Bankgarancia-meghatározások

Kérdés: A Kbt.-ben vagy valamely jogszabályban meg van-e határozva, hogy mit tartalmazzanak az alábbi igazolások: ajánlati bankgarancia, teljesítési bankgarancia, jótállási bankgarancia?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 53. §-ának (5) bekezdésében és 59. §-ában abankgaranciára vonatkozóan mindössze a következő rendelkezéseket tartalmazza:Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy anyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kell kikötni. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
Kapcsolódó címke:

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben feltételezzük, hogy a támogatás a teljesprojektre vonatkozik, így számoljunk 300 millió forinttal. Szolgáltatásesetében mindez meghaladja mind a nemzeti, mind a közösségi értékhatárt.Érdemes áttekinteni az esetlegesen szóba jöhető kivételeket, amelyeket a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Beruházáslebonyolító szerepe

Kérdés: Mely eljárásban kell alkalmazni a beruházáslebonyolítót, és milyen szabályok vonatkoznak rá? Azonos feladatokat lát-e el a közbeszerzési tanácsadóval?
Részlet a válaszából: […] A beruházáslebonyolító fogalmát a 162/2004. Korm. rendelettartalmazza, illetve határozza meg az e személyre, szervezetre vonatkozószabályokat a következők szerint:– építési beruházás esetén az ajánlatkérő nevében eljáró,illetőleg az eljárásba bevont személyek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Szerződéskötési időpont meghatározása egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. rendelkezései szerint az eredményhirdetéstől a szerződéskötésig minimum 8 nap, maximum 30 nap telhet el. Egyszerű eljárásban nem kötelező az eredményhirdetés, akkor maximum mely időpontra tolható ki a szerződés megkötése?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kifejezetten gyakorlatias. Ebben az esetben azeredményhirdetést a Bíráló Bizottság döntési javaslatát követően a döntéshozódöntését követően elkészített összegzés időpontjához tudjuk viszonyítani, ésinnen kell számítani a 30 napos időintervallumot egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési eljárás gyorsítása

Kérdés: Az Egészségügyi Minisztérium pályázati felhívást tett közzé, amelyben a pályázatok beérkezési határidejét 2007. április 27. napjában jelölte meg. Az elbírálás határideje 2007. május 18. A támogatás jellege: egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, amelyet a pályázatban vállalt kötelezettségek 2007. október 31-ei végső határidőre történő teljesítésének elmulasztása, vagy csak részleges teljesítése esetén 2007. december 31-éig teljes összegében visszavonnak. A pályázható összeg intézetünk esetében 43,4 millió forint. Milyen lehetőség lenne a pályázati összeg elnyerése esetén a közbeszerzési eljárás gyorsítására, hogy a néhány hónapos határidőből ne csússzunk ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki pontosan, mi lenne a beszerzéstárgya, ezért a legtipikusabb, gyakran félreértett, vagy gyakran alkalmazottmegoldásokról kívánunk szólni. A gyorsított meghívásos vagy tárgyalásos eljárás – mintopcionális lehetőség – valóban gyorsítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Építési beruházásokkal kapcsolatos gyakorlati problémák

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés szerint 2003-ban elkészült egy "Út, járda és kerékpárút" építés-beruházás tárgyú munka. Az utak részleges használatbavétele megtörtént. Az építés megkezdése előtt, az építéssel érintett magántulajdonú ingatlanok kisajátítását az ajánlatkérő lefolytatta. Három ingatlantulajdonossal a kisajátítási eljárás a mai napig nem fejeződött be. Ezen ingatlanok előtt a járda és kerékpárút egy-egy szakasza nem épülhetett meg a kivitelezés ideje alatt. Várhatóan 2007 évben az ingatlanok kisajátítása megtörténik, a hiányzó járda- és kerékpárút-szakaszok megépíthetők lesznek. Az építés költsége nettó 6 M Ft lesz. A szerződő felek 2003. évben a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést teljesítettnek nyilvánították. Utalás a hiányzó járda- és kerékpárútszakaszok későbbi megépítésére, amely kötelezné a kivitelezőt, nem történt. Kérdéseim a következők: 1. A munka elvégzését meg lehet-e rendelni közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, a régi kivitelezőnél? 2. Ha nem, akkor milyen eljárást kell lefolytatnia az ajánlatkérőnek? 3. Egybe kell-e számítani ezt az építés-beruházási munkát az ajánlatkérő 2007. évi út- és járdaépítési feladataival? 4. Hogyan biztosítható a garanciális és szavatossági jogok érvényesítése az ajánlatkérő részéről, ha más kivitelező végzi el a hiányzó útszakaszok megépítését?
Részlet a válaszából: […] A leírt tényállásból az feltételezhető, hogy az eredetilegkötött közbeszerzési szerződést a kisajátítási nehézségek miatt későbbmódosítani kellett, a jelzett három ingatlan előtti út- és járdaszakasz"kikerült" a szerződésből, és a módosított szerződés 2003-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezetés "beszerzése" közbeszerzési eljárásban

