükséges, hogy a végleges összegezés rendelkezésre álljon. Az egységes jogértelmezés érdekében teszi egyértelművé a Kbt. 148. §-ának (6) bekezdésében a jogalkotó, hogy az ajánlatkérő 69....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. december 12.
Kapcsolódó címke:

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...arra, hogy az irányelvi szabályok igen szűkszavúan fogalmaznak, valójában ezek a döntések azok, melyek hatást gyakorolnak az európai jogértelmezésre is. A legfontosabb döntések közül irányadó a C-523/16. és C-536/16. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet, melyet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. november 7.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban milyen módon kell bevonni a kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kellett-e vonnia, vagy bevonását jogszerűen mellőzte.Határozatában a Döntőbizottság egyértelműen rögzíti, "hogy nem elfogadható azon jogértelmezés, mely szerint a keretmegállapodásos eljárás második részében kötött esetlegesen több szerződés teljesítése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. július 18.

Referenciaérték előírhatóságának tilalma

Kérdés: Miért nem írhatja elő a referencia értékét az ajánlatkérő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...összegű, a beszerzés tárgya szerinti árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.A fenti korlátozás nem irányelvi előírás, a hazai jogértelmezés eredménye, hogy a referencia értéke csak kivételes esetben írható elő, és tehető szükségessé a referencialevélben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 9.
Kapcsolódó címke:

Kötbér alkalmazása mint értékelési szempont

Kérdés: EU-s forrás esetében mindig kifogásolja a közreműködő szervezet, hogy a kötbér értékelési szempontként semmilyen mértékig nem alkalmazható. Volt hirdetményünk, ahol a hirdetmény-ellenőrzés sem engedte. Van azonban egy eljárás, ahol nincs EU-s forrás, és minden további nélkül maradhatott a kötbér az ár mellett mint minőségi értékelési szempont. Abban az esetben, ha eredményes lesz az eljárás, és sor kerül szerződéskötésre, a fentiek miatt megtámadható lesz?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérdései miatt akkor sem, ha esetleg a DB kiterjesztené a vizsgálat tárgyát, és kimondaná, hogy az értékelési szempont hibás jogértelmezésen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. december 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
4
…
6