Nyilatkozat be nem nyújtása

Kérdés: Ajánlattevőként vettünk részt egy eljárásban, ahol az ajánlatkérő a felhívás III.1.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírta, hogy az eljárást megindító felhívás feladásának napjától visszafelé számított 12 hónapban az összes számlavezető pénzügyi intézménytől származó, valamennyi pénzforgalmi számláról szóló, a hirdetmény feladásának napjánál nem régebbi keltezésű nyilatkozatot kell benyújtaniuk az ajánlattevőknek. Nyilatkozni kellett továbbá a számlavezető pénzügyi intézményekről, illetőleg a működő pénzforgalmi számlákról. Előírta továbbá az ajánlatkérő, hogy az előírt időszakban megszűnt pénzforgalmi számlákat is vizsgálja, ezen megszűnt pénzforgalmi számlák vonatkozásában is az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kellett. Az egyik versenytársunk az ajánlatában nem nyújtotta be sem a banki nyilatkozatokat, sem a saját nyilatkozatát, amelyre tekintettel az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást küldött részére. A hiánypótlás során 5 db bankszámlaigazolást nyújtott be, a saját nyilatkozatát továbbra sem. Az ajánlatot az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította, mert az ajánlattevő nem csatolta be cégszerű nyilatkozatát a pénzforgalmi számlákról. Jogszerű volt az érvénytelenné nyilvánítás, vagy jogsértőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – bár az az eljárási feltételeket teljeskörűen nem ismerjük – a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírt nyilatkozatok előírása nem formai, hanem tartalmi kérdés egy eljárás során, hiszen az érintett ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Technikai eszközök rendelkezésre állása

Kérdés: Gépjármű-javításra irányuló eljárásban közös ajánlatevők úgy is alkalmasak a teljesítésre, ha közülük egy megfelel a szakmai alkalmassági követelményeknek. Hogyan lehet azt megfogalmazni a műszaki leírásban, hogy csak olyan ajánlattevő vehessen részt az eljárásban, akinek a javításra vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott és erre a tevékenységre szóló engedélye van, illetve azt, hogy a műszaki alkalmassági feltételként meghatározott technikai eszközök a javítás helyszínén álljanak rendelkezésre, és ne csak az egy alkalmasság igazolásában részt vevő szereplő – aki nem is vesz részt a javításban – telephelyén?
Részlet a válaszából: […] ...egyvalaki képes teljesíteni a feltételeket, nem követelheti meg az ajánlatkérő, hogy mindketten alkalmasak legyenek. Ha engedélyköteles tevékenységről van szó, természetesen csak az a fél teljesíthet, akinek engedélye is van, de ez az alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Többes megjelenés tilalma

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárásunkban két ajánlattevő ugyanazt a szakembert nevezte meg a szakmai tapasztalattal összefüggő alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében. Ez jogszerű, vagy vizsgálni kell az összeférhetetlenséget?
Részlet a válaszából: […] ...a többes megjelenés tilalmára vonatkozó, a versenykorlátozó magatartást, illetve a versenykorlátozó megállapodást tiltó rendelkezéseket lehet megemlíteni.A többes megjelenés tilalmát (más néven többszörös megjelenés tilalma, kettős megjelenés tilalma) tartalmazó Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Egylépcsős bírálat előírása

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban van-e arra lehetőségünk, hogy a kizáró okos igazolásokat és a referencialevelet már az ajánlatba kérjük becsatolni? Ez jelentősen lerövidítené a bírálat időtartamát.
Részlet a válaszából: […] ...kétlépcsős bírálat a nyilatkozati elv érvényesülésének biztosítása miatt került bele a közbeszerzési jogszabályokba. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a 2014-es uniós közbeszerzési irányelvek egyik fontos újítása volt az az elgondolás, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Beszerzési ár mint üzleti titok

