3605 cikk rendezése:
21. cikk / 3605 Központosított közbeszerzés
Kérdés: Központosított közbeszerzésnek minősül-e, és a hirdetményben így kell jelezni, ha közösen folytatja le az eljárást három klasszikus ajánlatkérő uniós eljárásrendben?
22. cikk / 3605 Akarategyezőség szerződésmódosításkor
Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést. Sajnos a piaci árváltozások miatt nem tudjuk ugyanazt az építőanyagot leszállítani, mint ami az árazott költségvetésben szerepel. Az ajánlatkérőhöz fordultunk, hogy engedélyezze az építőanyag cseréjét, de visszautasította kérésünket. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
23. cikk / 3605 Nemzeti eljárás eredménytelensége
Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást indított nemzeti eljárásrendben árubeszerzés tárgyában. A felhívásában előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot. Az ajánlattételi határidőben két ajánlat került benyújtásra, amelyből az egyiket az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította. Az egy érvényes ajánlatra tekintettel eredményes lehet az eljárás, vagy eredménytelennek kell az eljárást minősíteni ilyen esetben?
24. cikk / 3605 Kivételi kör nemzeti eljárásrendben
Kérdés: Önkormányzatként „falunapot” tartanánk, ahová zenés fellépőket hívnánk, illetve tűzijátékot is tervezünk, zenei kísérettel. Jól gondoljuk, hogy ezek a szerződések 720.000 euró összegig nem közbeszerzés-kötelesek?
25. cikk / 3605 Becsült érték számítása ajánlatkérő által biztosított építőanyag esetén
Kérdés: Önkormányzatunk most jó áron tudna ablakot vásárolni gyártótól. A kedvezőbb időjárás miatt az ablakok beszerelését a nyári hónapokban végeznénk, addig az ablakokat tárolnánk. Ilyen esetben hogyan kell a becsült értéket számítani? Az ablakok és a beszerelés értékét egybe kell számítani?
26. cikk / 3605 Feltételes szerződés hatályba léptetése
Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás megvalósítására feltételes közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján azzal, hogy a feltétel bekövetkezéséről a megrendelő tájékoztatja a vállalkozót, amely tájékoztatással a szerződés hatályba lép. Hatályba lép-e a vállalkozási szerződés, ha a feltételes 6 hónapos időszak legvégén, még a határidő lejárta előtt a megrendelő nyilatkozik a vállalkozó felé, hogy a szerződést saját üzleti kockázatára hatályba lépteti? Amennyiben a felek a szerződés hatálybalépéséről a feltétel bekövetkezése előtt kétoldalú okiratban megállapodnak, úgy a vállalkozási szerződés hatályba lép? És ha sikerül más forrást találnia az ajánlatkérőnek?
27. cikk / 3605 Számlakifizetés építési beruházás esetén
Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó csak a részszámlához tartozó teljesítési szakaszban vett igénybe alvállalkozót?
28. cikk / 3605 Pályázat elnyerésének feltétele a szerződésben
Kérdés: Amennyiben a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján a pályázati igény elnyerése feltételével kötött szerződés esetében a felek a feltételt úgy módosítják, hogy nem a pályázati igényről szóló döntés, hanem a pályázati igény jogosultsági befogadása a szerződés hatálybalépésének a feltétele, ezen körülmény tekintetében jól gondolja-e az ajánlatkérő, hogy ez a szerződés nem lényeges módosításának minősül a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján?
29. cikk / 3605 Nyomdai szolgáltatás részekre bontása
Kérdés: Egy múzeum negyedévente jelentet meg tudományos folyóiratot, amely árusításából bevétele keletkezik, és évente 1 alkalommal, mint kötelező intézményi feladat, egyéb irodalom- és művészettörténeti, valamint néprajzi és természettudományi tanulmányokat tartalmazó évkönyvet állít össze, amelynek terjesztéséből bevétele nem keletkezik. Jogszerűen részekre bontható-e a nyomdai nyomtatási szolgáltatás beszerzése a két „termék” (folyóirat és évkönyv) vonatkozásában? Illetve a múzeum részéről felmerülő további papíralapú nyomdai szolgáltatás (pl. egyéb kiadványok, magazinok, belépőjegyek) értékét bele kell-e számolni a tárgyi szolgáltatás beszerzésének becsült értékébe?
30. cikk / 3605 Hiányzó hirdetménytartalom
Kérdés: A TED-et böngészve találunk olyan hirdetményeket más EU-országok esetében, ahol nem adják meg sem az alkalmassági követelményeket, sem az értékelési szempontokat. Ezt nálunk miért nem lehet megtenni? Pontosabban hogyan történhet ez meg máshol?
