Hamis adatszolgáltatás következményei

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2007. augusztus 6-i számában megjelent 1385. számú kérdés és az arra adott válasz kapcsán az alábbi kérdésben várom válaszukat. A Kbt. 60. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti 3 évre vonatkozó kizárás kezdő időpontja válaszuk szerint a közbeszerzési eljárás lezárulta. Ismerve a bírósági gyakorlatot – amely miatt a jogerős döntésig akár több év is eltelhet – teljesen hatástalanná válik a törvény ezen – egyébként súlyos jogkövetkezményt tartalmazó – pontja. Könnyen előfordulhat, hogy a jogerős ítéletig akár 2-3 évet is várni kell, így a hamis adatot közlő pályázó minden következmény nélkül "megúszhatja" a törvénybe ütköző cselekmény elkövetését, hiszen nem kell mást tennie, mint a számára minden hátrányos döntőbizottsági, illetve bírósági döntést megfellebbezni, és közben – akár újabb hazugságok árán – más közbeszerzési pályázatokat nyerni. Van-e valamilyen jogszerű forma a kérdésben felvetettek kivédésére?
Részlet a válaszából: […] A hamis adatszolgáltatás miatti kizáró okot a Kbt. 60. § (1)bekezdésének f) pontja állapítja meg, amely szerint nem lehet ajánlattevő vagyalvállalkozó az, aki korábbi – három évnél nem régebben lezárult -közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
Kapcsolódó címke:

Döntőbizottsági tárgyalás elmulasztása értesítés hiánya miatt

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a kérelmező semmilyen formában nem kap értesítést a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a tárgyalás időpontjáról és helyéről, és azon emiatt nem is jelenik meg? Hozhat ebben az esetben a Döntőbizottság érdemi határozatot? Hol találjuk meg az erre vonatkozó szabályokat?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására vonatkozószabályokat a Kbt. IX. fejezete tartalmazza. A Kbt. 317. §-a alapjánmegállapítható, hogy a KDB eljárására elsősorban a Kbt. szabályait kellalkalmazni, és ott, ahol a Kbt. eltérő szabályokat nem állapít meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
Kapcsolódó címkék:  

Békéltetési eljárás kezdeményezésének rendje

Kérdés: Békéltetési eljárást kezdeményeztünk az önkormányzatnál egy bútorbeszerzési ügyben, mert jogorvoslat nélkül szerettük volna a problémát megoldani. Azzal utasították vissza, hogy nem náluk kell eljárnunk, hanem a Közbeszerzések Tanácsánál. Ott viszont azt a választ kaptuk, hogy lejárt a határidő. Jogszerűen jártak el? Mit tehetünk az igazunk érdekében?
Részlet a válaszából: […] A békéltetési eljárás szabályai szerint a kérelmet valóbannem az ajánlatkérő önkormányzatnál, hanem a Közbeszerzések Tanácsánál kellbenyújtani. A határidő rövid, mindössze 5 napja van a békéltetéstkezdeményezőnek a kérelem benyújtására, amelyet a jogorvoslatra okot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
Kapcsolódó címke:

Más cég nevére szóló referenciaigazolás elfogadhatósága

Kérdés: Az ajánlati felhívás előírja 1 darab referencianyilatkozat benyújtását az adott termék EU-n belüli eladásáról. Mivel az ajánlattevő az elmúlt 3 évben még nem forgalmazta az adott terméket, benyújthatja-e a más európai cég nevére szóló referenciaigazolást, ha ez az európai cég nyilatkozatot ad, mint erőforrást nyújtó szervezet? Lehet-e más országban letelepedett cég erőforrást biztosító szervezet?
Részlet a válaszából: […] Igen, hiszen a Kbt. 67. §-a (1) bekezdésének a) pontjaértelmében az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződésteljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési Döntőbizottság előtti tárgyalások nyilvánossága

Kérdés: Kik vehetnek részt, lehetnek jelen a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti tárgyaláson? Hallgatóságként bárki bemehet-e, illetve az üzleti titokra hivatkozással kérhető-e ún. "zárt" tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalás a Kbt. 336. §-ában foglalt főszabály szerintnyilvános, amelyen az utalt jogszabályhely (1) bekezdésében meghatározottérintettek vehetnek részt. Amennyiben a hallgatóság egyéb érdekeltnek minősül,azaz nem csupán kíváncsi érdeklődő, joga van a tárgyaláson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Objektív alapú indokolás a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a 86. §-ban szabályozott kirívóan alacsonynakértékelt ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályokra hivatkozik, amelyrészletesen tartalmazza az ajánlatkérő feladatait, amennyiben az ajánlatokatösszehasonlítva – amely a Döntőbizottság szerint megalapozza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Okiratok ajánlatkérő által megadott kötelező alakisága

Kérdés: Az ajánlatkérő megszabhatja-e a formáját a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése szerinti, közjegyző előtt aláírandó nyilatkozatnak? Tehát kikötheti-e, hogy csak az általa kiadott mintának megfelelő formában fogadja el a nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a formai kötöttség nem csak aközjegyző általi hitelesítésre vonatkozik, minden más elemnek is előírhatónak,reprodukálhatónak kell lennie, azaz például a 13-as betűnagyság, másfelessortáv előírása, amelynek megfelelően kell az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Bírálatiszempont-meghatározás törvényességének kérdései

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a dokumentációban az ajánlat értékelésével kapcsolatban az alábbit jelzi (egyébként az összességében legelőnyösebb pályázat nyer): "amennyiben az ajánlatkérő számára az a legkedvezőbb, ha egy biztosítási feltétel nem szerepel az ajánlatban..." stb. Ebből nekem az derül ki, hogy ő majd akkor fogja eldönteni, mi számára a legkedvezőbb, amikor összehasonlítja, elemzi a benyújtott ajánlatokat. Sehol előtte nem jelzi, mi számára a legkedvezőbb. Ha épp X lesz az elbíráláskor a legkedvezőbb, akkor azt fogja pozitívan értékelni, ha rosszul ébred, akkor az Y-t? Van-e az ajánlatkérőnek a kérdés szerinti meghatározásra, jelzésre lehetősége a közbeszerzési törvény alapján?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szabályai szerint a bírálati szempontoknakmeglehetősen szigorú szabályoknak kell megfelelniük. Ennek értelmében azajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálatiszempontját.Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati biztosíték pótolhatósága hiánypótlás keretében

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni egy számomra nem teljesen egyértelmű kérdésben. Amennyiben az ajánlati biztosítékhoz kötött a jelentkezés egy keretmegállapodásos eljárásnál, de teljes körű a hiánypótlás, pótoltatható-e a hiányzó ajánlati biztosíték? Nem tudom teljes biztonsággal értelmezni.
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény az ajánlati biztosítékra vonatkozóanviszonylag részletes szabályokat tartalmaz – 59. §-ában – az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlatibiztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a közelmúltban megjelent a 2007. évi LXXVIII.törvény, amely – egyebek mellett – a közbeszerzési törvényt is módosította. Ajogszabály 2007. július 7-étől hatályos rendelkezéseit a jogalkotó beépítette aKbt.-be. Lényeges, hogy a törvény rendelkezéseit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
83
84
85
…
104