Jogorvoslat eltúlzott alkalmassági feltételek előírása esetén

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő által meghatározott műszaki alkalmassági feltételek nyilvánvalóan túlzottak a beszerzés tárgyához képest?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 316. §-a általánosságban rögzíti a közbeszerzésbenérvényesülő jogorvoslati jogot. A rendelkezés szerint "a közbeszerzésre,illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartásvagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Alkalmatlanná nyilvánítás alapja

Kérdés: Minek alapján állapítható meg az, hogy az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére? És ha ezt állapítja meg az ajánlatkérő, mi a következménye, illetve a megállapítás ellen az érintett ajánlattevő fordulhat-e jogorvoslatért?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasságra, az alkalmasság vizsgálatára, azalkalmatlanság megállapítására és a következményeire, az igazolási módokravonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 65-69. §-ai tartalmazzák. Az alkalmasságjogintézményének rendeltetése, hogy ennek keretében olyan feltételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Jogorvoslat indokolatlan szakemberigény esetén

Kérdés: Ha indokolatlannak tartjuk a beszerzés szempontjából bizonyos szakemberek meglétének előírását az ajánlatkérő részéről, ez alapja lehet-e jogorvoslati kérelemnek?
Részlet a válaszából: […] Igen, hiszen a Kbt. 69. §-ának (2) és (3) bekezdései azalábbi rendelkezéseket tartalmazzák. Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66.§-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte,illetőleg hiánya vagy azok milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] Az érintett pénzügyi-gazdasági alkalmasságra vonatkozószabály a következő.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhezszükséges pénzügyi és gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Ajánlattevő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése a jogorvoslati eljárás megindíthatósága szempontjából fennálló jogképességet szabályozza, és az ajánlatkérő jogképességét – szemben az ajánlattevőével – nem köti feltételhez. Jól gondolom-e, hogy mivel a jogorvoslati kérelem mindig egy konkrét közbeszerzési eljárásra vonatkozik, az ajánlattevő fogalma a fent hivatkozott szakaszban nem értelmezhető kiterjesztően, tehát a jogorvoslati kérelmet kizárólag az adott közbeszerzési eljárás ajánlattevője nyújthatja be, más – a Kbt. szerint egyébként annak minősülő – ajánlattevők nem?
Részlet a válaszából: […] Az ügyfélképesség a jogorvoslati fórum gyakorlatában tágabbfogalmat ölel fel. Lényege, hogy a dokumentáció megvásárlása is elegendő ahhoz,hogy az ajánlattevő bizonyítani tudja, a hirdetményben olyan jogszabálysértőmegoldás szerepel, mely sérti érdekeit. De, továbbgondolva,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Tájékoztatás a jogorvoslatról

Kérdés: A dokumentációban kell-e az ajánlatkérőnek tájékoztatást adni a jogorvoslati eljárás vonatkozásában? Ha igen, milyen terjedelemben, milyen hivatkozásokkal?
Részlet a válaszából: […] Kötelező elemek a jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatbancsak a hirdetménymintákban találhatók. Az ajánlati/részvételi felhívás példáula jogorvoslati és békéltetési eljárást lebonyolító szervezet, valamint ajogorvoslati kérelmek benyújtása, továbbá a jogorvoslati kérelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Ajánlatkérő mint jogorvoslatot kezdeményező fél

Kérdés: Az ajánlatkérő is indíthat-e jogorvoslati eljárást, s ha igen, milyen esetekben?
Részlet a válaszából: […] Igen. A Kbt. 323. §-a értelmében ugyanis kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyébérdekelt (azaz a kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybeütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Eljárás az értékelési rendszer összeállításának nyilvánvaló hibája esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő, az összességében legkedvezőbb ajánlatok megítélésére szolgáló értékelési rendszer összeállításában olyan nyilvánvaló hibát vét, amelynek következtében az objektíve legkedvezőbb ajánlat kevesebb összpontszámot kap, mint a nála háromszor magasabb teljes vállalási díjat megadó ajánlattevő ajánlata, van-e lehetőség Kbt. szerinti jogorvoslatra, és amennyiben igen, milyen szabályok szerint?
Részlet a válaszából: […] A bírálati szempont megválasztása és az összességébenlegelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjának választása esetén az értékelésirendszer meghatározása az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik. Az értékelésirendszer összeállításakor a Kbt. 57. § (3) és (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiakban határozza meg a Döntőbizottsághatáskörét.A törvény 316. §-ának (1) bekezdése szerint aközbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokbaütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerintjogorvoslatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Bírósági felülvizsgálat kizártsága

Kérdés: Van-e lehetőség bíróság előtti felülvizsgálatra abban az esetben, ha a Közbeszerzések Tanácsa elutasítja a minősített ajánlattevők jegyzékébe történő felvétel iránti kérelmet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Pp. adja meg a választ. Az utalt jogszabály271. §-ának l) pontja alapján ugyanis nincs helye bírósági felülvizsgálatnak– a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárássorán hozott határozata, illetve – a Közbeszerzések Tanácsának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.
1
6
7
8