Rendbírság kiszabása

Kérdés: Milyen esetekben ad lehetőséget a Kbt. rendbírság kiszabására? Milyen összegű lehet a bírság? Mit tehet az ajánlattevő a jogsértő bírságkiszabással szemben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rendbírságra vonatkozó előírásokat a Kbt. 338. §-a tartalmazza. E szerint rendbírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság szabhat ki.A Közbeszerzési Döntőbizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő rendbírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzések Tanácsának feladatai

Kérdés: Milyen jellegű feladatokat lát el a Közbeszerzések Tanácsa? Rendelkezik-e erről az új Kbt.?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. válaszol erre a kérdésre, 379. §-ának (1) bekezdésében határozza meg a Tanács hatáskörét. E szerint a Tanács figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Ideiglenes intézkedés

Kérdés: Mikor és milyen indokkal dönthet ideiglenes intézkedés elrendeléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben – a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő szerződéskötésig – az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről határozhat, ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címke:

Iratbetekintés jogorvoslati eljárás során

Kérdés: Ki tekinthet be a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt folyamatban lévő ügy irataiba és milyen indokkal?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. meghatározza azokat a személyeket (szervezeteket) akik (amelyek) külön engedély hiányában is tanulmányozhatják a jogorvoslati eljárásban az adott közbeszerzési ügy iratait. E szerint a közbeszerzési ügy kérelmezője (azaz az eljárást kezdeményező), az ellenérdekű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Egyetlen ajánlattevő az eljárásban

Kérdés: Mi történik az új Kbt. szerint, ha a nyílt eljárás esetén csupán egyetlen ajánlattevő pályázata érkezik be? A korábbi Kbt. alapján gyakorlat volt, hogy így is eredményes lehetett az eljárás, mindazok ellenére, hogy az ajánlati felhívásból látható volt, hogy más nem is tud indulni a pályázaton, mert az alkalmassági feltételeknek nem felel meg. Ilyen esetben hogyan érvényesül az esélyegyenlőség és az objektivitás? A megjelentetés előtt vajon mindezek felmérhetők, vagy nem?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az alkalmassági feltételek ilyetén megállapítása – amennyiben a törvényi alapelveknek megfelel – nem akadálya az eljárás lefolytatásának. Erre utal az új Kbt. 254. §-a (2) bekezdésének második mondata, ahol a törvény lehetővé teszi az egyetlen érvényes ajánlatot...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. május 3.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
41
42