Tárgyalás tartalma

Kérdés: Tárgyalásos eljárást indítottunk. A tárgyalások során több ajánlattevő is jelezte, hogy a felhívásban szereplő egyik szerződéskötési feltételt túlzónak tartja, és szeretnék tárgyalás keretében törölni a feltételt. Az önök véleménye szerint lehet tárgyalni arról, hogy egy szerződéskötési feltétel kerüljön ki a közbeszerzési dokumentumokból?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalásos eljárás egy olyan kétszakaszos eljárás, ahol az első részvételi szakasz egy nyilvánosan megjelenő részvételi felhívással vagy előzetes tájékoztatóval indul. Ebben az első szakaszban bárki részvételi jelentkezést nyújthat be, amelyet az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Informatikai beszerzések részekre bontása

Kérdés: Egy múzeumnak vannak a napi irodai feladatellátásához kapcsolódóan informatikai hardvereszköz-igényei és egyéb, a rendezett/szervezett kiállításaihoz kapcsolódóan felmerülő informatikai hardvereszköz-igényei is. Jogszerűen részekre bontható-e a saját irodai felhasználásra szánt informatikai hardvereszközök és a kiállításokra szánt informatikai hardvereszközök beszerzése? A különböző témájú kiállításokhoz szükséges informatikai hardvereszközök beszerzésének becsült értékét egybe kell-e számolni?
Részlet a válaszából: […] ...a kiállításokra szánt informatikai hardvereszközöket azonos szállító is képes szállítani, mint a saját irodai felhasználásra szánt eszközöket, azok installálása, üzembe helyezése nem igényel sajátos felkészültséget, melyet a gyártó igényel, vagy esetleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Alvállalkozóval kapcsolatos adatok közzététele

Kérdés: A Kbt. 43. § (2) bekezdés ea) pontja alapján az e) pontban foglalt adatokat az ajánlatkérő az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését követő harminc napon belül köteles az EKR-ben közzétenni. Az ajánlattevő által már az ajánlatban megnevezett alvállalkozók (pl. alkalmasságot igazoló kapacitást nyújtó szervezetek/személyek) esetében mely időpontot kell az ajánlattevő általi bejelentésnek tekinteni, azaz mely időponttól számítandó a 30 napos határidő (a vállalkozási szerződés megkötésétől/hatálybalépésétől, esetleg a munkaterület átadásának napjától)?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos arányát az ajánlattevői teljesítésen belül, valamint az ellenszolgáltatás alvállalkozói szerződésben meghatározott értékét az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését követő harminc napon belül…”A fenti szabály akár jelenthetné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Pénzügyi alkalmassági követelmény

Kérdés: Túlzónak minősülhet-e az olyan, az ajánlatkérő által különösen magas összegben meghatározott P.1. pénzügyi alkalmassági követelmény, amelynek a kkv-szektor nem tud megfelelni? A közbeszerzésekben a kkv-k részvételének segítése lenne a cél, ha azonban a P.1. alkalmassági követelmény megfogalmazásával az ajánlatkérő alkalmas ajánlattevőket zár ki a részvételből, az jogsértő lehet-e akkor, ha a 75%-os szabályt egyébként betartja?
Részlet a válaszából: […] ...értékére, illetve a szerződés egyéb jellemzőire tekintettel túlzó mértékben vagy összegben kerül megállapításra. A 75%-os mértéket mint alkalmazandó zsinórmértéket éppen annak érdekében fogalmazta meg a jogalkotó, hogy túlzó ajánlatkérői elvárásoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Közvetlen jog- és érdeksérelem mint a jogorvoslati jog alapja

Kérdés: Mit jelent a jogorvoslati jog tekintetében a „közvetlenül kimutatható jog- vagy érdeksérelem”? Ha egy gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásban ajánlatot tett, nem illeti meg minden esetben a jogorvoslathoz való jog?
Részlet a válaszából: […] ...túl további feltételként került előírásra, hogy azt az eljárási szereplőt illeti meg a jogorvoslati jog, „akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti”.Természetesen az eljárás minden szereplőjének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

