282 cikk rendezése:
201. cikk / 282 Ajánlattétel elvégzendő munkamennyiség, feladat pontos meghatározása hiányában
Kérdés: Jogszerű-e a felhívásnak az a kitétele, miszerint az ajánlat beadásával az ajánlattevő egyben elfogadja azt, hogy a kiírás szerinti feladatok egy része az ajánlat elkészítésekor általános jelleggel határozható meg, és nem határozható meg az elvégzendő munka mennyisége sem? Ehhez képest az ajánlati árat úgy kell megadnom, hogy az valamennyi, általam ellátandó tevékenységre, feladatra fedezetet biztosítson. Jogszerű-e az, hogy ha ezeket az elvárásokat nem teljesítem, az ajánlatom érvénytelen?
202. cikk / 282 Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben
Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
203. cikk / 282 Kbt. márciusi változásai
Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
204. cikk / 282 Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában
Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
205. cikk / 282 Keretmegállapodás kötésének indoka a gyakorlatban
Kérdés: A gyakorlatban mikor kötnek az ajánlatkérők több ajánlattevővel keretmegállapodást?
206. cikk / 282 Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása
Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
207. cikk / 282 Kötelező részajánlattétel
Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
208. cikk / 282 Kötött ár négyéves szerződéses időtartamra
Kérdés: Nem jogszabályellenes az a kikötés, hogy egy négyéves időtartamú szerződésben nem emelhető a szerződés tartama alatt az ár?
209. cikk / 282 Saját közbeszerzési tanácsadó igénybevétele központosított közbeszerzésben
Kérdés: Tájékoztatott az ajánlatkérő, hogy a 168/2004. számú kormányrendelet 2008. január 1-je óta tartalmazza az elektronikus árlejtés szolgáltatást mint kiemelt terméket. A KSzF erre tekintettel folytatott le már másodízben központosított közbeszerzési eljárást e szolgáltatások beszerzésére. Tájékoztat továbbá, hogy a központosított közbeszerzésre kötelezett intézmények kötelesek a KSzF által kötött keretmegállapodások/keretszerződések alapján beszerezni a kiemelt termékeket. Saját hatáskörű beszerzés a hivatkozott kormányrendelet 7. § paragrafusában foglalt esetekben lehetséges. Akkor, ha van hivatalos közbeszerzési tanácsadóm, és a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozom, nem vehetem igénybe a tanácsadóm elektronikus közbeszerzési szolgáltatását?
210. cikk / 282 Közbeszerzési eljárás nemzeti eljárásrendben
Kérdés: Társaságunk a Kbt. VI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást akar lefolytatni, nemzeti eljárásrendben, a közbeszerzés tárgya építési beruházás. Az eljárás típusa hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lenne. Kérdésünk, hogy a nemzeti eljárásrendben is a Kbt. 129-130. §-ai az irányadóak, mivel a nemzeti eljárásrendben erre külön utalást nem találtunk. A tárgyalásos eljárásra alkalmaznunk kell-e a két szakaszból álló eljárások közös szabályait is (Kbt. 100-121. §)? Az eljárás megindításához milyen hirdetménymintát kell kitöltenünk? Tudomásunk szerint a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény mintáját az 5/2009. IRM rendelet 3. melléklete tartalmazza. Ez viszont nem részvételi felhívás. Megtehetjük-e azt, hogy ajánlattételi felhívást jelentetünk meg, ahol meghatározzuk a részvételre jelentkezés feltételeit, és az első tárgyalás időpontját és menetét? Nem készítünk külön részvételi és ajánlattételi dokumentációt, hanem csak ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazna minden adatot. Kérdéseink az eljárás menetének lefolytatására irányulnának (ajánlatok bontása, elbírálása, eredményhirdetés stb.), ha általános egyszerű eljárásrendben hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni, vagyis a Kbt. mely szabályait kell figyelembe vennünk?