Egyenlőtlen szerződéses kikötések

Kérdés: Az ajánlatkérő 25 százalékos kötbérmértéket határozott meg arra az esetre, ha a teljesítés az ajánlattevő miatt meghiúsul. Ezzel szemben, ha az ajánlatkérő miatt hiúsul meg, akkor a vállalkozó költségeit kell csak megtérítenie. Jogszerű ez az elő­írás? A szerződésben a felek nem egyenlők? Milyen lehetőségeim vannak a megtámadásra?
Részlet a válaszából: […] A szerződésekre vonatkozó alapvető szabályokat nem a Kbt.,hanem a Ptk. tartalmazza. A Kbt. a biztosítékok, a kötbér, teljesítési éselszámolási szabályok tekintetében tartalmaz a közbeszerzési szerződésekre aPtk.-tól eltérő szabályokat. Ennek következtében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Fellebbezési jog előzetes vitarendezés nélkül

Kérdés: Ha nem élek az előzetes vitarendezés jogával, fellebbezhetek-e az eljárásban hozott döntés ellen?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásban hozott ajánlatkérői döntés ellenijogorvoslati lehetőséget nem fellebbezésnek hívja ugyan a Kbt., de ajogorvoslati jog lényege az, hogy a döntést az ajánlattevő megtámadhatja aKözbeszerzési Döntőbizottságnál. Az az érintett (ajánlattevő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Aránytalan kötelezettségvállalás közbeszerzési szerződésekben

Kérdés: Szerződések áttekintésekor láttuk, hogy több szerződésben a feladatokhoz képest aránytalanul magas ellenérték szerepel. A szerződéseket természetesen közbeszerzési eljárásban kötötték, és már fél éve folyamatban van némelyik. Utólag léphetünk-e ez ellen?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési jogorvoslat intézménye lehetőséget teremtarra, hogy az eljárásban részt vevő ajánlattevő az ajánlatkérő döntése ellen,jogorvoslati határidőben jogorvoslatot kérjen.A kérdés szerinti esettel több probléma is van.Az első probléma a kérelmezői jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Előzetes vitarendezés szabályainak változása

Kérdés: Az új szabályok értelmében az előzetes vitarendezés előfeltétele a jogorvoslati kérelem benyújtásának? Az előzetes vitarendezési eljárás ingyenes?
Részlet a válaszából: […] A jogintézmény bevezetésének elsődleges célja az volt, hogyolyan esetben, amikor az eljárást lezáró döntés kiigazításával a döntésfeltételezett vagy valós jogsértő volta kiküszöbölhető, és így az eljárásbefejezésére jogszerűen kerülhet sor, ezáltal az indokolatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 50. §-ának (3) bekezdése értelmében a törvény 22. §(1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő köteles megvizsgálnibeszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővéteszi-e a közbeszerzés egy részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Jogorvoslat és előzetes vitarendezés kapcsolata

Kérdés: Élhetek-e jogorvoslattal akkor, ha nem kértem az ajánlatkérőnél az előzetes vitarendezést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint jogorvoslat irántikérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételrejelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a közbeszerzésitörvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Jogorvoslati határidők és költségek

Kérdés: A jogorvoslati határidők az idén azonosak a korábbi Kbt.-beli rendelkezésekkel? És hogyan alakulnak a jogorvoslati eljárás költségei?
Részlet a válaszából: […] A jogorvoslati kérelemre, illetve a kérelem benyújtásánakhatáridejére vonatkozó hatályos szabályozás a következő.A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyébérdekelt (kérelmező)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Jogorvoslati kérelem továbbításának elmulasztása

Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha a KD nem továbbítja a bírósághoz a határozata elleni jogorvoslati kérelmet?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottságnak (KD) a határozata ellenbenyújtott jogorvoslati kérelmek esetén a Kbt. 345-347. §-ai szerint kelleljárnia. Mind az eljárás során hozott végzések, mind az ügy érdemében hozotthatározatok tekintetében van jogorvoslati lehetőség, de ez nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Írásbeli összegzés módosítása

Kérdés: Cégünk az eljárás eredményéről készített írásbeli összegzés módosítását kérte az ajánlatkérőtől, mert az abban foglaltakkal nem értettünk egyet. Az ajánlatkérő az összegzést nem módosította arra hivatkozással, hogy a kérelmünket jogorvoslati kérelemnek tekinti, amelynek elbírálására nem jogosult, azt nyújtsuk be a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Mi azt olvastuk ki a Kbt.-ből, hogy ilyen esetben elsőként az ajánlatkérőhöz kell fordulni. Ki járt el helyesen?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint az ajánlattevő helyesen, míg azajánlatkérő kifogásolható módon járt el. A Kbt. ugyanis új jogintézményként2010. január 1-jétől bevezette az előzetes vitarendezést. A jogintézménylényege, hogy ennek keretében a "vitarendezés" (jogorvoslat) elsőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kizárás jogszerűsége tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Társaságunk szolgáltatás (műszaki ellenőrzés) megrendelésére vonatkozóan ajánlatott tett közbeszerzési eljárásban. Az eljárást a Kbt. VI. fejezete (általános egyszerű közbeszerzési eljárás) szerint folytatta le az ajánlatkérő. Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt. A tárgyalást két fordulóban bonyolították le. Összesen három ajánlattevő vett részt a tenderen. Az első fordulóban az ajánlattevőkkel külön tárgyalt az ajánlatkérő. Az 1. fordulóban a legmagasabb ajánlati árat Társaságunk adta, így az egyenkénti tárgyalások 2. fordulójában már nem vehettünk részt. Kérdésünk, hogy jogszerű volt-e a kizárásunk a 2. fordulóból, nem törvénysértő-e, hogy csak két ajánlattevő tehetett ajánlatot a 2-ban (esetleges összejátszás lehetősége miatt)? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban keretlétszámot nem határozott meg, csak a többfordulós tárgyalás lehetőségét tartotta fenn, de az ajánlattevői létszám sem alsó, sem felső határát nem határozta meg.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 252. §-a alapján a VI. fejezet szerinti egyszerűeljárásrendben az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást islefolytathat, ha annak az ott megjelölt valamelyik esete fennáll – a 252. § (1)bekezdésben felsoroltak közül –, például rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
1
…
5
6
7
8