Kérdés: Második helyezett ajánlattevőként a nyertes árindokolását érintő iratbetekintési kérelemmel fordultunk az ajánlatkérőhöz. Az iratbetekintésen nem tudtuk megnézni a nyertes ajánlattevő teljes árindokolását, mert a beszerzési árakat üzleti titokká nyilvánította. Jogszerű a beszerzési árakat üzleti titokká nyilvánítani, hiszen annak ismerete nélkül nem lehet az ár nagyságát megtámadni?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag az üzleti titkot nem tartalmazó részekbe lehet betekinteni.A Kbt. 44. §-ának rendelkezései tartalmazzák azokat a feltételeket, amelyek mentén egy információ vagy adat üzleti titokká nyilvánítható. A jogszabályhely továbbá előírja az üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Kapacitást biztosító szervezet és alvállalkozó

Kérdés: Ajánlatkérőként gyakran tapasztaljuk, hogy az EKR-ben ellentétes információk szerepelnek a kapacitást biztosító szervezettel, illetve az alvállalkozóval kapcsolatos űrlapokon, amit hiánypótoltatni kell, és ez megnöveli a bírálati időt. Előírhatjuk a közbeszerzési dokumentumokban, hogy a kapacitást biztosító szervezetet kötelező megjelölni alvállalkozóként az EKR űrlapon?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítési szakaszához kapcsolódnak. A Kbt. meghatározza az alvállalkozó fogalmát, az alvállalkozói fogalom alóli kivételi köröket; azaz mindazon feltételeket, amelyek teljesülése esetében egy gazdasági szereplő alvállalkozónak minősül. A fogalom elemei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Referencialevél tartalma

Kérdés: Az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította az ajánlatunkat arra való hivatkozással, hogy a referencialevél nem tartalmazta az építési beruházás teljesítési helyét, pontos címmel. Vitarendezési kérelmünkben jeleztük számára, hogy ez bárki által hozzáférhető, nyilvános adat, még a megrendelő, az ajánlatkérő honlapján is megtalálható a projekt. Miért nem fogadható el a referencialevél, ha a teljesítés helye a referencialevelet kiállító szervezet honlapján elérhető?
Részlet a válaszából: […] ...másik fél által adott igazolással (ún. referencialevéllel) kell igazolni. A jogszabályhely meghatározza azokat a tartalmi követelményeket is, amelyeket a referencialevélnek magában kell foglalnia. A referencialevél kötelező tartalmi eleme legalább az építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Versenykorlátozó megállapodás

Kérdés: Közbeszerzési eljárásunkban aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolást kértünk az egyik ajánlattevőtől. Az ajánlattevő a beadott indokolásban kedvező beszerzési árra hivatkozott, amelyhez az árajánlatot is csatolta. Felmerült bennünk, hogy ha ennyire kedvezményes a beszerzési ár, akkor nem kellene-e vizsgálnunk a versenykorlátozó megállapodásra vonatkozó kizáró okot?
Részlet a válaszából: […] ...vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint.Egy beszerzési ár esetében javasolt fokozott gondossággal kell megítélni a cselekményeket, egy kedvező beszerzési ár még nem biztos, hogy versenykorlátozó magatartás eredménye, különösen a tekintetben, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Egyes értékelési szempontok árlejtése

Kérdés: Amennyiben nem értékarányos, vagy nem lineáris értékeléssel értékelt szempont (pl. pontozásos [igen/nem] módszer) is előírásra került az ajánlati ár mellett, akkor lehetséges-e csak az ajánlati ár tekintetében kiírni az árlejtést?
Részlet a válaszából: […] ...1 pont) is részt vesz ekkor az értékelésben. Ennek az az oka, hogy a rendszerben látniuk kell az ajánlattevőknek az aktuális helyezésüket és pontszámukat, amelyhez szükséges, hogy a rendszerben minden értékelési szempont részt vegyen az értékelésben, de ez nem azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Iratbetekintés kérése

Kérdés: Bontás után egyértelmű, hogy a versenytárs egy termék tekintetében olyan típusú terméket ajánlott meg, ami a műszaki leírásnak nem lehet megfelelő. Kérhetünk-e már rögtön a bontást követően iratbetekintést?
Részlet a válaszából: […] Iratbetekintés csak az összegezés közzétételét követően kérhető. Ezen az sem változtat, hogy a terméktípus ismerete elegendő lehet a versenytársnak ahhoz, hogy egyértelmű legyen, az ajánlat érvénytelen. Sorrendileg először az ajánlatkérőnek el kell bírálnia az ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.
1
2
3
357