Adószám feltüntetésének kötelezettsége a közzétételi kérelemben

Kérdés: A 34/2004-es kormányrendeletben előírt közzétételi kérelem kötelező elemei között nem szerepel az a követelmény, hogy az ajánlatkérő adószámát is fel kell tüntetni. Mégis egyes esetekben a hiánypótlási felhívásban hivatkozunk erre a követelményre. Milyen esetben kell tehát feltüntetni a kérelemben az ajánlatkérő adószámát?
Részlet a válaszából: […]

Feltehetően a hirdetmény-ellenőrzés követelményére gondol a kérdező. Ilyen kötelezettség nem eredeztethető a Kbt.-ből, nem tekinthető tehát szükséges elemnek az adószám feltüntetése.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Egybeszámítás "igazi" értékhatára

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 253. kérdéséhez kapcsolódó újabb kérdés: az árubeszerzésre vonatkozó szerződés több évre szól. A 253. válasz szerint "...a becsült érték a szerződés időtartama alatti teljes ellenszolgáltatás – értve alatta a becsült maradványértéket is". Ugyanakkor az egybeszámításnál a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésében csak egy évről van szó. Jól értelmezzük-e, hogy a 36. § szerint becsült értéknek csak egy részét (a 12 hónapnyit) kell egybeszámítani? Ha az egybeszámítási szabályt alkalmazzuk, akkor a becsült érték nem éri el a Kbt. szerinti értékhatárt, több év esetén pedig meghaladja azt. Melyik az "igazi" értékhatár?
Részlet a válaszából: […] A szerződéses értéket egyben kell kezelni, amennyiben teháttöbb évre szól, egy esetben kell egybeszámítani, és ez az adott év "évesstatisztikai összegzését terheli", azaz nem jelenik meg évente a közbeszerzésitervben, a becsült értékek számításában. Tehát nemcsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Tárgyalási szabályok, ha az ajánlatok anyagi fedezet szempontjából nem megfelelőek

Kérdés: A Kbt. 254. §-a alapján, ha az ajánlatok nem felelnek meg a rendelkezésre álló anyagi fedezetnek, milyen szabályok (tárgyalás menete, jegyzőkönyvek stb.) vonatkoznak a három legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevővel lefolytatandó tárgyalásra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. gyakorlatilag leírja e sajátos tárgyalási lehetőségszabályait, amelyek a következők.Az ajánlatkérő az ajánlatok Kbt. 81. § (4) bekezdése szerintiértékelését követően tárgyalást kezdeményezhet akkor, ha– egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Elállás lehetősége dokumentáció hibájából eredő, törvénysértő szerződés esetén

Kérdés: Hogyan állhat el az eredményhirdetéstől az ajánlatkérő, ha a szerződés a dokumentáció hibája miatt, ami csak az ajánlatokból derült ki, törvénysértő lenne?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 92. §-a értelmében eredménytelen az eljárás, ha– nem nyújtottak be ajánlatot;– kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;– egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebbajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

A "lényegesen kedvezőbb ajánlat" értelmezése

Kérdés: Egyszerű eljárásban a rövid ideig fennálló kedvezőbb beszerzési lehetőséggel élő ajánlatkérő "számszakilag" mit tekinthet lényegesen kedvezőbb ajánlatnak, mivel ez a meghatározás eléggé szubjektív?
Részlet a válaszából: […] Ezt a kivételi esetet a Kbt. 296. §-ának l) pontjafogalmazza meg, ahol a rendelkezés további körülményeket mint előfeltételekethatároz meg. A felsoroltaknak együtt kell teljesülniük, ami azt jelenti, hogykedvezőbb feltétel és a rövid idő mellett teljesülnie kell még az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Eljárás kezdete, igazolás elfogadhatósága a törvénymódosítás előtt kíírt pályázat esetén

Kérdés: A Kbt. alapján kiírt pályázat mikor indul? A hirdetés feladásával vagy a hirdetmény megjelenésével? A Kbt. módosításának hatálybalépése előtt (2006. január 13.) kiírt pályázatra a korábbi szabályozás szerinti időtartamú (azaz a Közbeszerzések Tanácsa állásfoglalása szerinti) igazolás a jó, vagy az új Kbt. szerinti, azaz a 3 hónap tartamú igazolás?
Részlet a válaszából: […] Esetünkben az akkor hatályos szabályozás az irányadó. Akorábbi tájékoztató értelmében egyéb igazolások – esetünkben idetartozik akérdezett, a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti igazolás – időbelifelhasználhatósága vonatkozásában előírást nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Létszám és keretszám elhatárolása

Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvényben nem konzekvens módon, hol csak létszámrólés annak felső határáról (versenypárbeszéd), hol létszámról és keretszámrólegyüttesen szól a jogalkotó (meghívásos, hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárás). A meghatározás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: A Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontjában a mondatban szereplő "illetőleg" vagy-ot vagy és-t jelent?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény gyakran felmerülő és egyben könnyenmegválaszolható kérdése, amely azonban nem segít bennünket az egybeszámításiszabály egyértelmű értelmezésében. A magyar nyelvben és egyben a törvényben azidézett illetőleg szócska mind és-t és mind vagy-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Alkalmassággal kapcsolatos új rendelkezések értelmezése

Kérdés: Tervezi-e az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatban iránymutatást, tájékoztatót bocsát ki, mivel a jelenlegi szövegezés az ajánlatkérők számára nem értelmezhető? Erre a kérdésünkre a Tanács képviselője sem adott választ. Mit jelent az "erőforrás"? Például a beszámoló különböző mutatóival kapcsolatban előírt alkalmassági feltételeknek amennyiben az ajánlattevő nem felel meg, úgy erre bevonhat-e "egyéb szervezetet" (például negatív mérleg szerinti eredmény esetén)?
Részlet a válaszából: […] A Mód Kbt. értelmében a pénzügyi, gazdasági és a műszaki,szakmai alkalmasságot úgy is lehet igazolni – mint arra korábban, egy másikkérdés megválaszolásakor már utaltunk –, az ajánlattevő a szerződésteljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Összevonási szabály alkalmazása tanácsadóknál

Kérdés: Központi költségvetési szervek esetében kivétel a tanácsadói tevékenység. Ebben az esetben magánszemély és cég megbízása kivétel? Milyen összevonási szabály alkalmazható a tanácsadók esetében?
Részlet a válaszából: […] A kivétel azt jelenti, hogy tanácsadási tevékenység eseténaz ajánlatkérőre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár alatt nem kellközbeszerzési eljárást lefolytatni a szerződés megkötésére. A tanácsadóiszerződések egybeszámítása tekintetében a Kbt. 40. §-át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
1
84
85
86
97