Műszaki alkalmasság – technológia átadása nyertesség esetén

Kérdés: Kötelezhet-e minket az ajánlatkérő arra, hogy egy általunk kifejlesztett technológiát, illetve annak leírását bocsássuk a rendelkezésére nyertességünk esetén?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek lehetősége van az eljárást megindító felhívásában és szerződésében feltételeket szabni annak érdekében, hogy a teljesítés megfelelő tartalmú és színvonalú legyen. Amennyiben ezeket a feltételeket az ajánlattevő elfogadja, vélhetően az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Eredménytelen eljárás az ajánlatkérő jogsértése esetén

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 76. § (1) bekezdésének e) pontja – mint az eljárást eredménytelenné tevő lehetőség – nem alkalmazható, ha a jogsértést nem az ajánlattevői magatartás idézte elő, hanem az ajánlatkérő azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatást csak az ajánlattevőnek küldte meg?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. eredménytelenségi okai – 76. § (1) bekezdés a)-f) pontok – elsősorban az ajánlattevők aktív vagy nem aktív magatartására, mint eredménytelenségi okra vonatkoznak. Kivétel ebből a g) pont, mely eredménytelenné nyilvánítás a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Szerződéskötési időpont meghatározásának szempontjai

Kérdés: A szerződéskötés időpontjának van felső korlátja is? Mennyivel lehet az időpont későbbi, mint az összegezés kiküldése, a nyertes kihirdetése? A felhívásban rögzíthetek ehhez képest akár egy fél évvel későbbi konkrét szerződéskötési dátumot is?
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötés főszabályként az összegezés megküldését követő 11. napon lehetséges. A szerződéskötés végső időpontját pedig szintén a 124. §-ban határozza meg áttételesen. Az (5) bekezdésben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttségének meghosszabbodása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Termékminta megőrzésének kötelezettsége

Kérdés: A termékmintákat meddig kötelező megőrizni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az irat fogalmát nem definiálja. Az írásbeliség értelmezése során szavakból vagy számjegyekből álló kifejezésként értelmezi az alábbiak szerint."Írásbeli" vagy "írásban": a közbeszerzési eljárás során tett nyilatkozatok, illetve eljárási cselekmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Keretszerződés időtartamának meghosszabbítása

Kérdés: Meghosszabbítható-e új eljárás kiírása nélkül a keretszerződés időtartama?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a keretszerződés nyílt, meghívásos, tárgyalásos vagy versenypárbeszéd eljárás lefolytatásával valósult meg, akkor a meghosszabbításra a szerint van lehetőség, ahogyan az ajánlatkérő azt az eredeti szerződésben lehetővé tette. Minden esetben irányadó, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Ismétlődő igazoláskérés a szerződéses időtartam alatt

Kérdés: A többéves keretszerződés időtartama alatt van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy fél­évente felhívjon a kizáró okok igazolására? És kérhet-e évente átláthatósági nyilatkozatot? Továbbá, a szerződéskötéskor kérheti-e ismételten a kizáró okok igazolását? Mit tegyünk, ha ez utóbbi esetben nem köti meg a szerződést az igazolások hiányában?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési kizáró okokat a Kbt. 56-57. §-ai sorolják fel, míg a kizáró okokat az ajánlatok elbírálása során ellenőrzik a Kbt. 63. §-ában foglaltak szerint.A kizáró okok igazolásának és ellenőrzésnek módjára vonatkozóan kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Kbt. rendelkezéseitől eltérő hiánypótlás biztosítása

Kérdés: Eltérhet-e az ajánlatkérő a hiánypótlás biztosítása során a Kbt. rendelkezéseitől?
Részlet a válaszából: […] Nem térhet el, azonban a jogorvoslati gyakorlat egyre gyakrabban tekinti jogszerűnek az azonos hiányosságra vonatkozó újbóli hiánypótláskérést. Tehát a joggyakorlat inkább akceptálja a többszöri hiánypótlást, mint annak esetleges elmaradását. Azok a kezdeményezések, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Eljárás közbeszerzési eljáráson kívül bekért ajánlat közbeszerzési értékhatárt elérése esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő által megállapított becsült érték nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, emiatt közbeszerzésen kívül kér több árajánlatot – a szerződéses feltételek ismertetésével együtt. Hogyan kell eljárnom, ha a beérkezett ajánlatok közül legalább az egyik értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt? Véleményem szerint vagy be kell bizonyítania az ajánlatkérőnek az értékhatárt meghaladó ajánlatot adókról, hogy az ajánlatuk az általában kért vagy kínált áraknál irreálisan magasabb árakat tartalmaz (amit az ajánlatkérőnek nem kell figyelembe vennie a becsült érték meghatározásakor), vagy közbeszerzési eljárást kell lebonyolítania akkor is, ha van az értékhatárt el nem érő ajánlata is. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő kötelessége a beszerzési tárgy becsült értékét úgy megállapítani, hogy az a Kbt.-ben foglal­taknak megfelelő legyen. A piacon kért legmagasabb ár vizsgálatára feltétlenül szükség van a becsült érték megállapítása során. Amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Szerződéskötési moratórium értelmezése

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (6) bekezdése szerinti szerződéskötési moratórium megfogalmazása állandóan felvetődő vitákat eredményez, nem egyértelmű, hogy mikor jár le a 10 nap. Nem köthető meg "az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig". Ez azt jelenti, hogy a lejártáig nem, de a lejárat napján már igen, tehát a 10. vagy a 11. napon köthető meg a szerződés? Tételezzük fel, hogy 1-jén küldjük meg az írásbeli összegzést. Melyik napon köthetem meg a szerződést leghamarabb: 11-én vagy 12-én?
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötési moratórium a Kbt. 124. §-ának (6) bekezdése értelmében 10 napig tart. Ez az időszak az írásbeli összegzés megküldése napját követő napon kezdődik, és a 10. nap végéig, azaz 24 óráig tart. Praktikusan ez azt jelenti, hogy a 11. napnál korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérőkkel kapcsolatos gyakorlati kérdések

Kérdés: Mit jelent a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérők státusza? Ki számít önálló ajánlatkérőnek a Kbt. 6. §-ában előírtakon túl? Egy költségvetési szerv esetében, amely több nagy egységből áll (az egységek vezetői kötelezettségvállalónak tekinthetők az egység számára biztosított keret terhére vállalható kötelezettség tekintetében), az egyes egységek bejelentkezhetnek-e külön-külön is ajánlatkérőként? Ha igen, az egybeszámítás a költségvetési szervre vagy az egységekre érvényes? A Közbeszerzési Hatóság hivatalból hogyan tudja például azt ellenőrizni, hogy megfelelő eljárást bonyolított-e le a szerv, vagy a statisztikai összegezésben valamennyi eljárása szerepel-e, illetve jogorvoslat esetén kivel szemben jár el?
Részlet a válaszából: […] A kérdés tulajdonképpen egy kérdéscsokrot tartalmaz, amelyre megpróbálunk tematikusan válaszolni.Az ajánlatkérő státusz vonatkozásában: a Közbeszerzési Hatóság által vezetett nyilvántartás a közbeszerzési ajánlatkérő nevét, címét és azt a törvényi hivatkozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.
1
14
15
16
40