Szerződés fair díjazással vs. közbeszerzés

Kérdés: Amennyiben adott egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a városüzemeltetési feladatok ellátására, azonban az in-house viszony nem áll fenn, mert a gazdasági társaság bevételei több mint 20%-ban nem az önkormányzattól, hanem piaci szférából (hulladékgazdálkodás) származik, úgy az önkormányzat közfeladat-ellátási szerződés keretében közbeszerzés nélkül megbízhatja-e a gazdasági társaságot a városüzemeltetés körében felmerülő egyes feladatok ellátásával?
Részlet a válaszából: […] ...a közfeladat kiszervezését jelenti. A szerződésben meg kell határozni pontosan az ellátandó közfeladatokat és a kompenzáció mértékét és számítási módját. A közfeladat-ellátási szerződés keretében végzett, kompenzált tevékenységet és a számlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Alvállalkozó megváltoztatása

Kérdés: Elnyertünk egy kivitelezési szerződést. Az ajánlatunkban megneveztünk néhány alvállalkozót, amelyek közül az egyiket szeretnénk lecserélni egy másik alvállalkozóra. Az összegezést megkaptuk az ajánlatkérőtől. Már szólhatunk az ajánlatkérőnek az alvállalkozócseréről?
Részlet a válaszából: […] ...kötöttség meghosszabbodásáról. Az ajánlattevő továbbra is kötve van az ajánlatához. Ez azt jelenti, hogy a Kbt.-ben foglalt egy-két kivételtől eltekintve [pl. versenypárbeszéd utólagos tárgyalás lehetősége, lásd Kbt. 94. § (6) bekezdés], a szerződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Egyoldalú szerződésmódosítás

Kérdés: Az ajánlatkérő szeretné meghosszabbítani egy karbantartási szerződésünk időtartamát. Mi ezt nem szeretnénk, mert a piaci árváltozások miatt a szerződéses árakat már alacsonynak tartjuk. Elutasíthatjuk az ajánlatkérő hosszabbításra vonatkozó döntését?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumokhoz, mind az ajánlathoz kötve vannak, amely alapján a szerződést a végleges tartalommal végül megkötik. A szerződés a két szerződő fél akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.A közbeszerzési eljárás előkészítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Fedezet nyilvánossága

Kérdés: Az ajánlati felhívásban becsült értékeket adott meg az ajánlatkérő. Köteles-e az ajánlatérő közzétenni a fedezeti összegeket az EKR-ben, amely a saját leírása szerint nem egyezik meg a becsült értékekkel?
Részlet a válaszából: […] A fedezettel kapcsolatban a Kbt. az ismertetés lehetőségét adja meg az ajánlatkérőnek a bontást követően, amennyiben úgy dönt. Egyébként az EKR-ben az irányadó adatot rögzíteni kell, melyről nem feltétlenül szerez az ajánlattevő tudomást. Erre vonatkozik a Kbt. 68. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Párhuzamos eljárások indítása

Kérdés: Két párhuzamos eljárást indított az ajánlatkérő azonos tárgyban, átfedésben. A felhívás további információra vonatkozó részében az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy egyes részeket a Kbt. 53. § (5) bekezdése alapján eredménytelenné nyilvánítja, amennyiben a másik EKR azonosító számú eljárás eredményes lezárását követően a szerződések megkötésre kerülnek. Azaz erre hivatkozva nem fog szerződést kötni az ajánlatkérő, mivel a másik eljárás eredményes volt. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...vélhetően keretmegállapodásokról lehet szó, vagy legalább egy keretmegállapodás lehetett a választott módszer, mivel ennek hiányában két eljárásra kellett az ajánlatkérőnek fedezetet igazolnia. Összességében az a modell, mely szerint az ajánlatkérő két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Közbeszerzési szerződés tartalma

Kérdés: Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?
Részlet a válaszából: […] ...elve és az átláthatóság kötelezettsége megköveteli, hogy a valamely közbeszerzésen való részvételre vonatkozó lényeges feltételeket, és különösen az ajánlattevőket terhelő kötelezettségeket előzetesen egyértelműen meghatározzák és közzétegyék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Támogatás esetében alanyi hatály meghatározása

Kérdés: Közbeszerzés-köteles-e egy, a Kbt. alanyi hatálya alá nem tartozó szervezet azon – uniós értékhatár feletti becsült értékű – rendezvényszervezési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó beszerzési igénye, amennyiben a szervezet esetében a Kbt. 5. § (1) bek. e) pont második feltétele [azaz a következő fordulat: „irányítása az a)–f) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét”] nem áll fenn, viszont a konkrét beszerzés (rendezvényszervezés) a becsült értékének több mint a felét kitevő mértékben klasszikus ajánlatkérőktől származó szponzoráció keretében valósulna meg? A szervezet kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik, melynek éves költségvetése nem származik hasonló támogatásból. A támogató szervezetekkel kötött szerződés nem tér ki a közbeszerzési kötelezettségre.
Részlet a válaszából: […] ...a jogkérdés, mely esetben álláspontunk szerint el kell határolni az eseti jelleggel a közbeszerzés hatálya alá tartozó ajánlatkérőket és azokat a klasszikus ajánlatkérőket, mint a közjogi szervezetek, melyek függetlenül attól, hogy mely tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Kiegészítő tájékoztatás visszavonása

Kérdés: Uniós nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk szolgáltatásbeszerzésre. Az ajánlatok felbontása megtörtént, a bírálati szakaszban észleltük, hogy az eljárásban nyújtott kiegészítő tájékoztatások tartalma a szolgáltatásnyújtási elvárások tekintetében részben eltértek egymástól. Van-e lehetőségünk a hibás kiegészítő tájékoztatás visszavonására, vagy figyelmen kívül hagyására?
Részlet a válaszából: […] ...szerint, közbeszerzési dokumentum módosításának minősülne jelen esetben, emiatt az erre vonatkozó közbeszerzési rendelkezéseket kell figyelembe venni.A közbeszerzési eljárást megindító felhívás, valamint a közbeszerzési dokumentumok módosítására a Kbt. 55...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Jogorvoslati kérelem jogalapja

Kérdés: Benyújtható-e jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárásban adott kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága miatt? Mi lehet a jogorvoslati eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 148. §-a tartalmazza. Kérelmet az nyújthat be – főszabály szerint –, akinek a jogát vagy jogos érdekét az ajánlatkérő törvénybe ütköző tevékenysége vagy mulasztása sérti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Jogutód szerződéskötési kötelezettsége

Kérdés: Jogutódja vagyunk egy olyan cégnek, amely közbeszerzési ajánlatkérőnek minősült. Jogelődünknél két uniós értékű közbeszerzési eljárás volt folyamatban, a nyerteseket kiértesítették, de a szerződés megkötésére nem került sor. Kérdésünk arra irányul, hogy meg kell-e kötnünk a közbeszerzési szerződéseket, vagy mentesülhetünk valamilyen okból? Az a helyzet, hogy a szerződések pénzügyi forrása nálunk nem biztosított.
Részlet a válaszából: […] ...tapasztalataink szerint az ajánlatkérő személyében bekövetkező jogutódlás viszonylag ritkán fordul elő. Az ilyen eseteket hosszas előkészítő munka előzi meg, erre tekintettel a közbeszerzési dokumentumokban „szokta” az ajánlatkérő előre jelezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.
1
2
3
367