Megtámadás részajánlat-tételi lehetőség hiánya miatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény alapján, úgy tudom, hogy a kis- és középvállalkozásokat a közbeszerzési pályázatoknál támogatni kellene azzal, hogy a pályázatokban részajánlattétel lehetőségét biztosítják. Az elmúlt időszakban megjelent több EU-s pályázat nem tartalmaz ilyen részajánlat-tételi lehetőséget. Megtámadható-e a kiírás, hogy nincs részajánlat-tételi lehetőség, és ezzel a kis- és középvállalkozásokat nem támogatják? Szükséges-e megvásárolni a dokumentációt ahhoz, hogy megtámadjuk? Van lehetőség részajánlattétel lehetőségének elmulasztása miatt a felhívás megtámadására?
Részlet a válaszából: […] Az érdeklődő, azaz a kérdező már ajánlattevőnek számít attóla pillanattól, amikor a dokumentációba betekint, vagy azt átveszi, vagykiegészítő tájékoztatást kér, vagy előzetes vitarendezést kezdeményez,tekintettel az ajánlattevőre vonatkozó, 2010. szeptember 15-én...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Ajánlati kötöttség időtartama

Kérdés: Változtatott-e a Kbt.-módosítás az ajánlati kötöttség időtartamán?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt.76-78. §-ai tartalmazzák az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáigmódosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározottfeltételeket. Az ajánlati felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó eseményeken – példáulajánlatok beadása, bontása, helyszíni bejárás, tárgyalások – nincs "hivatalosellenőr", aki külső szereplőként ügyelne arra, hogy minden jogszerűentörténjen. Magának a Kbt.-nek a rendelkezései hivatottak ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Fellebbezési jog előzetes vitarendezés nélkül

Kérdés: Ha nem élek az előzetes vitarendezés jogával, fellebbezhetek-e az eljárásban hozott döntés ellen?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásban hozott ajánlatkérői döntés ellenijogorvoslati lehetőséget nem fellebbezésnek hívja ugyan a Kbt., de ajogorvoslati jog lényege az, hogy a döntést az ajánlattevő megtámadhatja aKözbeszerzési Döntőbizottságnál. Az az érintett (ajánlattevő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Aránytalan kötelezettségvállalás közbeszerzési szerződésekben

Kérdés: Szerződések áttekintésekor láttuk, hogy több szerződésben a feladatokhoz képest aránytalanul magas ellenérték szerepel. A szerződéseket természetesen közbeszerzési eljárásban kötötték, és már fél éve folyamatban van némelyik. Utólag léphetünk-e ez ellen?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési jogorvoslat intézménye lehetőséget teremtarra, hogy az eljárásban részt vevő ajánlattevő az ajánlatkérő döntése ellen,jogorvoslati határidőben jogorvoslatot kérjen.A kérdés szerinti esettel több probléma is van.Az első probléma a kérelmezői jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Ajánlattételi határidő alatti jogszabályváltozás figyelembevétele

Kérdés: Egy eljáráson indulunk, az ajánlati felhívás 2010. december 2-án jelent meg, és az ajánlattételi határidő 2011. január 13. Amennyiben 2010. december 2-a és 2011. január 13. között változik a Kbt., a változásokat figyelembe kell-e vennünk, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] Az eddigi törvénymódosítások gyakorlata alapján egyesetleges változás nincs hatással a futó eljárásokra, hatálybalépésük ahatálybalépéstől induló eljárásokra és azok eredményeként kötött szerződésekrevonatkozik.A törvénymódosítás ugyanis a következőképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Díjfizetési kötelezettség hirdetmény-ellenőrzésért

Kérdés: Miért kell most is hirdetmény-ellenőrzési díjat fizetnem, amikor már nem kötelező igénybe venni azt?
Részlet a válaszából: […] Mivel a 2010. szeptember 15-től hatályba lépett módosítástartalmazza a hirdetmény-ellenőrzés opcionális igénybevételét, a korábbanindult eljárások vonatkozásában megjelenő tájékoztatók (szerződésmódosításáról, teljesítéséről) közzétételére még a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Iratbetekintés folyamatban lévő eljárásban

Kérdés: Változtak-e az iratbetekintési szabályok a folyamatban levő közbeszerzési eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] A 2010. szeptember 15-én hatályba lépett módosításrendelkezéseit az ezt követően indított közbeszerzési eljárásokban, és az azokeredményeként megkötött szerződésekre és az azokkal kapcsolatban indítottjogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni, így a megváltozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Dokumentációkészítés mellőzhetősége

Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás keretében dokumentáció készítése részlegesen felesleges, ugyanakkor nagymértékben növeli az ajánlati felhívás terjedelmét (akár 100-200 oldal is lehet). Véleményem szerint valamennyi feltételt az ajánlati felhívásban kell szerepeltetni, különben nem védhető az esetleges eltérés, ellentmondás felvetése. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel érintett, Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdéseértelmében az ajánlatkérő jogosult az ajánlati felhívásban használt egyesfogalmak dokumentációban történő meghatározására, továbbá jogosult az ajánlatifelhívásban előírt – a kizáró okokon és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

További alvállalkozó bevonásának ellenőrzése

Kérdés: Kinek a kötelessége, illetve kötelessége-e a Kbt. szerint ellenőrizni, hogy az eljárásban nyertes ajánlattevő által az ajánlati dokumentációban nevesített 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó a teljesítésbe további alvállalkozót von-e be? Erről azonban legfeljebb a fővállalkozónak van tudomása, az ajánlatkérőnek nincs.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. csak alvállalkozókról beszél, azaz azokalvállalkozóit nem érinti, egy eset kivételével. A Kbt. 304. §-ának (2)bekezdése szerint "az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében csak azajánlatban megjelölt – a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
1
22
23
24
41