395 talált cikk a kiírás kifejezésre

Kérdés: Kérdésünk a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 18. §-a szerinti egybeszámítási szabályok helyes alkalmazására vonatkozik, összefüggésben az önkormányzatok éves összesített közbeszerzési terve (továbbiakban: közbeszerzési terv) elkészítésével. Egy község önkormányzata az Új Széchenyi Terv pályázata keretében pályázati forrást nyert el kerékpár-forgalmi út kiépítése tárgyú projekt megvalósítására. A pályázatot a község önkormányzata egy megyei jogú város önkormányzatával és egy nonprofit gazdasági társasággal kötött konzorciumi megállapodás alapján nyújtotta be. A Kbt. 21. §-ának (3) bekezdése szerint a konzorciumi együttműködési megállapodás rögzíti, hogy a község önkormányzata meghatalmazást kap a konzorcium többi tagjától a projekt megvalósításával összefüggő, szükséges közbeszerzési eljárások ajánlatkérőként történő lebonyolítására. A nonprofit közreműködő szervezet és a község önkormányzata által 2012 januárjában aláírt támogatási szerződésben foglaltak értelmében a Közreműködő Szervezet a projekt teljes megvalósítása során a község önkormányzatával mint kedvezményezettel áll kapcsolatban, a község önkormányzata készíti el az előírásoknak megfelelő elszámolásokat, rajta keresztül történnek a részben utófinanszírozással, részben szállítói finanszírozással érintett kifizetések, és a szükséges közbeszerzési eljárások lebonyolításának teljes felelőssége is a község önkormányzatát terheli. A projekt megvalósításához a község önkormányzata, valamint a megyei jogú város önkormányzata biztosítja a pályázati forrás kiegészítéseként a szükséges önrészt a 2012. évi és a 2013. évi költségvetése terhére, míg a konzorciumban részt vevő harmadik fél semmilyen anyagi kötelezettséget nem vállal. Rövid időn belül meg kell határozni és elő kell készíteni a közbeszerzési eljárásokat – lévén hogy önkormányzatokról van szó – a közbeszerzési terveik összeállításával párhuzamosan, azonban az egybeszámítási szabályok jelentős módosulása miatt számos kérdés merül fel esetünkben, mivel a Kbt. nem rendelkezik a becsült érték meghatározásáról arra vonatkozóan, ha több ajánlatkérő közösen valósít meg egy közbeszerzést. Véleményünk szerint esetünk "speciális", mivel nem arról van szó, hogy költséghatékonyságot szem előtt tartva a két önkormányzat egy közbeszerzési eljárást bonyolít le, például: papír, írószer beszerzésére azzal a céllal, hogy minél kedvezőbb áron és feltételekkel tudjon szerződést kötni az eljárás lefolytatása költségeinek mérséklése mellett, hiszen itt egy, a megyei várost és a községet összekötő 6 km hosszú kerékpárút kiépítése valósul meg közigazgatási területüket érintő költségmegosztással az önrészek vonatkozásában, továbbá a projekt megvalósításához az elnyert pályázati forrás miatt előírt szolgáltatásokat kell igénybe venni, mint például: könyvvizsgálat, műszaki ellenőri tevékenység, nyilvánosság biztosítása, projektmenedzseri tevékenység ellátása és szemléletformálás, melyek nem értelmezhetők életszerűen külön-külön a két önkormányzat vonatkozásában, mivel mindegyik a konkrét megvalósítandó kerékpárút kiépítéséhez, mint egy egységet képező beruházáshoz kapcsolódik. A kapcsolódó szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződéseket a két önkormányzat fele-fele arányban, a projektmenedzseri tevékenység költségét csak a község önkormányzata finanszírozza az önrészek vonatkozásában. Az új egybeszámítási szabály szerint a hasonló szolgáltatások megrendeléseire irányuló szerződések becsült értékét egybe kell számítani, ha beszerzési igényük egy időben merül fel. Tekintettel arra, hogy az idő rövidsége miatt minél előbb meg kell határoznunk a projekthez kapcsolódó közbeszerzéseket, ezért figyelemmel a Kbt. 33. §-ában foglaltakra, mely szerint a közbeszerzési tervet továbbra is egy évre kell elkészíteni – jobb híján –, egy költségvetési évet veszünk alapul az egybeszámítási szabályok érvényesítése során az "egy időben felmerülés" értelmezéseként. A kerékpár-forgalmi út kiépítése tárgyában szükséges építési beruházással összefüggésben az egybeszámítási szabályok értelmezése nem okoz gondot, hiszen az ugyanazon építési beruházások megvalósítására irányuló szerződések becsült értékét kell egybeszámítani. Esetünkben ehhez a konkrét építési beruházáshoz kapcsolódó más szerződés nem merül fel.
Kérdésünk az, hogy az egybeszámítási szabályokat milyen módon alkalmazzuk helyesen azon szolgáltatásmegrendelések vonatkozásában, amelyeket a két önkormányzat közösen finanszíroz az önrészek tekintetében, hiszen a megyei jogú város önkormányzata költségvetésében ezek a tételek átadott pénzeszközként jelennek meg a költségvetési rendeletében, míg a község önkormányzata költségvetésében átvett pénzeszközökként, a község önkormányzata által biztosított önrészek mellett. Gyakorlatilag minden, a projekthez kapcsolódó szerződés költségvonzatát a község önkormányzata fizeti? Tekintettel arra, hogy mind a két önkormányzatnak saját közbeszerzési tervet kell készítenie saját beszerzései vonatkozásában, ezek összeállítása során mindegyiknek a projekttel érintett szolgáltatások területén a saját költségvetésében vállalt önrész összegével kell kalkulálnia, mint becsült érték, és meghatároznia, hogy szükséges-e a konkrét szolgáltatások vonatkozásában közbeszerzési eljárást lebonyolítani, vagy sem? (Az érintett szolgáltatások vonatkozásában a tényleges becsült érték nem azonos a két önkormányzat költségvetésében szereplő összegekkel.) Ha a projekttel érintett szolgáltatások vonatkozásában az egyik önkormányzatnál nem, míg a másiknál kellene közbeszerzést megvalósítani, annak kiírására sor kerül, ha a külön-külön elvégzett vizsgálat a két önkormányzat vonatkozásában azt eredményezi, hogy esetleg más-más eljárásrendben kellene adott szolgáltatásra vonatkozóan közbeszerzési eljárást lefolytatni, akkor a "magasabb" eljárásrendben kerül kiírásra a közbeszerzési eljárás, ezzel a módszerrel talán nem követnénk el "túl nagy hibát" az egybeszámítási szabályok érvényesítése során. Más megoldás lehetne, ha csak a község önkormányzata beszerzései vonatkozásában vennénk figyelembe a projekttel összefüggő szolgáltatások "teljes" becsült értékét (mivel a megyei jogú város átadja az általa vállalt önrészek összegét), és így számítanánk ki, hogy mely területeken kell közbeszerzési eljárást lebonyolítani. További kérdéseket vet fel, hogy a konzorciumban részt vevő nonprofit gazdasági társaság beszerzéseit is figyelembe kell-e venni (és milyen számítási metodikát használva) az egybeszámítási szabályok alkalmazása vonatkozásában, hiszen a társaság a közbeszerzési terve összeállításakor a projekttel összefüggő szolgáltatások teljes vagy "részleges" becsült értékével nem kalkulál a beszerzései megállapítása során, hiszen anyagi kötelezettségvállalása ezek vonatkozásában nem áll fenn.

