297 talált cikk a keretmegállapodás kifejezésre

Kérdés: Ha az alkalmassági feltétel hiánya és a kizáró ok a szerződés teljesítésének időszakában következik be, fel kell bontanom az ajánlattevővel kötött szerződésemet? Mi a teendő akkor, ha az alvállalkozó vagy az erőforrás-szervezet válik érintetté a fenti körben?

Kérdés: Hány évre köthető keretmegállapodás, és jogszerű-e az, ha a keretmegállapodás időszaka alatt a kiírás alapján a szerződés jogot ad az ajánlatkérőnek arra, hogy a kiírás szerinti mennyiséghez képest 90 százalékkal több terméket rendelhessen meg?

Kérdés: Van-e jogszabályi lehetőség a keretmegállapodás első részében tett ajánlat kiegészítésére?

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?

Kérdés: Aktuális a statisztikai összegzés készítése a tavalyi évről, és bár átolvastam a Kbt.-t, nem tudom, hogy a KEF-en keresztül beszerzett üzemanyag melyik kategóriába kell, hogy kerüljön? Árubeszerzésként megjelölöm, mint saját eljárást, vagy csak a központosított közbeszerzés adatai között számolom el?

Kérdés: Egy eljárás során az ajánlatkérő a beszerzendő mennyiséget a legalacsonyabb mennyiség (alapmennyiség) és az ettől való eltérés százalékos mértékének (opció) megadásával határozta meg. A szerződés határozott időre szólt. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérőnek a szerződés hatálya alatt kötelessége lehívni az alapmennyiséget, és lehetősége van ezenkívül az opcionális mennyiség lehívására, az ajánlattevő pedig köteles az opcióval növelt teljes mennyiséget teljesíteni, ha azt az ajánlatkérő megrendelte? Ha valamelyik fél a fent leírtakat nem képes teljesíteni, a szerződés módosítását kell kezdeményeznie – a Kbt. figyelembe­­vételével, különben a másik fél joggal fordulhat jogorvoslatért?

Kérdés: Miért kell nekem kórházként a büntetés-végrehajtási intézettel szerződnöm? Mi a jogalap a vonatkozó kormányrendeleten kívül? Ha én közösségi rezsimben szerződöm közbeszerzés nélkül a büntetés-végrehajtási intézettel, az nem sérti a Kbt.-t?

Kérdés: Nem találkoztunk még a fogalommal, ezért kérdezem, hogy mit jelent, mióta alkalmazzák, milyen alapon, és milyen esetekben a "közbeszerzési díjat", amely 1,5 százalék mértékben került felszámításra a nyertes ajánlattevő által egy adott pályázatnál?

Kérdés: A Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a feltételek teljesülése esetén akárhányszor megtehetem, hogy közösségi eljárás helyett nemzeti eljárást folytatok le? Vagyis előállhat az a helyzet, hogy az egybeszámítás alapján a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseket nemzeti eljárásrend szerint bonyolítom le teljes egészében?