Kérdés: 2006-ban módosították a gazdasági társaságokról szóló törvényt (Gt.). A módosításban kimondták, hogy gazdasági társaság ügyvezetését nem lehet munkaviszonyban ellátni, csak a Ptk. szerinti megbízási jogviszonyban. A törvényt a lejáró munkaszerződésekre és az új szerződésekre kell alkalmazni. A Gt. említett módosítása a közbeszerzési ajánlatkérők számára azt jelenti, hogy mindazok az ajánlatkérők, akik gazdasági társaság formában működnek, kénytelenek az ügyvezetést (igazgatóságot) közbeszerzési eljárás keretében "beszerezni" – tekintettel arra, hogy a Kbt. 29. §-ának (2) bekezdése szerinti kitétel így már nem áll fenn. Kérdésem: Lehetséges-e ebben a vonatkozásban valamely kivételi kör alkalmazása, és ha igen, melyik az, illetve az említett esetben van-e törvényi lehetőség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására? Ha nem, szükségesnek és lehetségesnek látják-e a törvénymódosítást?
Részlet a válaszából: […] Az említett kérdés kapcsán kivételi kör alkalmazására nemlátunk lehetőséget. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás általánosalkalmazhatóságát sem tudjuk ajánlani, hiszen mindegyik esetkört mindig akonkrétan megkötni tervezett szerződés tekintetében kell vizsgálni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattételi felhívás értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezhető az ajánlattételi felhívások – például egyszerű, szerződés tárgya, II.1.2.a) Építési beruházás: "Kivitelezés, bármilyen eszközzel, módon, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelően" – kitétel? Extrém példa: az ÁNTSZ előírása: óvodai csoportszoba megvilágítása kevés, minimum 2000 lux legyen akkor, ha a gyerekek ott vannak. A megoldás: plusz tíz világítótest felszerelése (villanyszerelés). B megoldás: új ablak nyitása a falban (kőműves-, épületasztalos-munka) Az eljárást hogyan lehet megtámadni, megvédeni, ki dönti el, hogy melyik a jobb megoldás, ha az árajánlatok összege azonos?
Részlet a válaszából: […] Az idézett megvalósítási módnak – mint ahogyan azt afelhívásban is megfogalmazta az ajánlatkérő – bármilyen megoldás, eszköz, módmegfelel, ami teljesíti az ajánlatkérő előre, a felhívásban vagy adokumentációban meghatározott követelményeit. Erre az esetre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címke:

Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel alkalmazása kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében

Kérdés: Milyen esetekben alkalmazható a Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében a kutatási és fejlesztési szolgáltatásbeszerzése kivételi körbe tartozik, kivéve ha annak eredményét kizárólag azajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljesmértékben az ajánlatkérő teljesíti – Kbt. 29. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

Minisztériumi háttérintézmény közbeszerzés-kötelezettsége konferenciaszervezés esetén

Kérdés: Május folyamán három különböző helyszínen kb. 300 fős, kétnapos (2 éj) konferenciát szervezünk – minisztériumi háttérintézményként. A jelentkezőknek térítésmentes a részvétel. Kérdezem, hogy kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk, ha igen, akkor milyen eljárást és milyen okból? (Több szállodával van tavaly megkötött, de az idei évre is érvényes ún. együttműködési megállapodásunk, amelyben a kiírt árnál lényegesen olcsóbban kapunk szállást és ellátást. A vélemények a kérdésben megoszlanak.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő jogi státusával nem foglalkozva,feltételezzük, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik. Amennyiben akérdésben szereplő "beszerzés" éves szinten eléri a Kbt. egyszerű közbeszerzésieljárásokra vonatkozó értékhatárát, mindenképpen közbeszerezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.
Kapcsolódó címkék:  
1
84
85
86
103