A verseny torzítása

Kérdés: Mi a helyzet abban az esetben, ha egy „háromajánlatos” eljárásban a későbbi nyertes ajánlattevő és egy másik ajánlattevő vezető tisztségviselői között közeli hozzátartozói kapcsolat áll fenn, és az eljárásban a másik ajánlattevő nem tesz eleget az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásának, annak ellenére, hogy az ajánlati ára alacsonyabb? A harmadik ajánlatot érvénytelenítették. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összejátszottak a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányul?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő döntése függvényében alkalmazhatóak. A Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza azokat a kizáró okokat, amelyeket uniós eljárásrendben a közbeszerzési eljárásban kötelező érvényesíteni, vagyis azok bármelyikének fennállása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Összeférhetetlenség tervező bevonása során

Kérdés: Az ajánlatkérő az engedélyes tervek elkészítésére az X Kft.-vel fog szerződni. Az ajánlatkérő ebben a szerződésben nem kívánja előírni a Vállalkozónak azon kötelezettségét, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vegyen, tekintettel arra, hogy az X Kft. várhatóan ajánlattevőként részt kíván venni a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban. Annak érdekében, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok ne sérüljenek, és az X Kft. az eljárásban ajánlattevőként jogszerűen részt tudjon venni; helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha az engedélyes tervek elkészítésére vonatkozó szerződés aláírásakor aláírat az X Kft. kötelezettség-vállalásra jogosult képviselőjével egy olyan kötelezettségvállaló nyilatkozatot, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő által bevontan a Kbt. 25. § (5) bekezdése szerinti személyek nem vesznek részt, tekintetükben a Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok nem sérülnek, velük szemben nincsen olyan bármely körülmény, amely a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenséget eredményezhet? Tudomásul veszi, hogy ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az ajánlatkérő részére. Mindemellett az ajánlatkérő ügyel arra, hogy egyik munkavállalója se vonja be semmilyen módon a kiviteli tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az X Kft.-t. Amennyiben a fenti nyilatkozattétel nem megfelelő, és nem biztosítja, hogy az X Kft.-nek az engedélyes tervek elkészítését követően a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok sérelme nélkül részt vegyen, kérjük támogató javaslataikat.
Részlet a válaszából: […] ...de egyúttal – néhány kivételtől eltekintve – megdönthető vélelmek is. Az összeférhetetlenségi szabályok megváltozása a tervezőket kiemelten érintette, mivel a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a tervezői összeférhetetlenségről szóló 18. §-át is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Kis- és középvállalkozás minősítése

Kérdés: Egy 3 milliárdos, 70 főt foglalkoztató cég kkv-nak minősül-e pályázati szempontból úgy, hogy 2024 szeptemberében új tulajdonosa lett, amely nagyvállalatnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.”Azonban a kapcsolódó vállalkozásokra vonatkozó definíció alapján a két cég (a kérdésben jelzett cég és tulajdonosa) kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek az alábbi 4. § értelmében.„4. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Iratbetekintés kezdeményezése

Kérdés: Verseny-újranyitásos eljárásban az ajánlatkérő megküldte az összegezést, amiben a legalacsonyabb árat benyújtó ajánlattevőt kihirdette nyertesként. Viszont az ár, amit elfogadott, lényegesen, közel 80%-kal alacsonyabb a becsült értékénél, és 54%-kal a többi ajánlattevő áránál, amit árindokláskérés nélkül fogadott el. Előzetes vitarendezésben kértük az ajánlatkérőt, hogy kérjen árindoklást. Ezt meg is tette, és a vitarendezési kérelemre adott válaszban megírta, hogy a nyertes ajánlattevő árindoklását elfogadta, ezért az eredeti összegezést nem módosítja. Ebben az esetben van-e lehetőség iratbetekintést kérni, hiszen a Kbt. szerinti, iratbetekintési kérelem benyújtására rendelkezésre álló, az összegezés megküldésétől számított öt nap lejárt? Vagy ez esetben nincs már lehetőség az árindoklás megtekintésére?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani. A betekintést az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Eljárás felfüggesztése

Kérdés: Jogorvoslattal szeretnénk élni egy árubeszerzésre irányuló kiírás ellen, mert nem tudunk ajánlatot tenni az előírt túlzó műszaki követelmények miatt. Jól gondoljuk, hogy az ajánlatkérő köteles elhalasztani a beadási határidőt, amíg lezárul a jogorvoslat?
Részlet a válaszából: […] ...Az ideiglenes intézkedés keretében bekövetkező felfüggesztése is a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja. A Közbeszerzési Döntőbizottság sem köteles tehát a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
1
3
4
5
361