Közjogi szervezeti státusz autonóm szervezet esetében

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bek. e) pontjával kapcsolatban megjelent elnöki tájékoztatót elolvasva szeretném kérni segítségüket a jogértelmezésben. A tájékoztató a finanszírozás követelménnyel kapcsolatban a következőt rögzíti: „A közjogi szervezet fogalmi elemét képező finanszírozási kapcsolat tehát nem foglal magában minden állami pénzjuttatást, csak azokat, amelyek függőségi kapcsolatot eredményeznek vagy megerősítik azt.” A finanszírozási kritérium megvalósul-e, és létrejön-e az ajánlatkérői minőség – feltételezve, hogy a többi e) pontos kritériumnak megfelel – a szervezet tekintetében abban az esetben, ha a szervezet a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot, viszont intézményi autonómiával rendelkezik? A gondolat alapja az, hogy megalapozhatja-e az Országgyűlés döntésén alapuló finanszírozás az ajánlatkérői minőséget akkor, ha az intézményi autonómiára tekintettel függőségi kapcsolat nem jön létre?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az alábbi közjogi szervezeti definícióból a válaszban érintett legfontosabb rész került kiemelésre:„5. § (1) e) az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Névjegyzéki követelmény közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Egy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban szeretnénk indulni, melyet még 2025-ben írtak ki, ahol az ajánlatkérő szakmai alkalmassági követelményként előírta az építőipari kivitelezési névjegyzékben szereplést. Konzorciumi ajánlattétel esetén minden tagnak szerepelnie kell a névjegyzékben? Hatással van-e a jogértelmezésre a 2026-os jogszabályváltozás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 65. § (1) bekezdése alapján az alkalmassági követelmények között műszaki és szakmai alkalmassági követelmények írhatóak elő [Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pont], illetve, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 14.

Közbeszerzési szerződés tartalma

Kérdés: Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Egy észszerű mértékben tájékozott ajánlattevőt feltételezve tehát a Ptk. általános szabályainak ismerete elvárható, ha azonban olyan jogértelmezési kérdés merül fel, mely önmaga is véleményes az adott tagállamban, úgy az ajánlatkérő által elfogadott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 8.

Keretszerződésben alvállalkozó bevonása

Kérdés: Keretszerződés megkötésére irányuló eljárásban ajánlattevőként veszünk részt. A keretszerződés 4 éves időtartama, valamint a jellege miatt ugyanakkor nem látjuk előre, hogy milyen esetekben és milyen mértékben kell majd alvállalkozót bevonnunk. Az ajánlatkérő azonban a szerződés megkötésekor elvárja az alvállalkozók megnevezését és a teljesítési arány megadását. Hogyan oldható fel ez a helyzet?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a Kbt. alábbi 138. § (3) bekezdését kell alkalmazni. Ezek a rendelkezések 2024. április 1-jén megváltoztak, ezért kikristályosodott jogértelmezés ezzel kapcsolatosan még nincs."138. § (3) ... A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. május 8.

Nyilatkozat változásbejegyzésről

Kérdés: Ajánlatkérőként felmerült bennünk, hogy a közbeszerzési eljárásban megnevezett alvállalkozótól, illetve kapacitást biztosító szervezettől nem szükséges nyilatkozatot kérni a folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásról?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vonatkozóan írja elő a folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásra vonatkozó nyilatkozatot, ezért jelenleg az az elfogadottabb jogértelmezés, miszerint az alvállalkozóra és a kapacitást biztosító szervezetre az ajánlattevő, illetve a részvételre jelentkező...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. február 7.

FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény hatálya alá.Ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy jelenleg vannak jogértelmezési nehézségek, így néhány kérdés még tisztázásra vár. Ilyen például a képviseleti jog gyakorlása a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. december 13.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződéskötési feltétel alkalmazása

Kérdés: Az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként elő volt írva a nyertes ajánlattevő számára ISO 14001 tanúsítvánnyal (vagy azokkal egyenértékű intézkedések leírásával) való rendelkezés. A szerződéskötés előkészítése során az ajánlattevő alvállalkozója azt ígéri előszerződés alapján, hogy biztosítja a nyertes ajánlattevő részére a felhívásban előírt irányítási rendszerek működtetését az ajánlatkérővel kötött vállalkozási szerződés időtartama alatt, és a létező rendszerre tanúsítványt is benyújt. Megköthető-e a szerződés?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szabályozás hányában nincs kizárva, hogy alvállalkozó biztosítsa azt. Amennyiben ezt az ajánlatkérő elfogadja, úgy ez az ajánlatkérő jogértelmezése. Ha azonban az ajánlatkérő, aki eleve előírja az eljárást megindító felhívásban, hogy csak az ajánlattevő felelhet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. október 11.

Sikerdíjas szerződés keretmegállapodás esetében

Kérdés: Véleményük szerint központi beszerzővel megkötött keretmegállapodás vonatkozásában van-e lehetőség arra, hogy egy forrás megrendelő általi elnyeréséhez kötötten beálló fizetési kötelezettséggel, tulajdonképpen sikerdíjas szerződés megkötésére irányuló verseny-újranyitásos eljárást folytasson le az ajánlatkérő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a feltételes szerződés keretében valósítható meg, a sikerdíjas megoldás véleményünk szerint megfogalmazásában eltérő, ugyanakkor jogértelmezési szempontból azonos, amennyiben egy olyan keretmegállapodás alapján kíván az ajánlatkérő eljárni, melynek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. február 8.

Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tehát a kérdés szerinti esetben is megszűnt, így a kizáró ok fennállta korántsem magától értetődő, sőt, reálisabbnak tűnik az a jogértelmezés, hogy egyáltalán nem is áll fenn kizáró ok ezen az alapon, feltéve, hogy a költségvetési csalás miatt elítélt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. október 12.

Eljárás ismételt iratbetekintési kérelem esetén

Kérdés: Lehet-e a Kbt. 45. § (1) bekezdésére figyelemmel ismételt iratbetekintéssel élni abban az esetben, ha a kérelmező az összegzés megküldését követően egyszer már betekintett az iratokba a nyertes ajánlattevő árindokolása kapcsán, ezután pedig előzetes vitarendezési kérelemmel élt, melynek hatására az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében kiegészítő árindoklást kért a nyertes ajánlattevőtől? Jogszerű-e ilyen esetben az iratbetekintési kérelem ajánlatkérő általi elutasítása?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Alaptörvény hivatkozott cikkéhez fűzött indokolás szerint "Az Alaptörvény 28. cikke a bíróságok és közvetetten más közhatalmi szervek jogértelmezésére irányadó szabály, amely a jogszabályok értelmezésével kapcsolatosan ad eligazítást, iránymutatást". Egyébként maga...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. július 13.
1
2
3
…
6