401 cikk rendezése:
1. cikk / 401 Szerződő fél felelőssége közbeszerzés mellőzése esetében
Kérdés: Az Alföldi Nyomda Zrt.-vel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság három ügyben bírságot szabott ki közbeszerzés mellőzése miatt, mivel a jogorvoslati fórum szerint a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A döntésekben a szerződő partnert is megbírságolták? Mi erről a véleményük? Ezentúl minden gazdasági szereplőnek először meg kell vizsgálnia az ajánlatkérő jogi státuszát?
2. cikk / 401 Összegezés módosítása EVK miatt
Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban egy ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amely alapján új összegezést bocsátottunk ki. Az új összegezéssel szemben egy másik ajánlattevő vitarendezéssel élt, és kérte az előző összegezés visszaállítását. Kérdésünk, hogy hány napig és hányszor lehet összegezést módosítani?
3. cikk / 401 Közvetlen jog- és érdeksérelem mint a jogorvoslati jog alapja
Kérdés: Mit jelent a jogorvoslati jog tekintetében a „közvetlenül kimutatható jog- vagy érdeksérelem”? Ha egy gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásban ajánlatot tett, nem illeti meg minden esetben a jogorvoslathoz való jog?
4. cikk / 401 Gyártó- és termékmeghatározás
Kérdés: A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő kérte a pontos gyártó és terméktípus megajánlását. Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő azt írja a dokumentumokba, hogy el kell fogadnia az ajánlattevőknek az ajánlatkérő által meghatározottakat?
5. cikk / 401 Eljárás felfüggesztése
Kérdés: Jogorvoslattal szeretnénk élni egy árubeszerzésre irányuló kiírás ellen, mert nem tudunk ajánlatot tenni az előírt túlzó műszaki követelmények miatt. Jól gondoljuk, hogy az ajánlatkérő köteles elhalasztani a beadási határidőt, amíg lezárul a jogorvoslat?
6. cikk / 401 Nyilatkozat be nem nyújtása
Kérdés: Ajánlattevőként vettünk részt egy eljárásban, ahol az ajánlatkérő a felhívás III.1.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírta, hogy az eljárást megindító felhívás feladásának napjától visszafelé számított 12 hónapban az összes számlavezető pénzügyi intézménytől származó, valamennyi pénzforgalmi számláról szóló, a hirdetmény feladásának napjánál nem régebbi keltezésű nyilatkozatot kell benyújtaniuk az ajánlattevőknek. Nyilatkozni kellett továbbá a számlavezető pénzügyi intézményekről, illetőleg a működő pénzforgalmi számlákról. Előírta továbbá az ajánlatkérő, hogy az előírt időszakban megszűnt pénzforgalmi számlákat is vizsgálja, ezen megszűnt pénzforgalmi számlák vonatkozásában is az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kellett. Az egyik versenytársunk az ajánlatában nem nyújtotta be sem a banki nyilatkozatokat, sem a saját nyilatkozatát, amelyre tekintettel az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást küldött részére. A hiánypótlás során 5 db bankszámlaigazolást nyújtott be, a saját nyilatkozatát továbbra sem. Az ajánlatot az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította, mert az ajánlattevő nem csatolta be cégszerű nyilatkozatát a pénzforgalmi számlákról. Jogszerű volt az érvénytelenné nyilvánítás, vagy jogsértőnek minősül?
7. cikk / 401 Önmegtámadás
Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a szerződés megkötését követően észleli, hogy az ajánlatkérő erre irányuló felhívására a nyertes ajánlattevő becsatolta az árindokolását, de azt nem elkülönített módon tette, indíthat-e jogorvoslatot saját maga ellen?
8. cikk / 401 Aránytalanul alacsony ár vélelmezése
Kérdés: Az eljárás uniós rezsimben történik, melyben a beérkezett ajánlatok közül az egyiknek rendkívül alacsony az ára. Véleményünk szerint elkerülhetetlen az aránytalanul alacsony ár vizsgálata és indokolás kérése. Hogyan hívhatjuk erre fel az ajánlatkérő figyelmét? Informálisan, vagy egyéb kommunikációban van azonnali jogorvoslat? Vagy esetleg az iratbetekintés során?
9. cikk / 401 Mellőzés esetén bírság
Kérdés: Kötelező bírságot kiszabnia a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött adásvételi szerződést?
10. cikk / 401 Kiegészítő tájékoztatás és EPK
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni. Kérdést küldtünk az ajánlatkérő részére a műszaki tartalommal kapcsolatban, és kértük a pontosítást, de az ajánlatkérő azt a választ adta, hogy a műszaki tartalmat előzetes piaci konzultáció során nem vitatták, ezért nem változtat rajta. Jogszerű ez a hozzáállás?
