1029 talált cikk a KÉ-szám kifejezésre

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a dokumentációban az ajánlat értékelésével kapcsolatban az alábbit jelzi (egyébként az összességében legelőnyösebb pályázat nyer): "amennyiben az ajánlatkérő számára az a legkedvezőbb, ha egy biztosítási feltétel nem szerepel az ajánlatban..." stb. Ebből nekem az derül ki, hogy ő majd akkor fogja eldönteni, mi számára a legkedvezőbb, amikor összehasonlítja, elemzi a benyújtott ajánlatokat. Sehol előtte nem jelzi, mi számára a legkedvezőbb. Ha épp X lesz az elbíráláskor a legkedvezőbb, akkor azt fogja pozitívan értékelni, ha rosszul ébred, akkor az Y-t? Van-e az ajánlatkérőnek a kérdés szerinti meghatározásra, jelzésre lehetősége a közbeszerzési törvény alapján?

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni egy számomra nem teljesen egyértelmű kérdésben. Amennyiben az ajánlati biztosítékhoz kötött a jelentkezés egy keretmegállapodásos eljárásnál, de teljes körű a hiánypótlás, pótoltatható-e a hiányzó ajánlati biztosíték? Nem tudom teljes biztonsággal értelmezni.

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?

Kérdés: Cégünk kb. 10 éve lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként, határozatlan idejű szerződés alapján takarít. Az érvényes jogi szabályozások bizonytalan értelmezése miatt az ajánlatkérő jelenlegi vezetése a fenti szolgáltatás kényszerű újrapályázását elkerülhetetlennek látja az alábbiakra hivatkozással, illetve a következő kérdésfelvetésekkel: – a határozatlan időre szóló szerződés ellenére a 48 hónap szolgáltatási időtartam eltelte a közbeszerzési eljárás ismételt lefolytatására kötelez minden beszerzőt; – a szolgáltatásra érvényes éves 5 millió forint értékhatár önmagában indokolja az ilyen (ezt meghaladó értékű) szolgáltatások évenkénti közbeszerzési eljárásban történő ismételt beszerzését, továbbá ha – az eddigi takarítási szolgáltatás típusú beszerzéshez (amely az éves 5 millió forintot meghaladja) a beszerző a szolgáltatás kibővítését szeretné, a kibővítési mérték (azaz a pótlólagos beszerzés) akár eléri az éves 5 millió forintot, akár nem, az éves beszerzési értéknagyság összeszámítása miatt mind a régi (eredeti szolgáltatás), mind pedig az új (kiegészítő szolgáltatás) beszerzés új közbeszerzési eljárást igényel-e?

Kérdés: Igaz-e az a feltevésünk, hogy az ajánlati dokumentáció beszerzésére fizetendő összeg az ajánlattevő részére visszautalandó, amennyiben nem nyertes? Illetve nyertessége esetén a szerződéses érték a dokumentáció árának összegével csökkentendő?

Kérdés: A hamis adatszolgáltatás miatti 3 éves eltiltás hatálya mikortól számítandó abban az esetben, ha az ezt kimondó ajánlatkérői döntés "végigjárva" a teljes jogorvoslati fórumrendszert, az Ítélőtáblán emelkedik jogerőre? Mikortól számítandó a három év? A jogerőre emelkedéstől, vagy a jogerős ítélet hatálya visszahat az ajánlatkérői döntés időpontjára, azaz onnantól kell számítani a három évet, illetve ami még ebből hátravan – ugyanis a Döntőbizottság a D.683/16/2003. számú, közzétett határozatában így foglalt állást, igaz, még a régi Kbt. alapján. A Döntőbizottság fenti határozata szerint abban az esetben, ha az ajánlattevő bírósági úton keres jogorvoslatot, annak jogerős befejezéséig függő jogi helyzet keletkezik, ami ha a hamis adatszolgáltatás jogerős megállapításával ér véget, akkor az eltiltás hatálya az ajánlatkérői döntés meghozatalának napjára visszahatóan beáll?

Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?

Kérdés: A Döntőbizottság határozata ellen 15 napos határidővel lehet tudomásunk szerint keresetet benyújtani. Ezt a határidőt elmulasztottuk. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a sérelmezett határozatot a bíróság ennek ellenére felülvizsgálja?

Kérdés: Figyelemmel az egybeszámítási szabályokra, hogyan jár el az ajánlatkérő jogszerűen, ha az év folyamán több építési beruházást valósít meg, amelyek közül némelyik meghaladja, némelyik nem éri el az építési beruházásokra vonatkozó nemzeti értékhatárt? Mely beszerzéseket kell egybeszámítani az építési beruházások esetén, figyelemmel a fentiekre és az éves összesített közbeszerzési tervre is?