Kérdés: Lehet-e használt eszközökre, műszerekre közbeszerzést kiírni? Mivel az új gépek ára sokszor nagyon magas, néhány éves, műszakilag jó állapotú termék is megfelelne az ajánlatkérőknek, amelynek az ára jóval kedvezőbb lenne, a karbantartás mellett is.

Kérdés: Már minden eljárás esetében lehet árlejtést alkalmazni? Korábban – az irányelvek szerint – nem így volt.

Kérdés: Közbeszerzési szerződés alapján gyártunk az ajánlatkérőnek terméket. A szerződés teljesítése során kiderült, hogy a kiírás mennyisége nem elegendő a szerződés időszakában az ajánlatkérő tevékenységéhez. Ilyen esetben a többletmennyiség hogyan szerezhető be? Módosítható a szerződés pótmegrendelésre, vagy új közbeszerzést kell kiírni? (A hiányzó termék értéke nettó 14 millió forint.)

Kérdés: Az ajánlatkérő adatokat kért a beszerzés évét megelőző 3 év árbevételéről. Az adatok nem forintban állnak rendelkezésünkre. Milyen árfolyamon kell átszámolnunk forintra az árbevételt? A kiírás erre nem tartalmaz utalást. Van erre az esetre speciális szabály?

Kérdés: 2009. évben közösségi rezsimben kellékbeszerzés tárgyában közbeszereztünk. A szerződés határozott időre, öt évre szólt. Hirdetményünkben eredeti termék szállítására kértünk ajánlatot. Az utángyártott termékre tett ajánlatokat érvénytelennek nyilvánítottuk, mivel nem felelt meg a kiírás feltételeinek. Eltelt két év, az érvényes szerződés teljesítése szerződésszerű. Az ajánlatkérő adósságkezelő program keretében arra kényszerül, hogy feladatait minél olcsóbban valósítsa meg. A kialakult helyzet miatt utángyártott termékeket szeretnénk beszerezni, mivel az ilyen termékek jóval olcsóbban beszerezhetők. A jelenlegi beszállító az érvényben lévő szerződés keretében tudná szállítani az utángyártott terméket. Van-e lehetőségünk szerződésmódosításra, vagy új kiírást von maga után az utángyártott termék szállítása? A szerződésmódosítás a Kbt 303. §-nak megfelel-e, ha igen, akkor kell-e hirdetményt közzétenni a szerződésmódosításról?

Kérdés: Jogszerű-e a felhívásnak az a kitétele, miszerint az ajánlat beadásával az ajánlattevő egyben elfogadja azt, hogy a kiírás szerinti feladatok egy része az ajánlat elkészítésekor általános jelleggel határozható meg, és nem határozható meg az elvégzendő munka mennyisége sem? Ehhez képest az ajánlati árat úgy kell megadnom, hogy az valamennyi, általam ellátandó tevékenységre, feladatra fedezetet biztosítson. Jogszerű-e az, hogy ha ezeket az elvárásokat nem teljesítem, az ajánlatom érvénytelen?

Kérdés: A termék szállítását az ajánlattevő részére fuvarozócéggel végeztetjük, erre szerződést kötünk velük. A fuvarozócég minek minősül, alvállalkozásnak, erőforrásnak? Ezt a körülményt az ajánlatban fel kell tüntetni? (A kiírás erre nem tartalmaz rendelkezést.)

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?

Kérdés: Ha ajánlatkérő csak annyit ír, hogy magyar nyelvű fordításban kell az idegen nyelvű dokumentumot csatolni, mert annak csak azt a részét értékeli, melyet magyar nyelvű fordításban csatoltak, akkor ezen hiteles vagy "sima" fordítást kell érteni?