Szerződésmódosítás 2012 előtti beszerzés esetén

Kérdés: 2009. évben közösségi rezsimben kellékbeszerzés tárgyában közbeszereztünk. A szerződés határozott időre, öt évre szólt. Hirdetményünkben eredeti termék szállítására kértünk ajánlatot. Az utángyártott termékre tett ajánlatokat érvénytelennek nyilvánítottuk, mivel nem felelt meg a kiírás feltételeinek. Eltelt két év, az érvényes szerződés teljesítése szerződésszerű. Az ajánlatkérő adósságkezelő program keretében arra kényszerül, hogy feladatait minél olcsóbban valósítsa meg. A kialakult helyzet miatt utángyártott termékeket szeretnénk beszerezni, mivel az ilyen termékek jóval olcsóbban beszerezhetők. A jelenlegi beszállító az érvényben lévő szerződés keretében tudná szállítani az utángyártott terméket. Van-e lehetőségünk szerződésmódosításra, vagy új kiírást von maga után az utángyártott termék szállítása? A szerződésmódosítás a Kbt 303. §-nak megfelel-e, ha igen, akkor kell-e hirdetményt közzétenni a szerződésmódosításról?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés szerinti esetben értelemszerűen a 2003. évi CXXIX.törvény szabályait kell alkalmazni – az új Kbt. hatályba léptető rendelkezésérefigyelemmel.A korábbi törvény alapján a beszerzés tárgya nemváltoztatható szerződésmódosítással, erre nem ad lehetőséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Ajánlattétel elvégzendő munkamennyiség, feladat pontos meghatározása hiányában

Kérdés: Jogszerű-e a felhívásnak az a kitétele, miszerint az ajánlat beadásával az ajánlattevő egyben elfogadja azt, hogy a kiírás szerinti feladatok egy része az ajánlat elkészítésekor általános jelleggel határozható meg, és nem határozható meg az elvégzendő munka mennyisége sem? Ehhez képest az ajánlati árat úgy kell megadnom, hogy az valamennyi, általam ellátandó tevékenységre, feladatra fedezetet biztosítson. Jogszerű-e az, hogy ha ezeket az elvárásokat nem teljesítem, az ajánlatom érvénytelen?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésre a válasz attól függ, hogy a felhívásban hogyanhatározták meg a mennyiséget, volt-e opcionális feladat, vagy továbbilerendelhető mennyiség megjelölve a felhívásban. Amennyiben a tárgyalás soránpontosítják a tartalmat, a pontosítást megelőzően mindenre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Fuvarozó minősítése

Kérdés: A termék szállítását az ajánlattevő részére fuvarozócéggel végeztetjük, erre szerződést kötünk velük. A fuvarozócég minek minősül, alvállalkozásnak, erőforrásnak? Ezt a körülményt az ajánlatban fel kell tüntetni? (A kiírás erre nem tartalmaz rendelkezést.)
Részlet a válaszából: […]  Az alvállalkozó definíciója a jelenleg hatályos Kbt. és a2012-ben hatályba lépő új törvény rendelkezései szerint is azonos, tartalmilaga következő.Alvállalkozó az a szervezet vagy személy, amely vagy aki aközbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...előminősítési hirdetményt;– az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót;– a tervpályázati eljárás tervpályázati kiírását;– a tervpályázati eljárás eredményéről szóló tájékoztatót;– a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Fordítás minőségének értelmezése

Kérdés: Ha ajánlatkérő csak annyit ír, hogy magyar nyelvű fordításban kell az idegen nyelvű dokumentumot csatolni, mert annak csak azt a részét értékeli, melyet magyar nyelvű fordításban csatoltak, akkor ezen hiteles vagy "sima" fordítást kell érteni?
Részlet a válaszából: […] ...a kiírás nem írja elő, hogy a fordításnakmilyennek kell lennie, azaz nem követeli meg hiteles fordítás elkészíttetésétés benyújtását, akkor véleményünk szerint a fordítás bárki által elkészítettenbenyújtható.Természetesen az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kötbérszámítási alap

Kérdés: A kötbér a bruttó vagy a nettó beszerzési érték után számítandó? Jogszerű-e az a kiírás, ahol a kötbér a bruttó beszerzési ár meghatározott százaléka, holott a közbeszerzés értéke nettó érték?
Részlet a válaszából: […] A kötbérre vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. tartalmazza azalábbiak szerint.A Polgári Törvénykönyv 246. §-ának (1) bekezdése szerint akötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra azesetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem vagy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Új eljárás kiírása új termékre

Kérdés: Nyomtatványbeszerzésre volt kiírás. Abban szerepelt, hogy ha új nyomtatványok kerülnek forgalomba, azt is kell gyártani és árakat kalkulálni. Ilyenkor módosítható a szerződés? Nem kell az új nyomtatványokra új közbeszerzési eljárást kiírni?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint a kérdésre adandó helyes válasz attólfügg, hogy mi volt a szerződés pontos tartalma.Abban az esetben ugyanis, ha a szerződés egyfajtaváltozáskezelési eljárás keretében rendelkezett arról, hogy egyesnyomtatványféleségek megszűnése és a helyükbe lépő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Opció elfogadható mértéke

Kérdés: Ajánlatkérők gyakran határoznak meg opciós mennyiséget a kiírásban kisebb-nagyobb mértékben. A legutóbb az opció mértéke 20 százalék volt. Ez reális? Van valamilyen szabály a gyakorlatban, hogy milyen mérték az elfogadható?
Részlet a válaszából: […] Az opcióra vonatkozóan a Kbt. nem tartalmaz szabályt. Azopció értékét a becsült érték részévé kell tenni, azaz nem alkalmas arra, hogyajánlatkérő kreatív megoldást keresve ne tegye egyértelművé hosszú távúszerződéskötési szándékát. A 20 százalékos mérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Hiánypótlás "szükség esetén"

Kérdés: Jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, hogy az ajánlatkérő "szükség esetén" ad lehetőséget hiánypótlásra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2010. szeptember 15-én hatályba lépett módosításakötelezővé és teljes körűvé tette a hiánypótlás jogintézményét. A törvény 83.§-a szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonosfeltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Teljesítési biztosíték átutalása mint szerződéskötési feltétel

Kérdés: Egy kiírás dokumentációjában az ajánlatkérő úgy rendelkezett: a szerződés megkötésének feltétele, hogy a teljesítési biztosítékot az ajánlattevő átutalja. Ha ezt a nyertes ajánlattevő nem teljesíti, a szerződés megkötése ajánlattevő felróható magatartása miatt lehetetlenül. Emiatt a nyertes az ajánlati biztosítékot elveszti, és az ajánlatkérő mentesül a szerződéskötési kötelezettség alól. Kérdéseim: Jogszerű-e a fenti kitétel? Mikor kell átutalni a teljesítési biztosítékot? Hogyan lehet elveszíteni a rendelkezésre nem bocsátott – át nem utalt – teljesítési biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 53/A. §-a alapján az ajánlatkérő jogosult a nyertesajánlattevővel kötendő szerződésben teljesítési biztosítékot kikötni. Ezt atényt azonban – továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét – nem adokumentációban, hanem az ajánlati felhívásban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
1
10
11
12
39